188876. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hőhasznosítással egybekötött gáztisztításra

1 188 876 2 A találmány tárgya eljárás hőhasznosítással egy­bekötött gáztisztításra a gáz portartalmának meg­kötésével és a gázalakú szennyezések, főként a kén- és nitrogén-oxidok kimosásával, valamint berende­zés az eljárás foganatosítására, amelynek nedves tisztítókészüléke van. Az iparban és a mezőgazdaságban számos helyen keletkeznek olyan füstgázok ill. technológiai gá­zok, amelyek port, valamint széndioxid, szén­­monoxid, levegő és egyéb gázok mellett még víz­gőzt, továbbá kén- és nitrogén-oxidokat, esetleg kénhidrogént is tartalmaznak. A környezetvédelmi szempontok a pormentesí­tés mellett főképpen a kén-dioxid és a nitrogén­­oxidok kimosását teszik szükségessé, mert ezek je­lenléte a gázban kénessav ill. kénsav, valamint sa­létromsav vizes oldatának keletkezését eredménye­zi azokon a helyeken, ahol a gáz a harmatpont alatti hőmérsékletre hűl le. A forró, poros gázok tisztítására többféle száraz és nedves módszer vált ismertté, amelyeknél általá­ban külön porleválasztót és külön gázmosót alkal­maznak, hőhasznosítás nélkül. A gáztisztítás legelterjedtebb esetében elektrosz­tatikus vagy zsákos porleválasztóval leválasztják a portartalmat, majd töltelékes kolonnában nátrium­vagy kalcium-oldatokkal kimossák a kéndioxidot, végül a nitrogén-oxidot dioxiddá oxidálják és a teljes nitrogén-dioxid tartalmat is kimossák. Mivel a kolonnából kilépő tisztított gáz csaknem telített vízpáratartalmú, a kilépés helyén fűteni kell, hogy ne hűljön a harmatpont hőmérséklete alá. Ennek a módszernek a beruházási és az üzemeltetési költsé­ge egyaránt igen jelentős. A gáztisztítás beruházási költsége nagymérték­ben csökkenthető az egyfokozatú technológia al­kalmazásával. Ennél mind a porleválasztást, mind a gázmosást egyetlen nedves tisztítókészülékben végzik. Valamennyi ismert gáztisztítási módszer közös hátránya azonban, hogy a hulladékhő mennyisége nagy, hővesztesége jelentős, hőmérlege rossz. Találmányunk célja olyan módszer kidolgozása, amellyel a gáztisztítás során eddig veszendőbe ment hulladékhő jelentős része hasznosítható, valamint a por- és gázleválasztás hatásossága javítható. A tisztítóból kilépő tisztított füstgáz ill. techno­lógiai gáz megengedhető hőmérséklete és nedves­ségtartalma lényegesen kisebb lehet a belépő, tisztí­tásán gáz hőmérsékleténél és nedvességtartalmá­nál. Felismertük, hogy a be-, ill. kilépő gáz hőmér­sékletének arra a megengedhető legalacsonyabb értékre való beállítása, amely a nedvességtartalom­tól függő harmatpont-hőmérsékletnél magasabb s így a párakicsapódás lehetőségét kizárja, a belépő gáz esetében hőelvonással, míg a kilépő gáz eseté­ben hőközléssel jár; a hőelvonással kinyerhető hő­mennyiség azonban lényegesen nagyobb, mint a hőközlés során felhasznált hőmennyiség, ezért ilyen módon a hőmérleg jelentős mértékben javítható. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a tisz­títandó gáz hőmérsékletét hűtőközeg segítségével csak a harmatponti hőmérsékletnél magasabb érté­kig hütjük. A lehűtött gáz portalanítása és kimosá­sa után a tisztított és telített gázt a felmelegedett tisztítandó gáz hűtőközegével, ill. ennek egy részé­vel a harmatponti hőmérsékletnél magasabb hő- 5 mérsékletre melegítjük. A tisztítandó gáz felmele­gedett hűtőközegének fel nem használt hőtartalmát — előnyösen a felmelegedett hűtőközeg egy részé­nek hőhasznosítóba való elvezetésével - haszno­sítjuk. 10 A gáz portalanítását és a szennyező gázok kimo­sását egyetlen technológia i lépésben, a lehűtött gáz­nak nátrium-szulfit vizes oldatán való átvezetésével végezzük. A gázszennyezőket tartalmazó mosó­­folyadékot oltottmésszel való keveréssel regenerál- 15 juk és a mosófolyadékba recirkuláltatjuk. A felhí­gult mosófolyadékot kalcinált szóda hozzákeveré­sével dúsitjuk. A találmány szerinti berendezés lényege, hogy a nedves gáztisztító készüléket képező kolonnába 20 csatlakozó gázbevezető csővezetékben gázhütő hő­cserélő és a tisztított gázt a kolonnából kivezető csővezetékben gázmelegitő hőcserélő van. A gáz­hütő hőcserélő hűtőterét a gázmelegítő hőcserélő fűtőterével csővezeték kapcsolja össze; ennek a 5 csővezetéknek előnyösen hőhasznosítóhoz csatla­kozó csőelágazása van. A kolonnához gyűjtőtér csatlakozik a mosófo­lyadék összegyűjtésére. A gyüjtőtérhez a kolonná- 30 ban elhelyezett szórófej csővezetékkel csatlakozik. A mosófolyadék regenerálására zárt áramlási kör szolgál, amely a gyűjtőiéiből, meszező tartályból és ülepítőből, valamint ezeket összekapcsoló csőveze­tékekből áll. A gyűjtőtérhez csővezetéken át kalci- 35 náltszóda adagoló csatlakozik. A találmány szerinti eljárás példaképpeni foga­­natosítási módját a találmány szerinti berendezés egy példaképpeni kiviteli alakjának működésével kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a berendezés 40 kapcsolási elrendezését mutatja. A port és kéndioxidot tartalmazó gázt az 1 cső­vezetéken át a gázhűtő 2 hőcserélőbe vezetjük, ahol a gázt a harmatpontjánál magasabb hőmérsékletig hütjük le. Az így előhűtött gázt a 3 kolonnába 45 vezetjük, amelyben portartalmának leválasztása, a szennyező gázok kimosása, valamint a folyadékfá­zis visszahütése történik. Ehhez a 3 kolonnába a 4 szivattyúval az 5 csővezetéken és a 6 szórófejen át nátrium-szulfit vizes oldatát - amely a mosófolya- 50 dékot képezi - vezetjük. Ez a gázból egyrészt levá­lasztja a port, másrészt a kéndioxiddal az Na2S03 + S02 + H20 == 2 NaHS03 55 reakcióegyenlet alapján nátrium-hidroszulfittá ala­kul. A megtisztított és még jobban lehűlt gáz a 3 kolonna tetején a 7 csővezetéken át telített állapot­ban lép ki. A kilépő tisztított gázt a 8 hőcserélőben a harmatponti hőmérséklet fölé melegítjük, miáltal 60 elkerülhető, hogy a vízgőz kicsapódjék és a mara­dék kéndioxiddal kénsav vizes oldatát képezhesse. A 2 és a 8 hőcserélő előnyösen hőcsöves hőcserélő. A 3 kolonnából a mosófolyadék a rajta átveze­tett gáztól felmelegedve a 9 gyűjtőtérbe folyik, ahol 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom