188970. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet közúti híd pályaburkolata vagy/és pályaszigetelése pangó víz miatt bekövetkezhető tönkremenetelének meggátlására
1 188 970 2 A találmány közúti híd pályaburkolata vagy/és pályaszigetelése pangó víz miatt bekövetkezhető tönkremenetelenek meggátlására szolgáló szerkezetre vonatkozik. A közúti hidak - legtöbbször aszfaltból vagy’ öntött aszfaltból készült - pályaburkolata a gyakorlati tapasztalatok szerint csak részben vízzáró. A pályaburkolat pórusain és repedésein, valamint a szegélyekhez és hídszerelvények szelvényeihez való csatlakozásoknál levő hézagokon keresztül a csapadékvíz átszivárog, és a szigetelést védő rétegen (rendszerint védőbeton- vagy védőaszfaltréteg) keresztülhatolva eljuthat a pályaszigetelés felső síkjára. Mivel a szigetelés általában mind kereszt-, mind hosszirányban eséssel van kialakítva, a behatolt csapadékvíz az eséseket követve a pályaszigetelés mélypontjai felé szivárog, ahol rendszerint összegyűlik, mert a hid hosszirányú esésére keresztirányú dilatációs szerkezetekre, illetve a keresztirányú esésekre merőleges szegélyekre felhajtott szigetelés lefolyástalan teknőt képez. A dilatációs szerkezetek és/vagy szegélyek melletti szigetelési mélypontok tartományában összegyűlő pangó víz telíti a burkolat hézagait, ami fagyási károkhoz vezethet. Az aszfaltos burkolaton huzamosabb időn át pangó víz elválasztja a bitument a burkolat szilárd vázát képező kó'szemcséktől, így a burkolatban az ismétlődő terhelések hatására kis repedések keletkeznek, elmorzsálódás jelentkezik, így a burkolat gyorsabban tönkremegy. A téli olvasztósózás következtében a hídra kerülő kloridok a felfagyási veszélyt fokozzák, emellett a burkolat anyagát kémiailag is károsíthatják. Amennyiben a szigetelést védő réteg betonból készült, a pangó kloridoldatok a beton kloridkorrózióját okozhatják, és az. elkorrodált védőbeton felett a pályaburkolat össz.erepcdezik, kikátyúsodik és tönkremegy. A hosszú, jelentős hosszcséssel épült hidakon gyakran tapasztalható, hogy a pályaburkolat alatt, a szigetelőrétegen „vándorló” vizek a híd mélyebben fekvő részein a burkolat repedésein vagy a poróz.usabb burkolat-részeken át kilépnek; itt ugyanis a közlekedő edények törvénye érvényesül. Ezek a „vándorló” vizek még száraz, csapadékmentes nyári időszakban is vízfoltok megjelenését okozzák a burkolaton, különösen a dilatációs hézagok melletti tartományokban. E víz-felgyülemlések következtében a közúti hidak pályaburkolatának rendszerint a dilatációs szerkezet tartományába eső keresztirányú sávjai — elsősor ban a hosszcsést tekintve magasabban fekvő oldal sávja - megy legelőször tönkre, s okoz fél-fél hídszclességbcn végrehajtandó, forgalomkorlátozásokkal járó, igen kényes, hosszadalmas, és kétes eredményt hozó javítási munkát. Jelenleg a burkolatba beszivárgó és a szigetelési teknő mélypontjainak tartományában összegyűlő pangó vizek ■fent részletezett káros hatásainak a kiküszöbölésére nem ■ ismeretes semmiféle megoldás, csak a már bekövetkezett rongálódásokat javítják a pályaszigetelés és burkolat helyi átépítésével. A találmány feladata, hogy a közúti hídszerkezetek pályaburkolatának és pályaszigetelésének pangó vizek jelenléte miatt bekövetkezhető tönkremenetelének meggátlására alkalmas megoldást szolgáltasson. A találmány alapja az. a felismerés, hogy elsősorban a hengerelt hídpálya-burkolatra hullott csapadékvíz beszivárgása gyakorlatilag nem akadályozható meg, a bekerült víz gravitációs úton történő folyamatos eltávolítása azonban megoldható, ily módon pangó vizek egyáltalán nem jelentkeznek, következésképpen a hídpálya ilyen okból bekövetkezhető károsodásai megelőzhetők. