188954. lajstromszámú szabadalom • Eljárás B12 koenzim anaerob fermentálására alkalmas új inokulum előállítására

1 188 954 2 A találmány tárgya eljárás új — anaerob, rrifezo­­fil, metántermelő vegyes mikropopulációt tartal­mazó - inokulum előállítására szeptikus körülmé­nyek között végzett B12 koenzimet (kobamid ko­­enzim) termelő szakaszos, félfolyamatos vagy folyamatos fermentálásra. A Bi2 koenzim kifejezés alatt, a B12 koenzi­­men túlmenően az egyéb biológiailag aktív kor­­rinoidokat (például III. faktor) is értjük [Barker és mtársai, Biol. Chem. 235, 480(1960)]. Az inokulum „új steril tenyészetek kialakításá­hoz alkalmazott vírusoldat, mikroorganizmus, sejtszuszpenzió vagy növényi szerv, szövet, vagy sejt”. (Straub, F. B.: Biológiai Lexikon II. válto­zatlan lenyomat 287. o. Akadémiai Kiadó, Buda­pest, 1978.). Találmányunkban az inokulum an­aerob, szeptikus, mezofil, metántermelő új vegyes mikropopulációt tartalmaz. A prekürzor (előanyag) olyan kiinduló vegyü­­let, amelyből a biológiai reakciók során alakul ki a végtermék (ugyanott, III. 437. o., például az 5,6-dimetil-benzimidazol, a kobalt-klorid stb.). A tápközeg a mikroorganizmusok tenyésztésé­re szolgál, amely felvehető állapotban tartalmazza mindazon tápanyagokat, melyekre a mikroorga­nizmusoknak a tenyésztés során szükségük van [a tápközeg a mikrobiológiában, a táptalaj helyet­tesítésére javasolt, új kifejezés (v. ö. Straub, F. B.: Biológiai Lexikon IV. kötet 249. o. Akadémiai Kiadó Budapest, 1978 és Nász, J.: Mikrobiológia és immunitástan 31. o. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1982)], például a metanol, az ammó­­nium-hidrogén-karbonát, a magnézium-klorid, stb. A tápközeg kifejezés alatt leírásunkban a táp­anyagokat és prekurzorokat együttesen tartalma­zó közeget értjük. A tápanyagok a mikropopuláció számára lét­­fontosságú vegyi anyagok (például a szén- és á nitrogénforrás). A metanol szerepe találmányunk­ban kettős: a bioszintézis szénforrása, ezen túl­menően azonban biztosítja a vegyes mikropopu­láció képződéséhez szükséges eneigiát is. Ismeretes, hogy mintegy két évtizeddel ezelőtt a B12 koenzimet a szennyvíziszapban jelenlevő tápanyagokból, az ott jelenlevő mikroorganizmu­sok útján fermentációs eljárással állították elő, , adott esetben a szennyvíziszapot különféle to­vábbi tápanyagokkal egészítették ki. Az eljárásnak nagy előnye, hogy a fermentáció szeptikus körül­mények között végezhető, hátránya viszont, hogy minden egyes fermentáláshoz nagymennyiségű szennyvíziszapot kellett a szennyvíztelepről a fer­mentációs üzembe szálh'tani, a szennyvíziszap összetétele, baktérium populációja ingadozó volt és nem utolsósorban a szennyvíziszapba „vad törzsek” is kerülhettek, amelyek lehetetlenné tették egy stabil baktérium populáció kialakulá­sát, helyesebben kialakítását. A 153 740 számú magyar szabadalmi leírás új eljárást ismertet a BJ2 koenzim anaerob, szeptikus 2‘ előállítására, amelynek lényege, hogy a meg­felelő tápanyagokat tartalmazó táptalajhoz csu­pán egy ízben adnak szennyvíziszapot, majd legalább ötszöri átoltás után olyan vegyes mik­ropopuláció dúsul fel, amely már önmagában ké­pes átvenni az inokulum szerepét és B12 koenzi­met termelni mintegy 6-6,2 mg/1 fermeatlé mennyiségben. Az ún. „szennyvíziszap mentes” eljárás esetében azonban legalább ötszöri átol­­tásra van szükség, tehát a szennyvíziszapban je­lenlevő mikroorganizmusok B12 koenzim ter­melésére szolgáló adaptálása hosszadalmas, kevés B12 koenzimet termelnek és igen sok fajta táp­anyagot igényelnek, ezért az eljárás drága. A B12 koenzim előállítására, hozamának fo­kozására számos további módszer ismeretes (így például a 3 954 971 és a 3 979 259 számú Ame­rikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírások), amelyek egyedüli célja a fent idézett „szennyvíz­­iszap mentes” eljárás intenzifikálása. A 167 658 számú magyar szabadalmi leírás ismertet első ízben egy mezofil, metántermelő vegyes mikropopulációt, amely az Országos Köz­egészségügyi Intézetben (OKI) 00076 , 00077 , 00078 és 00079 szám alatt deponált Coryne­­bacterium sp. (jelzése 24A1), Corynebacterium sp. (jelzése 62B9), Lactobacillus sp. (jelzése 244B/C1) és Propionibacterium sp. Gelzése 239 A1/6). Ez az anaerob, mezofil, me tántermelő, vegyes mikropopuláció azonban nehezen adaptálható a megszokottól eltérő tápanyagokat tartalmazó tápközegekhez, 6—7 átoltást igényel, és egy-egy átoltási ciklus mintegy hét nap, azaz összesen 40—50 napra van szükség egy új, a fenti vegyes mikropopuláción alapuló fermentáció nagyüzemi átállítására. Mindez tehát hosszú időt és nagy költségráfordítást jelent. Találmányunk célkitűzése a fenti hátrány ki­küszöbölése, amelyet oly módon sikerült meg­oldanunk, hogy nem a már kialakult, fentieken definiált anaerob, mezofil, metántermelő, vegyes mikropopulációt adaptáltuk egy új tápközeghez, hanem visszatértünk a szennyvíziszaphoz és az abban jelenlevő mikropopulációból fejlesztettük ki egy új tápközegben az új anaerob mezofil, metántermelő vagy mikropopulációt. Az új mikropopulációban jelenlevő törzseket [Coryne­bacterium sp. Gelzése: 24 A 1); Propionibacte­rium sp. Gelzése: 239 A, (6) és Metanococcus sp. Gelzése: MC-017)] az Országos Közegészség­­ügyi Intézetnél 00076,00079,00272 szám alatt deponáltuk. Új inokulum előállítás eljárásunkkal lényegesen gyorsabban, egy átoltással sikerült az új vegyes mikropopulációt reprodukálhatóan előállítani. A tápanyagokban dús tápközeg elhagyása és a kukoricalekvár és/vagy kukrociamoslék hőkeze­lése (hidrolízise) mellett már az indulásnál lénye­gesen kevesebb a tápközeggel bevitt élő bakté-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom