188791. lajstromszámú szabadalom • Síkbeli vagy térbeli logikai játék
1 188 791 2 A találmány tárgya síkbeli vagy térbeli logikai játék, amelyben jelzésekkel ellátott gömbök vannak elrendezve. Mint ismeretes, az utóbbi időben a szét nem szedhető logikai játékok között két különösen kedvelt fajta terjedt el. Az egyik, amelyet pl. a 170.062 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás ismertet, nyolc vagy huszonhét kiskockából összeállított nagykockából áll, amelynek bármelyik lapját alkotó négy vagy kilenc kiskocka a lapközépen átmenő képzetes tengely körül együttesen elforgatható és ily módon az adott lap melletti lapokban szereplő kiskockák egy másik lapba helyezhetők át. Egy másik ismert megoldás szerint, amelyet pl. a már forgalmazott „Bábel torony”-nál láthatunk, színes gömbök vannak csatornákban clmozgathatóan elrendezve és a csatornákban levő gömbök korongok elforgatásával másik csatornába helyezhetők át. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy ha a csatornákban levő gömbök között kényszerkapcsolatot hozunk létre és azok bizonyos irányokba csak egymástól függően tudnak elfordulni, más irányokba viszont egymáson szabadon elfordulhatnak, továbbá a gömböket a síkban két egymásra merőleges vagy térben három egymásra merőleges tengely mentén csatlakoztatjuk egymáshoz, kevesebb elem felhasználásával az eddigieknél bonyolultabb logikai feladatok megoldására késztethetjük a játékosokat. A találmánynak az a lényege, hogy a gömbök középpontjai egy egyenesbe esnek, ill. síkban négyzetháló vagy térben kockaháló csomópontjaiban vannak és a gömbök mindegyike három, a gömbök középpontjain átmenő, egymásra merőleges sík metszetében elrendezett, forgó mozgást átvivő, az elforgatás síkjában levő összes gömbök egyidejű, a szomszédos gömbökre vonatkoztatva ellentétes értelmű elforgatására alkalmas, továbbá az elforgatás síkjára merőleges tengely(ek) mentén csatlakozó gömb(ök) függetlcnítésct biztosító hajtómechanizmussal csatlakozik a szomszédos gömbökhöz. A találmányt részletesebben az ábrákon szemléltetett kiviteli alakok segítségével ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti logikai játékban levő gömbök közül egy gömböt mutat be a három hajtósíkban elrendezett hajtómechanizmus részekkel, a 2. ábrán három példaképpen egymás mellé helyezett gömb középpontokon átmenő keresztmetszete látható, a 3. ábra két, keretszerkezetbe foglalt fogaskerekes forgatómechanizmussal kapcsolódó gömb metszetét mutatja, a 4. ábrán két, gömbsüvegekkel, ill. mélyedésekkel ellátott, keretszerkezetbe foglalt gömb metszete látható, az 5. ábra két gömbből álló, a találmány szerinti legegyszerűbb kiviteli példa vázlatos axonometrikus rajzát szemlélteti, a 6. ábrán három gömbből álló, a találmány szerinti legegyszerűbb síkbeli kiviteli példa vázlatos axonometrikus rajzát mutatjuk be, a 7. ábrán négy gömbből álló, a találmány szerinti legegyszerűbb térbeli kiviteli példa vázlatos axonometrikus rajzát szemléltetjük, a 8. ábra egy előnyös térbeli kiviteli példát szemléltet axonometrikus kivitelben, a 9. ábra egy előnyös síkbeli kiviteli példát mutat be axonometrikus kivitelben, míg a 10. ábra egy gömb keretszerkezetbe foglalt nézetét szemlélteti jelzéssel ellátva. Az 1. ábrán látható hajtó 1 gömbön a hajtó 1 gömb középpontján átmenő három egymásra merőleges sík 2 metszési körein egymástól egyenlő távolságra a hajtó 1 gömb felületéből kiemelkedő arretáló 3 gömbsüvegek vannak elrendezve oly módon, hogy a 2 metszési körök metszéspontjaiban is vannak 3 gömbsüvegek. A hajtó 1 gömbökhöz a 2. ábrán látható módon olyan hajtott 1 gömbök csatlakoznak, amely hajtott 1 gömbökön a hajtott 1 gömbök középpontján átmenő három egymásra merőleges sík 2 metszési körein a 3 gömbsüvegek befogadására alkalmas 4 mélyedések (esetleg lyukak) vannak elrendezve egymástól a 3 gömbsüvegek egymástól való távolságának megfelelő távolságban. A 4 mélyedéseket úgy kell elosztani, hogy a 2 metszési körök metszéspontjában is legyenek 4 mélyedések. A 3 gömbsüvegek kiemelkedését, a hajtó ! gömb felületéből, valamint a 3 gömbsüvegek számát úgy kell megválasztani, hogy a hajtó 1 gömb t Iforgatásával a hajtás síkjában vele kényszerkapcsolatban levő hajtott 1 gömb a gyakorlatilag elérhető pontosságon belül csúszásmentesen legyen elforgatható, míg a hajtó 1 gömbbel hajtás síkjára merőleges és a hajtó 1 gömb középpontján átmenő egyenesen érintkező hajtott 1 gömb az ott levő 3 gömbsüvegnek a vele érintkező 4 mélyedésben való szabad elfordulásával változatlan helyzetben maradjon. Ez utóbbi feltételt más módon is lehet biztosítani. Ha a 2 metszési körök metszéspontjaiban változatlanul 3 gömbsüvegeket helyezünk el a hajtó 1 gömbön és a 4 mélyedéseket a hajtott 1 gömbön, azonban ezek között mind a hajtó 1 gömbön, mind a hajtott 1 gömbön a 2 metszési körök metszéspontjainak környezetében megszakított 5 fogaskerékíogazást, akkor a fent említett feltételeket maradéktalanul lehet biztosítani. Ilyen elrendezés látható a 3. ábrán. A 4. ábrán ugyanezt mutatjuk be, azonban nem 5 fogaskerekekkel, hanem 3 gömbsüvegekkel és 4 mélyedésekkel. Ahhoz, hogy az említett 1 gömbök egymáshozrendelésével logikai játékot lehessen kialakítani, biztosítani kell az 1 gömbök középpontjainakegyniáshoz képesti rögzítését és a gömbök megfelelő jelzésekkel való ellátását. Az 1 gömbök középpontjainak egymáshoz való rögzítése legegyszerűbben úgy történhet, hogy az ; gömböket olyan 6 keretszerkezetbe foglaljuk, amely 6 keretszerkezetnek legalább az 1 gömbök számának megfelelő számú, minden 1 gömbből a logikai játék 7 játékfelülete(i) felé eső egyetlen 2 metszési pont környezetét és az 1 gömbök kézzel való elforgatását lehetővé tevő 8 nyílása van. Célszerű azonban még a síkbeli játékoknál is, ahol tehát az 1 gömbök középpontjai egy síkban vannak elrendezve és előnyösen síkbeli négyzetes háló csomópontjaiban vannak elrendezve, minden 1 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
