188795. lajstromszámú szabadalom • Detektor elrendezés,adott beesési szögű sugárzásnak kitett mintáról adott szögtartományban szóródó sugárzás intenzitásának mérésére
1 188 795 2 kívánt sugárzás hullámhosszának megfelelően kell megválasztani. Célszerű félvezetős kivitelű sugárzásérzékelők alkalmazása, amelyeknek kimenetét egymással párhuzamosan lehet kapcsolni. A 2. ábrán jól látható, hogy a II, 12, 13 és 14 homorú tükröző felületek a 45° ± 5°-os szögtartományt a teljes térszögben lefedik, és így az adott szóródási irányban visszaszórt összes sugárzást a célszerűen félvezetős kivitelű 15,16,17 és 18 sugárzásérzékelőkre képezik le. A kupola középső részén a beeső sugárnyaláb számára kilakított kör alakú 19 nyílásnál 30 hengeres rész van kiképezve, amely megakadályozza, hogy a 19 nyíláson keresztül a 15, 16, 17 és 18 sugárzásérzékelőket közvetlen sugárzás érje. Amint a 2. ábrán látható, a 11, 12, 13 és 14 homorú tükröző felületek számát úgy kell megválasztani és azokat úgy kell kialakítani, hogy a felületek metszésvonalai teljesen kívül essenek a beeső sugárnyalábot határoló hengeren, azaz az ábrázolt kivitelben a 30 hengeres részen. A 27 alaplap, a 24 ház és a kupolának a 11, 12, 13 és 14 homorú tükröző felületeken kívüli belső felülete feketítve van, hogy minél kevesebb nemkívánatos reflektált sugárzás érje a 15, 16, 17 cs 18 sugárzásérzékelőket. A nemkívánatos hőmérsékleti sugárzás csökkentését szolgálja a 24 házat és a kupolát hűtő és azok hőmérsékletét állandó értéken tartó 23 termosztáló készülék, amely a kupola vagy a 24 ház falában elhelyezett 21 hőelemet, a 24 ház külső felületére csatlakoztatott, a T tengelyre szimmetrikusan elhelyezett, például két sorbakapcsolt 20A és 20B Peltier-elemet és 22 hőmérsékletszabályozót tartalmaz. Az 1. ábrán látható elrendezés a 10 minta felületéről visszaszórt sugárzás mérésére szolgál. A detektorelrendezés azonban alkalmas transzmissziós mérésre is, amikor a 10 mintára 0°-os beesési szöggel beeső és azon áthaladt sugárzás 45°-os szög alatt szóródó részét kívánjuk mérni. Ilyen transzmissziós mérést például úgy végezhetünk, hogy az 1. ábrán szemléltetett 10 minta helyére síktükröt helyezünk, és erre tesszük rá a mérendő mintát. Egy másik lehetséges transzmissziós mérési elrendezést úgy nyerhetünk, hogy az 1. ábra szerinti elrendezésnél a beeső sugárnyalábhoz képest a 27 alaplapot cs a 24 házat a hozzájuk erősített 10 mintával és 15, 16, 17 és 18 sugárzásérzékelőkkel együtt az S síkra tükrözve helyezzük el, például úgy, hogy az egész egységet az S sík mentén elhelyezett és a T tengelyen átmenő tengely körül 180°-kal elfordítjuk. Az ily módon előálló detektorelrendezésnél célszerű a 19 nyílást egy fedéllel lezárni. Természetesen ugyanilyen transzmissziós elrendezéshez jutunk, ha a beeső sugárnyalábot előállító optikát helyezzük át olyan módon, hogy a beeső sugárnyaláb az 1. ábrán a 10 mintát alulról 0°-os beesési szöggel érje. Ilyen módon a találmány szerinti detektorelrendezést mind refleksziós, mind pedig transzmissziós szóródási mérésekre alkalmasan lehet kialakítani. A 3. ábrán láthtó fotométernél az 1 sugárforrás közvetlen és homorú 2 tükör által visszavert sugárzását a 3 optika a 4 