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan szerkezettel oldottuk meg, amelynek az a lényege, hogy a pályaszigetelési teknő(k) tartományában a szigetelés felett a pályaburkolattal felülről lezárt vízgyűjtő és vízvez.ető járat van, amely a pályaszerkezetből egy vagy több helyen kitorkollik, és a kitorkollási hely felé eséssel van kialakítva. Egy kiviteli példa szerint a hídpályalemezbe épített dilatációs szerkezet legalább egyik - célszerűen a hídpálya hosszirányú esését tekintve magasabban levő — oldalán van a hidpálya hosszirányára keresztirányú vízgyűjtő és víz.vezető járat kialakítva, és a hídpálya szerkezetből oldalt, a hídszegélyen keresztül van kivezetve. Egy másik változat szerint vízszintes hídpályalemez esetén a dilatációs szerkezet mindkét oldalán egy-egy vízvezető és vízgyűjtő járat van. Egy további találmányi ismérv szerint a hídpálya hosszirányával azonos irányú vízgyűjtő és vízvez.ető járat van az egyik vagy mindkét hídszegély mentén kialakítva, amely az esetleg meglevő víznyelőkhöz csatlakozik, és/vagy a hídpálya végén vagy végein rendelkezik kitorkollással. Célszerűen a vízgyűjtő és viz vezető járat a híd pálya-szegélyen átvezetett zárt vezeték-szakaszhoz csatlakozik, amely zárt vezeték a hídpályaszerkezetből csöpögőorrt alkotva távközzel kinyúlik. A találmány szerinti szerkezet egy további kiviteli alakjára az jellemző, hogy a vízvezető és vízgyűjtő járatot vízátbocsátó falazatú cső; összeragasztott gyöngykavicsszemcsékből készült porózus szivárgóléc, vagy más szilárd anyagú vonalas víz.vezető tag és - adott esetben — azt felülről és két oldalról körülvevő, célszerűen szilárd szemcsés anyagból, pl. gyöngykavicsból készült szűrőágy alkotja. Célszerűen a cső vagy más lineáris vízgyűjtő és vízvezető tag a szigetelőlemezbe olyan mélységgel van beágyazva, hogy a cső folyásfeneke, illetve a lineáris vízgyűjtő és vízvezető tag alsó síkja a szigetelőlemez felső síkja alatt helyezkedik el. Végül előnyös, ha a vízgyűjtő és vízvezető járat derékszögű négyszög-keresztmetszetű, alumínium- vagy vörösréz anyagú csővel rendelkezik, amelynek két oldalfalában, továbbá — adott esetben felső lapjában lyukak vannak, és a csövet két oldalról és felülről — pl. gyöngykavics által alkotott szűrőágy veszi körül, amelynek felső síkja célszerűen a szigetelést védő réteg felső síkja tartományával esik egybe. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen. A rajzokon az 1. ábrán egy közúti hidat torzított vázlatos oldalnézetben tüntettünk fel; a 2. ábrán az 1. ábra szerinti híd felülnézete; a 3. ábrán a 2. ábrán bejelöl: A -A vonal mentén vett metszet egyik fele nagyobb méretarányban, és részletesen látható; a 4. ábrán a 3. ábrán bejelölt B részlet nagyobb méretarányban látható; az 5. ábrán a 2. ábrán bejelölt C-C vonal szerinti keresztmetszetben, nagyobb méretarányban tüntettünk fel egy előregyártott vasbetongerendás hídpályaszerkezet-részletet, amelyet a pangó vizekkiküszöböléséreszolgáló, egy dilatációs hézag előtt elhelyezkedő, vízvezető járaton keresztül vettünk fel; a 6. ábrán a vízvezető járatot alkotó szerkezet egy lehetséges kiviteli példájának egy részlete axonometrikus nézetben látható Az 1. és 2. ábrán vázlatosan feltüntetett, egészében 1 hivatkozási számmal jelölt közúti híd a 2 pilléreken és a 3 hídfőkön támaszkodik fel. Az 1 híd 5 pályaszerkezete 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 Ö5
