188970. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet közúti híd pályaburkolata vagy/és pályaszigetelése pangó víz miatt bekövetkezhető tönkremenetelének meggátlására
1 188 970 2 a 6 közút-szakaszokhoz csatlakozik. Az 5 pályaszerkezetben a 2 pillérek feletti tartományban - a jelen kiviteli példa esetében — egy-egy keresztirányú dilatációs hézag, ennek megfelelően egy-egy 4 dilatációs szerkezet van kialakítva. Az 5 pályaszerkezet kétirányú hosszesését — a jobb áttekinthetőség érdekében — az 1. ábrán erősen torzítva ábrázoltuk, és a nyilakkal jelöltük (1. a 2. ábrát is). Az 1. és 2. ábrákon az a lejtésirányokat tekintve a 4 dilatációs szerkezetek előtt alakítunk ki egy-egy, egészében 7 hivatkozási számmal jelölt vízvezető járatot. Az ezekben mozgó víz útját a 2. ábrán berajzolt b nyilak jelölik; a vízvezető járatokból a víz a hídpálya-szerkezet küíső oldalain távozik az 5 hídpályaszerkezetből. A 7 vízvezető járatok szerkezeti kialakítását és a pályaszerkezetbe való beépítési módját, valamint az ott elhelyezkedését részletesen a 3-6. ábrák tartalmazzák. A 3. ábra szerint az 5 hídpályalemez burkolata általában a következő felépítésű: alulról felfelé haladva az 5 pályaszerkezetre 11 kettősítés (pl. Bonobit-H előkenés), van felhordva; e réteg szerepe, hogy a 12 szigetelőréteg számára jó tapadást biztosítson, és a takarítás után a felületen maradt csekély mennyiségű port megkösse. A 12 szigetelőrétegre a 13 szigetelést védő réteg (aszfalt, esetleg beton), arra a 14 kötőréteg, a kötőrétegre pedig a 15 kopóréteg van felhordva. Ettől némileg eltérő a rétegfelépítés a 20 dilatációs hézagban elhelyezett, egészében a 4 hivatkozási számmal jelölt dilatációs szerkezet környezetében. A 16 átmeneti burkolat ugyanis, amelyet a 4 dilatációs szerkezettől számítva t hosszúságban alakítunk ki (t értéke pl. 30—40 cm lehet) az 5 pályaszerkezet olyan 5a szakaszára kerül, amely kb. ' a t hosszúságú szakaszon a dilatációs szerkezet felé kissé emelkedik, így a 16 átmeneti burkolat vastagsága a 4 dilatációs szerkezet felé haladva csökken. A 12 szigetelőréteg erre az 5a pályalemez-szakaszra ferdén fel van hajtva. A felhajtott szigetelőlemez-részre kerül - részben - a 12 szigetelést védő réteg, 17 alsó (átmeneti) réteg és a 18 felső (átmeneti) réteg. Az átmeneti szakasz anyaga célszerűen öntött aszfalt. Ez utóbbiak és a 4 dilatációs szerkezet bebetonozott acél-szerelvénye közé a rugalmas és vízzáró 19 hézagtömítés kerül, pl. előregyártott rugalmas szalagból, vagy helyszínen öntött anyagból. A fent leírt szerkezeti kialakításból következően abban a tartományban, ahol a 12 szigetelőréteg ferdén felfelé hajlítása (törése) húzódik, azon az oldalon, amely az 5 pályaszerkezet a nyíllal jeéölt hosszirányú lejtését tekintve (1. és 2. ábra) magasabban helyezkedik el, teknő alakul ki, amely az 5 pályaszerkezet gyakorlatilag teljes szélességében végighúzódik. Ezekben a teknőkben a bevezetőben részletezett módon pangó vizek gyűlhetnek össze, amelyek e helyeken a pályaszigetelés és -burkolat tönkremenetelét okozhatják. A találmány értelmében e teknő mélypontjának tartományában — felülnézetben a 2. ábrán látható módon, szaggatott vonallal jelölve és oldalirányú (egyébként az 5 pályaszerkezet keresztirányú esését követő) b esésekkel kialakítva — 7 vízvezető járatot (szivárgót) építünk, amelyet a 3. és 4. ábrák szerinti kiviteli példa esetében a négyszögszelvényű alumínium vízgyűjtő és -kivezető 4 cső, valamint az azt körülvevő, a víz szivárgását megkönnyítő 9 szűrőágy alkot. Az egész 7 vízvezető járat a 9 szigetelést védő rétegbe van beágyazva. A 8 cső alsó vége tn mélységbe a 12 szigetelőrétegbe van süllyesztve; az m értéke úgy választandó meg, hogy a 8 cső folyásfeneke