188866. lajstromszámú szabadalom • Eljárás betonból és/vagy természetes vagy/és mesterséges kőből készült térelhatároló szerkezettel rendelkező folyadéktároló és/vagy -kezelő tér, különösen élelmiszeripari folyadéktároló tartály belső burkolatának a felújítására

1 188 :5ó 2 A találmány betonból és/vagy természetes vagy/ és mesterséges kőből készült térelhatároló szerke­zettel rendelkező folyadéktároló és/vagy -kezelő tér, különösen élelmiszeripari folyadéktároló tar­tály belső burkolatának a felújítására szolgáló eljá­rásra vonatkozik. „Mesterséges kövön” pl. tégla­termékeket, műkőtermékeket vagy más, utószilár­­duló anyagból készült termékeket kell érteni, beto­non pedig mindenféle szóbajöhető adalék- és kötő­anyagból készült terméket, értelemszerűen vasbe­tont is. Meglevő „burkolaton” pedig a csempe- és üvegbontásokon kívül vízzáró vakolatok, mű­anyag festékbevonatok és más bevonatok, szigete­lőrétegek stb. is értendők. Ismeretes, hogy bizonyos iparágakban, különö­sen az élelmiszeriparban a folyadéktároló tartályok belső burkolatának különlegesen magas higiéniai követelményeknek kell megfelelni. Az ilyen folyadéktároló, pl. bortároló tartályok statikailag teherviselő szerkezete az esetek túlnyo­mó részében monolit vasbetonból készül. A vízzáró illetve vízátnemeresztő betonok azonban - önma­gukban - sem műszakilag, sem élelmiszerhigiéniai szempontból nem váltották be a használhatóságuk­kal kapcsolatos feltételezéseket illetve reményeket, ezért a tárolóterek belső felületét általában üvegla­pokkal vagy csempével burkolták, bizonyos esetek­ben pedig műgyanta-bevonatokat alkalmaztak; e burkolatokkal a tartályokat vízátnemeresztővé, élelmiszertisztává, tisztán tarthatóvá, valamint gomba- és fertőzésmentessé igyekeztek tenni. E burkolatok túlnyomó részét a nyers betonfelület­re felhordott cementhabarcs rétegen alakították ki. Az ilyen jellegű burkolatok súlyos hátránya, hogy bennük viszonylag rövid használat után - pl. a szomszédos csempék találkozásánál - repedések keletkeznek, amelyek a habarcsréteget is átszelik, sőt a teherhordó beton- vagy kőfalakba is benyo­mulnak. A repedésekben a mikroorganizmusok megtelepednek, szaporodnak és Így a repedések fertőzési gócokká válnak. Ezért a burkolatok felújí­tása viszonylag rövid időközönként elkerülhetetle­nül szükségessé válik, hiszen a fertőzés a tárolt élelmiszerekben illetve ilyen jellegű anyagokban megengedhetetlen, mert esetleg jóvátehetetlen egészségkárosodáshoz, de enyhébb esetekben is mi­nőségromláshoz illetve értékcsökkenéshez vezet­het. jelenleg a meghibásodott burkolatok felújítása úgy történik, hogy a meglevő, pl. üveglapokból vagy csempékből készített burkolatot teljes egészé­ben eltávolítják, a vakolatréteget leverik, a teher­hordó betonfalak felületét szükség szerint - leg­alább a berepedések tartományában - levésik, majd — általában raszterelemek vagy plattír-réte­­gek beépítése mellett — az eredetivel azonos vagy ahhoz hasonló módon megépítik az új burkolatot. Az esetek nagy részében a felújítás új teherviselő értékű vasbeton falazat rétegek megépítését is szük­ségessé teszi. Ez természetesen rendkívül költséges és élőmunka-igényes művelet, ugyanakkor hosszú időn át lehetetlenné válik a tárolás a tartályban, vagyis tárolókapacitás vész el. A találmány feladata, hogy tárolóterek, különö­sen élelmiszeripari tárolótartályok belső burkolatá­nak a felújítására olyan megoldást szolgáltasson, amely a higiéniai követelményeket tökéletesen ki­elégíti, egyszerűen és gyo rsan teszi lehetővé a bur­kolat felújítását, kiküszöböli az új burkolat berepe­­lezésének, ezzel a fertőzési gócok kialakulásának a veszélyét, és élettartama lényegesen, esetenként 'öbbszörösen meghaladja a jelenleg ismert burkola­tokét. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben a belső burkolatot korrózióálló, szi­lárd és rugalmas folyadékzáró lemezekből, pl. acél­vagy műanyaglemezekből alakítjuk ki, ezek pont­szerű kapcsolatokkal közvetlenül rögzíthetők a mindenkori teherhordó térelhatároló szerkezethez, pl. vasbetonfalhoz, egymáshoz pedig vízzáró he­gesztési varratokkal csatlakoztathatók, és az így ki­alakított burkolat hosszú élettartamú, kifogástalan minőségű, és repedésmentes lesz. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a talál­mány értelmében olyan e!járás segítségével oldot­tak meg, amelynek az a lényege, hogy kemény, rugalmas, korrózióálló lemezelemeket vízzáró mó­don kialakított pontszerű kapcsolatokkal a térelha­tároló szerkezet teherviselő részéhez, például falá­hoz rögzítünk, és a szomszédos lemezelemek egy­máshoz hegesztésével a folyadéktároló és/vagy -ke­zelő tér belső oldalán összefüggő, vízzáró burkola­tot hozunk létre. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módjára az jellemző, hogy a pontszerű kapcsolatokat a lemez­­reszek és a térelhatároló szerkezet között ez utóbbi te he^viselő szerkezetrészébe mélyített — adott eset­ben meglevő burkolaton átmenő — furatban elhe­lyezett, ékkel feszített, belül menetes hüvelyekkel, ét azokba behajtott csavarokkal hozzuk létre, és a csavarok feje körüli hegesztési varratokkal a pont­szerű kapcsolatokat hermetizáljuk. Egy másik találmányi ismérv szerint a lemezré­sz îket a meglevő burkolattól megszabadított térel­­hr tároló felületre, pl. betonfelületre felfektetve rög­­zí; jük. A lemezrészek azonban közvetlenül a megle­vő burkolat, pl. csempe- vagy üvegburkolat által alkotott felületre felfektetve is rögzíthetők. Az eljárás egy további foganatosítási módjának megfelelően a szomszédos lemezrészeket azonos sil ban, közvetlenül egymás mellett rögzítjük és csatlakozási helyeiken úgy hegesztjük egymással ös' ze, hogy a hegesztési varratok alatt gyökvédő lenezcsíkot helyezünk el. Másrészt az is lehetséges, hogy a szomszédos lemezrészeket egymást átlapol­va. átfedéssel rögzítjük, és a csatlakozási helyeken a bmezrészeket hegesztési varratokkal kapcsoljuk egymáshoz. Végül egy további találmányi ismérv szerint a bu kólát felújításához korrózióálló anyagú acélle­mezeket vagy hegeszthető műanyagiemezeket hasz­nálunk. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok ala óján ismertetjük részletesen, amelyek az eljárás foganatosításának néhány lehetséges módját érzé­kel étik. A rajzokon 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom