188943. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fungicid-hatású triazol-származékok előállítására
1 188 943 2 gombaellenes hatást mutatnak, így e vegyületeket tartalmazó készítmények az állatgyógyászatban, továbbá a humán gyógyászatban egyaránt alkalmazhatók. E készítmények használhatók helyi kezelésre, számos mikroorganizmussal szemben, így például Candida, Trichophyton, Microsporum vagy Epidermophyton, vagy a Candida albicans által okozott gombás fertőzések esetében. A találmány szerinti készítmények használhatók szisztematikus gombás fertőzések ellen is, például Candida albicans. Cryptococcus neoformans, Aspergillus fumigatus, Coccidioides, Paracoccidioides, Histoplasma vagy Blastomyces gombák ellen. E vegyületek gombaellenes hatásának in vitro értékelésénél meghatározzuk a minimális inhibitor-koncentráció értékét (m.i.e), ez a koncentráció alkalmas arra, hogy megfelelő táptalajban a szóbanforgó mikroorganizmus szaporodását megakadályozza. A vizsgálatot úgy végezzük, hogy agarlemez-sorozatot készítünk, (mindegyik lemez megfelelő koncentrációjú vizsgálati vegyületet tartalmaz), majd a lemezeket a vizsgált gomba (például Candida albicans) standard tenyészetével fertőzzük. A lemezeket 48 óra hosszat 37 °C hőmérsékleten inkubáijuk. A lapokon ezután ellenőrizzük a gombák fejlődését, és megállapítjuk a m.i.e értékeket. A vizsgálatokhoz az alábbi mikroorganizmusokat alkalmazhatjuk: Cryptococcus neoformans, Aspergillus fumigatus. Trichophyton spp: Microsporum spp; Epidermophyton floccosum, Coccidioides immitis és Torulopsis glabrata. A találmány szerinti vegyületek in vivo vizsgálatát intraperitoniálisan, intravénásán vagy orálisan beadott dózis-sorozatok segítségével végezzük; a vizsgálatokhoz Candida albicanst, valamint egereket használunk. A hatás vizsgálatánál az egerek túlélését értékeljük. A túlélő egerek számát a kezeletlen egércsoportokban föllépő pusztuláshoz viszonyítjuk. Az értékelést 48 órával a fertőzést követően végezzük. Megállapítjuk azt a dózis értéket, amely a letális hatást 50 %-kal csökkenti (PD50). Az (1) általános képletű gombaellenes vegyületeket a humán gyógyászatban is alkalmazhatjuk; e vegyületeket gyógyászatiig megfelelő hordozóanyagokkal (figyelembe véve a kezelés módját) alakítjuk készítménnyé. így például orális beadás céljára tablettát készítünk, amihez kötőanyagként keményítőt vagy laktózt adunk; kapszulákat készíthetünk, amelyekbe a vegyületeket önmagukban vagy hígítóanyaggal együtt adjuk, készíthetünk elixireket, szuszpenziókat; ezek íz- és színanyagokat tartalmazhatnak. A találmány szerinti készítményeket parenterálisan, intravénásán, intramuszkulárisan vagy szubkután adhatjuk be. Parenterális célra a találmány szerinti vegyületekből célszerűen steril vizes oldatokat készíthetünk, amelyek a hatóanyag mellett sókat, vagy glukózt is tartalmazhatnak, az oldat izotóniájának biztosításához. A humán gyógyászatban az (I) általános képletű gombaellenes vegyületek napi dózisértéke 0,1-10 mg/kg (megosztott dózisokban), amennyiben orális vagy parenterális alkalmazásról van szó. A tabletták és