188910. lajstromszámú szabadalom • Kenéssel előállított rétegelt szerkezeti anyag, főleg vízátereszek bélésére és eljárás annak előállítására
1 188 910 2 illetve dihidrazid-vegyületeket is) poliaddíciós termékeit 8—40 súly%-ban tartalmazó poliészterek, poliéterek vagy polikarbonátok. Lehet ezen kívül 8-40 súly% polimert, pl. akrilnitril és sztirol ojtásos polimereit tartalmazó poliétereket, poliésztereket vagy polikarbonátokat is használni. Ebben az esetben, ha tehát a polihidroxi-vegyületek poliaddíciós termékeket tartalmaznak, a d) fázisban kevesebb, az alsó határhoz közel eső mennyiségű szervetlen töltőanyag is elegendő, mert a poliaddíciós termékek bizonyos mértékig a töltőanyag szerepét is betöltik, nevezetesen korlátozzák a sztirol duzzadását. Az NCO-polimerek előállításánál adott esetben kis molekulájú, mintegy 62—399 molekulasúlyú poliolokat is felhasználhatunk, amint az ilyen vegyületek lánchoszszabbító szerként való használata ismeretes. Ilyen vegyületként a találmány szempontjából előnyös az 1,4-, a 2,3- vagy az 1,3-butándiol, a dietilén-glikol, a di-2-hidroxietil-szulfid vagy trimetilol-propán. A megfelelő kis vagy nagy molekulájú pólihidroxi-vegyületek részletesen megtalálhatók a 28 54 834 számú NSZK közrebocsátási irat 11—26. oldalain. Poliizocianátként a 2,854.834 számú NSZK közrebocsátási irat 8—11. oldalain szereplő poliizocianátok, előnyösebben azonban aromás poliizocianátok alkalmazhatók. A találmány szerint előnyben részesítjük a 4,4'-, 2,4’- és/vagy 2,2’-izomerek alakjában vagy keverékeikben alkalmazott difenilmetán-diizocianátokat, továbbá az izomer toluilén-diizocianátokat, főleg pedig ezen ízocíanátok keverékeit. Funkcionalitás tekintetében a megfelelő kiindulási anyagokat a d) és e) fázisokkal kapcsolatos alább ismertetendő követelmények alapján választjuk ki. Az NCO előpolimereket önmagában ismert módon úgy állítjuk elő, hogy az említett polihidroxi-vegyületeket fölöslegben, célszerűen 1,5:1 és 6,0:1 közötti, előnyösen 1,7:1 és 2,5:1 közötti NCO/OII aránynak megfelelő mennyiségben vett diizocianátokkal reagáltatjuk. A blokkolt NCO előpolimer NCO-tartalma kb. 1,8 és 8 súly% között, célszerűen 2,0 és 6 súly%, legelőnyösebben 2,1 és 5 súly% között van. A blokkolás oly módon történik, hogy az NCO előpolimert kb. sztöchiometrikus mennyiségű blokkolószerrel, előnyösen butanonoximmal reagáltatjuk, amíg az NCO-csoport eltűnik. A d) és e) fázisoknál azokat a megadott összetételeket és funkcionalitásokat kell betartani, amelyeket részletesebben még ismertetni fogunk. A blokkolt NCO előpolimereket az optimális feldolgozási viszkozitás beállítása céljából, amely 20 °C-on 15 000 és 40 000 mPa.s. közötti, a blokkolt NCO előpolimer mennyiségére vonatkoztatva max. 50 súly7í-ig, célszerűen 15 súly%-ig, a legelőnyösebben 10 súlyá ig szerves oldószerekkel lehet összekeverni. Például lehet izopiopanolt, etilénglikol-monometilétert, valamint ezek ecetsavas észtereit, metil-etilketont, ciklohexanont, butilacetátot és DMF-ot használni. A kenési pasztákhoz adagolni lehet szokásos adalékanyagokat, így színezékeket és pigmenteket, sűrítőszcrcket, pl. kovasavakat, továbbá segédanyagokat, pl. szilikonokat vagy éter-csoport tartalmú szilikonokat és esetleg katalizátorokat is. Térhálósítószerként a blokkolt NCO-előpolimerekhez kevéssé illékony alifás és/vagy cikloalifás poliaminok, előnyösen szobahőmérsékleten folyékony, kis gőznyomású alifás, illetve cikloalifás diaminok alkalmazhatók. Különösen előnyösen alkalmazhatók a diciklohexilmetán-diaminok, főképpen az alkil-szubsztituált diaminodiciklohexil-metánok, mint pl. a 4,4’-diamino-3,3’-dimetil-diciklohexil-metán, a 4,4’-diamino-3,3’-dietil-diciklohexil-metán vagy az alkil-csoportokkal aszimmetrikusan helyettesített 4,4’-diaminő-di-, tri- vagy tetraalkilciklohexil-metánok, mint pl. a 3,5-dietil-3’,5’-diizopropil-diciklohexil-metánból, 3,5,3’,5 ’-tetraetil4,4’-diamino-diciklohexil-metánból és 3,5,3’,5’-tetraizopropil4,4’-diamino-diciklohexil-metánból álló keverékek, a 29 20 501 számú NSZK közrebocsátási irat szerint vagy a 3,3-dimetil-dodekahidro-difenil4,4’-diamin. Lehet alifás diaminokat vagy a d) fázisnál célszerűen részben poliaminokat is felhasználni, pl. 1,12-diamino-dodekánt vagy 1,5,11-triamino-undekánt. Különösképpen előnyös a 4,4’-diamino-3,3’-dimetil-diciklohexil-metán. Különösen kedvező rétegein masszákat ismertet a 29 02 090 lajstromszámú NSZK, illetve a 13.890 lajstromszámú EUROPATENT szabadalmi leírás. A blokkolt NCO-előpolimereket, általában az egyenértéksúlyoknak megfelelő arányban keverjük össze a térhálósító poliaminokkal, noha lehetőség van a sztöclüometrikus aránytól való eltérésre is. Így a blokkolt NCO- csoportok és az NH2-csoportok egyenérték aránya a találmánynak megfelelően általában 1,30:1 és0,95:1 között, célszerűen 1,25:1 és 0,97:1, a legelőnyösebben 1,10:1 és 0,98:1 között van. Lehet tehát az NCO-csoportokat fölöslegben venni, az amino-csoportok fölöslegét azonban szűk korlátok között kell tartani, nehogy leromoljanak a termék tulajdonságai. E reaktív kenőmasszák alapján állítjuk tehát elő a találmány szerint az eltérő felépítésű d) és e) fázisokból, valamint adott esetben további f) közbenső fázisokból a legalább kétfázisú c) réteget. A textilréteg felőli oldalon d) reaktív fázist alakítunk ki gyakorlatilag monomerálló, térhálósított, nem hőre lágyuló poliuretán-karbarriid masszából. Az erre a célra felhasznált kenőmassza NCO-előpolimer összetevője vagy poliamin térhálósító összetevője legalább 2,10, célszerűen 2,12 és 3,5 és a legelőnyösebben 2,12 és 2,8 közötti funkcionalitással kell rendelkezzék. Erre a célra részben nagy molekulájú poliolokat használunk fel, melyek funkcionalitása nagyobb, mint 2,0, célszerűen legalább 2,5, mint pl. háromfunkciós vagy négyfunkciós políétert vagy poliésztert, de használhatunk ezek mellett vagy helyett három-, négy- vagy többfunkciós, kis molekulájú polioíokat is, melyek molekulasúlya 62 és 399 közötti. Megfelelő funkcionalitást lehet elérni nagy molekulájú diés/vagy többfunkciós és/vagy kis molekulájú di- és/vagy többfunkciós poliolok keverésével is. Nagy molekulájú poliolként főleg poliaddíciós termékeket vagy vinil-polimereket tartalmazó nagy molekulájú polihidroxi-vegyületeket lehet elsősorban alkalmazni. A kenőmassza megfelelő funkcionalitását a megadott határok között különösen egyszerűen lehet beállítani többfunkciós és difunkciós NCO-clőpolimerek összekeverésével, mint az a példákban szerepel. Ily módon lehetővé válik, hogy a d) (ill. c)) fázis funkcionalitási határain belül, megfelelő keverési arányokkal, az egyes vékony kent rétegeknél a c) fázison, ill. e) fázison belül megfelelő funkcionalitási gradienst állítsunk be. A rendkívül nagy térhálósítás (pl. f’> 3,5) ugyan szintén jó sztirolállóságot nyújt, de ekkor romlik a réteg hajlékonysága. Poliaminként előnyben részesülnek a diaminok, melyek azonban bizonyos, lehetőleg csekély há5 10 15 20 25 30 35 40 4!5 50 55 60 65 4