lehetőleg a 12 szigetelőréteg felső szintje alatt legyen. Ha pl. 20/20/2 mm-es alumíniumcsövet használunk, az m értéke 3 mm lehet. A 8 cső oldalfalaiban és esetleg a felső lapjában is a víz behatolását lehetővé tevő 10 lyukak (perforációk) vagy/és fűrészelt rések vannak (1. a 6. ábrát is). A 9 szűrőágy — amely a 8 csövet két oldalról és felülről veszi körül — gyöngykavicsból készülhet. A 8 cső darabokból készülhet, ezek összekapcsolásához pl. 1,0 mm vastag alumíniumlemezből készült .illesztőhüvelyt alkalmazhatunk, amelyet kívülről 25 szorító korcolással rögzíthetünk a találkozó — ütköztetett — csodarabokon (6. ábra). Új hidak építésekor a vízgyűjtő és -kivezető 8 csöveket vagy a 7 vízvezető járatok ezeknek megfelelő elemeit a hídszegélyek zsaluzatán — megfelelő keresztirányú eséssel- folyamatosan át kell vezetni, majd be kell betonozni. A hídszegélybe kerülő csőszakaszt természetesen nem kell, illetve nem szabad perforálni, hiszen ott nincs pangó víz, amelyet össze kellene gyűjteni. Meglevő hídnál a 8 cső oldalirányú kivezetésének egy megoldási lehetőségét az 5. ábrán szemléltettük. E híd pályaszerkezete az előregyártott vasbeton 21 hídgerendák felhasználásával készül, ezeken van az 5 pályaszerkezet kialakítva, és azon helyezkedik el a 12 szigetelőréteggel szigetelt 5 pályaszerkezet, a 12 szigetelőrétegen pedig a 3. ábra szerint felépített burkolat. A meglevő vasbeton 22 hídszegélyben - pl. a burkolatcsere során — pl. fúrással lyukat, vagy a betonfelületbe felülről fűrészeléssel rést létesítünk, a 7 vízvezető járat (1. a 2. ábrát is) tervezett nyomvonalának a meghosszabbításában, amelynek átmérője természetesen nagyobb, mint a 8 cső külső átmérője. Ha a 23 furaton a 6. ábra szerintinek megfelelő 20/20/2 mm-es csövet kell átvezetni, a furat pl. mm átmérőjű lehet. A 23 furat kifelé e lejtéssel alakítandó ki; ennek mértéke (pl. 5%) célszerűen meghaladja a 8 cső pályalemez feletti részének b lejtését. A 22 hídszegély oldalfelületéből a 8 cső d távközzel (pl. mintegy 5 mm-rel) kinyúlik, és 8a csepegőorrt alkot; erre a kicsepegő víz szél okozta visszaverődésének meggátlása, illetve megnehezítése érdekében van szükség. A 8 csőnek a 23 furatban történt elhelyezését követően a csövet a furat elején és végén- pl. műgyantahabarccsal - rögzíteni, és gondosan körül tömíteni kell. Amennyiben a 8 csövet felülről fűrészelt résben helyeztük el, azt a cső elhelyezése után felülről kibetonozzuk. A találmány előnye, hogy viszonylag csekély költség- és munkaráfordítással nagy károk megelőzését teszi lehe- I tővé. A szigetelési teknőből a víz folyamatos, gravitációs elvezetése ugyanis kiküszöböli a szigetelés és a pályaburkolat — e helyeken a pangó víz jelenlétéből következő — felfagyásának vagy más módon bekövetkezhető tönkremenetelénél a veszélyét, aminek köszönhetően nemcsak a burkolatcsere költségei maradnak el, de a részleges pályalezárás okozta forgalmi nehézségekkel sem kell szájmolni. A találmány mind újonnan épülő, mind meglevő hidaknál eredményesen alkalmazható. A találmány természetesen nem korlátozódik a rajzok alapján fent részletezett kiviteli példákra, hanem az igénypontok által definiált oltalnú körön belül sokféle módon megvalósítható. Négyszögszelvényű perforált alumínium cső helyett használhatunk pl. perforált vörösréz vagy műanyag csöveket, kerámia anyagú csöveket, vagy gyöngykavicsból műgyantával összeragasztott vízvezető kavicsléceket; ezek, valamint a nagyobb keresztmetszetű és vastagabb ' falú kerámia anyagú csövek illesztése egyszerűen és biztonságosan megoldható. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy bár a kiviteli példák a dilatációs hézagok melletti--L--3 5 10 16 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