kapszulák 5 mg-0,5 g hatóanyagot tartalmazhatnak egy vagy kétszeri vagy többszöri beadást figyelembe véve. Az adott esetben alkalmazandó dózis értékét a beteg állapota, kora, súlya stb. alapján a kezelő orvos állapítja meg. A fenti dózisértékek az átlagos esetre vonatkoznak, egyedi eltérések fölfelé és lefelé egyaránt lehetségesek. Az (I) általános képletű gombaellenes vegyületeket elkészíthetjük kúpok formájában, vagy helyi alkalmazás céljáia oldatok, kenőcsök, porozószerek alakjában. A vegyületeket polietilén-glikolt vagy folyékony paraffint tartalmazó vizes emulziós krémekhez keverhetjük, vagy pedig fehér viaszt vagy fehér lágy paraffinbázist tartalmazó kenőcsökhöz elegyíthetjük 1-10 %-os koncentrációban. A készítményekhez stabilizáló anyagokat, 'ovábbá konzerválószereket adhatunk. Az (I) általános képletű vegyületek hatásosak növényekre nézve is, patogén gombák ellen. 1. példa 1 -(4-kl ór-fenil)-1 -( 1 H-1,2,4-triazol-1 -il)-3,3,3-trifluor-propán-2-ol előállítása 1. reakcióvázlat 0.8 g (3,84 mmól) 2,2,2-trifiuor-4’-klór-acetofenont, 1,02 g (4,6 mmól) trimetil-szulfoxónium-jodidot és 0,1 g (0,27 mól) cetil-trimetil-ammónium-bromidot egymáshoz adagolunk, majd az elegyet 40 ml 1,1,1 -triklóretánnal és 18 %-os vizes nátrium-hidroxid-oldattal (20 ml) két óra hosszat 75 °C hőmérsékleten kevertetjük. Ezt követően az elegyet hagyjuk lehűlni, a szerves fázist elkülönítjük, ehhez 1 g (14,5 mmól) 1,2,4-triazolt és 2 g (14,5 mmól) vízmentes kálium-karbonátot adva, az elegyet 4 óra hosszat 90 °C hőmérsékleten kevertetjük. Ezt követően az elegyet hagyjuk lehűlni, 100 ml etil-acetátot és 50 ml vizet adunk hozzá, majd a vizes fázist elkülönítjük. A szerves fázist vízzel hatszor mossuk, (összesen 200 ml-rel) majd magnézium-szulfáttal szárítjuk és bepároljuk. 104 mg nyúlós terméket kapunk, amit szilikagélen (230—240 mesh) kromatografálunk; az eluáláshoz etil-acetátot használunk; ilymódon színtelen szilárd termék formájában 84 mg cím szerinti vegyületet kapunk (8 % hozam). A kapott anyagot diklór-metán és hexán elegyéből átkristályosítva színtelen kristályokat kapunk. 64 mg. Olvadáspont: 117-118 °C. Analízis a ChH9C1F3N3 0 képletre: Számított: C 45,28, H 3,09, N 14,4 % Talált C 45,36, H 3,06, N 14,76 %. 2. példa 2-(2,4-diklór-fenil)-l-(H-l ,2,4-triazol-l-il)-3,3,3-trifluor-propán-2-ol előállítása 2. reakcióvázlat 0.36 g nátrium-hidridet (9,05 mól) (60 %-os olajos diszperzióban) diesztilláit hexánnal mosunk; szárítjuk, majd szobahőmérsékleten 1,99 g (9,05 mól) trimetilszulfoxónium-jodiddal elkeverjük. 10 ml dimetil-szulfoxidot adunk ezután 5 percen keresztül az elegyhez, majd a habzás megszűnéséig (mintegy 30 perc) kevertetjük. 2 g (8,23 mmól) 2',4’-diklór-2,2,2-trifluor-acetofenont 8 ml dimetil-szulfoxidban oldunk, majd az oldatot szobahőmérsékleten 45 percig kevertetjük. 50 ml víz és 100 ml éter hozzáadása után a szerves fázist elkülönítjük, vízzel mossuk, magnézium-szulfáttal szárítjuk, majd bepároljuk, 1,8 g halványsárga folyadékot kapunk, amit 2 g (29 mmól) 1,2,4-triazol és 4 g (29 mmól) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