belépőrésre képezi le. A 4 belépőrésen áthaladó sugárnyalábot 9 optika párhuzamosítja, és ez a párhuzamos sugárnyaláb képezi a detektorelrendezésnek a 10 mintára 0°-os beesési szeggel beeső sugárnyalábját. A 3. ábra szerinti derektorelrendezés abban különbözik az 1. ábrán szcmléltetettől, hogy a négy sugárzásérzékelő, amelyek közül csak a 35 és 36 sugárzásérzékelők látszanak, a 30 hengeres részre van felerősítve, és érzékelő felületük közel merőleges a 10 minta felületére. Természetesen a négy 31, 32, ... homorú tükröző felületet, például gömbfelületet ennek megfelelően kell kialakítani. A 3. ábrán a találmány szerinti detektorelrendezés egy fotométerben van alkalmazva, amelynél a 10 mintáról 45°-os szög al itt visszaszóródó sugárzást lehet mérni, és a mért sugárzást a 10 minta helyére helyezett referenciaanyagról ugyanazon szög alatt visszaszóródó sugárzással lehet összehasonlítani. Ez az elrendezés is alkalmas transzmissziós mérésekre, az 1. és 2. ábrával kapcsolatban elmondottak szerint. A 4. ábrán szemléltetett spektrofotométerben a t; lálmány szerinti detektorelrendezésnek olyan kiv teli alakja látható, amelynél a 10 mintára 45°-os beesési szöggel esik rá a beeső sugárnyaláb, és a O'-os szög alatt visszaszóródó sugárzást mérjük. A7 1 sugárforrásból kilépő közvetlen és a homorú 2 tükör által visszavert polikromatikus sugárzás 3 optikán és 4 belépörésen keresztül cserélhető £ 0 szűrőn halad át, és a 19 nyíláson belépve 44 test T tengelyre nézve szimmetrikus, kúpos tükröző 42 forgásfelületére jut. A 44 test vékony 46 cs47 lartóbordálcka! van a 24 házhoz rögzítve. A 42 forgásfelületre belépő széttartó sugárnyaláb ugyancsak ;zéttartó forgásszimmetrikus sugárnyalábként homorú, például kör alkotójú tükröző 43 forgásfelületre 'ut, amelyről párhuzamos forgásszimmetrikus sugárnyalábként 45°-os beesési szöggel a 10 mintára .erődik vissza. A 10 mintáról 0°-os szög alatt vissza'Zóródó sugárzás a 44 test belső 41 homorú tükröző felületére jut, ez lehet például kör alkotójú, amely a sugárzást egyetlen 45 sugárzásérzékelőre reflektálja. A 45 sugárzásérzékelő a forgásszimmetrikus 41 homorú tükröző felület csúcsánál a 44 testhez van rögzítve. A 4. ábra szerinti kiviteli alak úgy is kialakítható, hogy a 40 szűrő után elhelyezett optika a sugárzásnyalábot párhuzamosba, így a 19 nyíláson már párhuzamos sugárnyaláb lép be, s ez esetben a tükröző 43 forgásfelületet kúposra kell kiiakítani. Lehetséges továbbá olyan kialakítás is, amelynél mind a tükröző 42 forgásfelület, mind pedig a tükröző 43 forgásfelület görbült profilú és úgy vannak megválasztva, hogy a 19 nyíláson belépő párhuzamos vagy nem párhuzamos sugárnyalábot a 10 mintára 45°-os beesési szöggel beeső forgásszimmetrikus párhuzamos sugárnyalábbá képezzék le. A 4. ábra szerinti dctektoreírendezésnél úgy lehet transzmissziós mérést végezni, hogy a 10 minta helyére síktükröt teszünk, és erre helyezzük rá a mérendő mintát. Szabadalmi igénypontok I. Dctektorelrendezés, adott beesési szögű sugárzásnak kitett mintáról adott szögtartományban szóródó sugárzás intenzitásának mérésére, amely elrendezésnek a mintára beeső sugárnyalábot engedő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
