188910. lajstromszámú szabadalom • Kenéssel előállított rétegelt szerkezeti anyag, főleg vízátereszek bélésére és eljárás annak előállítására
1 188 910 2 nyadban tartalmazhatnak nagyobb funkcionalitású poliaminokat is. Azt tapasztaltuk, hogy a d) kenőmasszának a monomerek, pl. sztirol hatására bekövetkező duzzadás minél teljesebb csökkentésére - amint ez a találmány szerint kívánatos - töltőanyagot is tartalmaznia kell. A töltőanyagok mennyisége 5 és 40 súly% között, célszerűen 10 és 35 súly%, a legelőnyösebben 15 és 35 súly% között kell legyen a d) poliuretán fázisra vonatkoztatva. A töltőanyagok előnyösen szervetlen töltőanyagok, pl. kréta, talkum, kaolin vagy hasonló szilikátok, szilikagél, valamint súlypát. Lehet azonban más töltőanyagokat is használni, mint üveglisztet, üvegszálakat, őrölt vagy vágott textilszálakat (0,3-3 mm vágási hossz előnyös) vagy kovasavakat (Aerosil). fia poliaddíciós termékeket vagy polimereket tartalmazó, nagyobb molekulájú polihidroxi-vegyületeket használunk a d) fázis kialakításához, úgy a (szervetlen) töltőanyag már akkor is igen hatásos, ha mennyiségét a szervetlen töltőanyag-adalékok alsó határán tartjuk. A textilfelülettel ellentétes oldal lényegében lineáris felépítésű, hőre lágyuló, nagy frekvenciával, ternákusan vagy nagy polaritású oldószerekkel hegeszthető e) jelű poliuretán-karbamid fázisból áll. Ezt a fázist is reaktív kenési eljárással hordjuk fel, amihez megközelítőleg difunkcionális szerkezetű NCO-előadduktumokból álló (funkcionalitás kb. 1,95-2,08) reaktív kenőmasszákat használunk. Ezek megközelítőleg difunkciós (lineáris, nagyobb molekulájú) poliéterek, poliészterek és hasonló vegyületek, melyek adalékként esetleg kis molekulájú diolokat tartalmaznak, valamint a már említett diaminok mint diamint térhálósítószerek. Ez a fázis rendszerint nem tartalmaz töltőanyagokat vagy csak nagyon csekély mennyiségben, mert azt tapasztaltuk, hogy ha a töltőanyag-tartalom ebben az e) fázisban túlságosan nagy, ez kedvezőtlen a fóliák hegeszthetőségére. Max. 25 súly % töltőanyag-tartalom azonban megengedhető, amely egyébként előnyös a rétegnek a sztirol által előidézett duzzadása ellen. Ez a fázis tartalmazhat további szokásos adalékokat, mint pol. stabilizátorokat vagy színpigmenteket. A c) réteget célszerűen két fázisból alakítjuk ki, a d) és e) összetevőkből. Az egyes d) ill. e) fázisokat lehet egyetlen menetben vagy több, vékonyabb kent rétegből felhordani, hogy lehetőleg pórusmentes rétegszáradást, illetve reakciót érjünk el. Ha a fázist több rétegben hordjuk fel, úgy az igénypontoknak megfelelő összetételen belül bizonyos mértékű módosítás hajtható végre. Pl. a d) fázisban változtatni lehet a funkcionalitást vagy a töltőanyag mennyiségét. Különleges célokra a d) és e) fázisok közé egy vagy több f)közbenső fázist is be lehet iktatni,melyek a többfázisú c) rétegbe kerülnek. Így 0 közbenső fázisként lehet erősítő szövetet, kötött kelmét vagy szilárdított nem szőtt kelmét használni, pl. vékony (előnyösen 100 g/m2 alatti) poliészter, poliamid vagy polipropilén szövetet vagy kötött kelmét. Ezek elasztán folytonos fonalak és poliészter, illetve poliamid folytonos fonalak révén adott esetben rugalmasan beállíthatók. Az f) közbenső fázis azonban kialakítható egy tetszés szerinti poliuretán rétegből is, amely a d), illetve e) fázistól eltérő összetételű, pl. egy- vagy kétkomponensű poliuretán kenőmasszából vagy reaktív poliuretán- vagy poliuretán-karbamid masszából álihat. A poliuretán-karbamid fázisokat (c) réteg) általában összesen 150 és 1000 g közötti, célszerűen 200 és 600 g közötti mennyiségben hordjuk fel, amelynél a textilanyag felőli oldal (melyet „tapadó” rétegnek is neveznek) a teljes mennyiség 1/6-5/6-a lehet. Előnyben részesítjük a 100 és 500 g/m2 közötti, különösen a 100 és 400 g/m2 közötti felhordott mennyiséget a textil felőli tapadórétegnél, míg a textilanyaggal ellentétes oldalon a 100 és 500 g/m2 közötti, célszerűen a 100 és 300 g/m2 közötti fölhordott mennyiséget. Az utóbbi e) réteget nevezik általában „fedőrétegnek”. \ találmány szerint felhordott, legalább kétfázisú (dH e) 4- esetleg f), együttesen c) jelűnek nevezett poliuretán-karbamid nem csupán gyakorlatilag az a) réteg reaktív-műgyanta monomereinek hatására nem duzzadó, harem a rétegelt szerkezeti anyag külső felületéhez hozzá is hegeszthető. Ez a találmány szerinti felhasználásnál rendkívül fontos tulajdonság-kombináció. Ezen kívül a transzfer- vagy direkt-rétegelési eljárás high-solid poliuretán rendszerekkel a világszerte elterjedt kenőgépeken egyszerű módon valósítható meg. Nincs szükség extruderből és olvasztókalanderből álló drága gépkombinációkra és esetleg különálló kenőberendezésekre. A méteráruként előállított rétegelt anyagot vízátereszek béleléséhez tömlő alakban használjuk föl. A rétegelt méierárut összevarrással alakítjuk tömlővé, célszerűen elkerülve a varratok átlapolását. A varratokat a szükséges tömörség érdekében pl. fedőcsíkokkal le kell takarni. A fedőcsíkokat olyan anyagból készítjük, mely az e) fázissal nagyfrekvenciás hegesztéssel, termikus hegesztéssel, a két réteg poláros oldószerrel, mint pl. dimetil-formamiddal, dimetil-azinamiddal, diinetil-szulfoxiddal és másokkal történő oldásával végzett hegesztéssel vagy éppen ragasztóanyagokkal (pl. poliizocianát-alapú ragasztóanyagokkal) lehet szétváJaszthatatlanul összekötni, és amely kellően nyúlékony és ellenállóképes. A fedőcsíkok célszerűen az e) fázis kenőanyagából vagy más, lényegében lineáris poliuretánelasztomerekbő! készülhetnek. \ nem átlapoltan összevarrt, az e) fázis poliuretán kenőmasszájából készített takarócsíkokkal és poláros oldószerekkel leragasztott, törnie alakú szerkezeti anyagok lágyságuk, hajlékonyságuk és elienállóképességük miatt a b) reaktív műgyantákkal történő átitatás után jól felhasználhatók javító tömlőként vízátereszek béleléséhez. \ b) reaktív műgyantákat általában a csövekbe vagy csővezetékekbe történő helyezés előtt visszük be a tömlő alakú képződménybe. A reaktív műgyantát furatokon át lehet a tömlőbe szivattyúzni vagy hosszú csöveken át lehet befecskendezni vagy vákuummal lehet beszivatni. A leaktív műgyantával ily módon átitatott a) réteget azá'tal lehet homogenizálni, hogy a javító tömlőt még préshengerek között vezetik át, pl. a 2,240,153 sz. NSZK szabadalmi leírás 4/5 oszlopában ismertetett módon. Példák Előzetes megjegyzés: az alkalmazott vegyületek funkcionalitásának a számítása a következő képletek segítségével történik: (pl OH-szám/mólsúly átszámításnál, ismert f funkcionalitás esetén, pl. polihidroxi-vegy illetéknél). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
