188791. lajstromszámú szabadalom • Síkbeli vagy térbeli logikai játék

1 188 791 2 gömbhöz két, az 1 gömbben levő 2 metszési körök egymáshoz képest átmérősen elhelyezkedő metszési pontjának környezetét látni engedő nyílása van. Erre részint azért van szükség, hogy a játék mind­két oldalát lehessen látni, másrészt a kézzel való forgatás megkönnyítése érdekében. A 6 keretszerkezet előnyösen olyan belső 9 gömb­üregekkel rendelkezik, amely 9 gömbüregekben az 1 gömbök laza illesztéssel elforgathatok. Ennek megfelelően a hajtó 1 gömbök befogadására alkal­mas 9 gömbüregek átmérője nagyobb, mint a haj­tott 1 gömbök befogadására alkalmas 9 gömb­üregeké, mivel a hajtó 1 gömbök elforgatásakor a 3 gömbsüvegekkel megnövelt gömbfelület befoga­dását kell a 9 gömbüregeknek biztosítani. A hajtó 1 gömbök és a hajtott 1 gömbök egy­máshoz képest sakktáblaszerűen vannak elrendezve. Ha a hajtó 1 gömbök közül az egyik hajtó 1 göm­böt a hajtási síkban az óramutató járásának irá­nyába elforgatjuk, akkor ugyanabban a hajtási síkban levő hajtott 1 gömbök az óramutató járásával ellentétes irányba, míg az összes többi hajtó 1 göm­bök az óramutató járásának irányába fordulnak el. Síkbeli játék esetén, ha a hajtási sík a 7 játékfelü­letre merőleges, akkor egyidejűleg csak az egy sor­ban levő 1 gömbök fordíthatók el, míg ha a hajtási sík párhuzamos a 7 játékfelülettel, akkor az összes 1 gömbök elfordulnak. A 4—9. ábrák a találmány szerinti logikai játék különböző síkbeli és térbeli felépítési lehetőségeire mutatnak példákat. A legegyszerűbb kiviteli lehe­tőség a két 1 gömbből álló sort alkotó kivitel, amely az 5. ábrán látható. Készíthető azonban több 1 gömbből álló soros logikai játék is. A 6. ábrán a legegyszerűbb, három 1 gömbből álló síkbeli kivitel, míg a 7. ábrán a legegyszerűbb, négy 1 gömbből álló térbeli kivitel látható. A játé­kot — logikai megfontolásokból — célszerű szim­metrikusra készíteni, és ezért mint előnyös kiviteli alak a 8. és 9. ábrákon szemléltetett megoldások ajánlhatók. A 8. ábrán látható kivitelnél az 1 göm­bök középpontjai egy kocka csúcspontjaiban van­nak elrendezve, míg a 9. ábra szerinti síkbeli ki­vitelnél háromszor három 1 gömb van egy síkban elrendezve úgy, hogy középpontjaik egy négyzet­háló csúcspontjaiban vannak. A jelzéseket a találmány egy kiviteli példája sze­rint a következőképpen lehet megoldani. Minden 1 gömbön hat különböző, de I gömbönként ismét­lődő 10 jelzés van elrendezve. Ezek a jelzések a 2 metszési körök metszési pontjainak környezeté­ben, a metszési pontra szimmetrikusan helyezhetők el legelőnyösebben. Minden 10 jelzés mellett - egy igen előnyös kiviteli példában négy - az 1 gömbön levő szomszédos, általában letakart 10 jelzések irá­nyába elhelyezett, előnyösen a szomszédos 10 jelzés irányába mutató ék alakú, a szomszédos 10 jelzé­seknek megfelelő 11 irányjelzés van elrendezve. Ez azért célszerű, mert így az 1 gömbön levő összes 10 jelzések helyzete egy helyen történő ránézéssel megállapítható. A találmány nincs a kiviteli példákban leírt meg­oldásokra korlátozva, hanem kiterjed az igény­pontok, különösen a főigénypont oltalma alá tartozó összes megoldásokra. Szabadalmi igénypontok 1. Síkbeli vagy térbeli logikai játék, amelyben jelzésekkel ellátott gömbök vannak elrendezve, azzal jellemezve, hogy a gömbök (1) középpontjai egy egyenesbe esnek, ill. négyzetháló vagy kocka­háló csomópontjaiban vannak és a gömbök (1) mindegyike három, a gömbök középpontjain át­menő, egymásra merőleges sík metszési köreiben (2) elrendezett, forgó mozgást átvivő, az elforgatás síkjában levő összes gömbök (1) egyidejű, a szom­szédos gömbökre (1) vonatkoztatva ellentétes értel­mű elforgatására alkalmas, továbbá az elforgatás síkjára merőleges tengely(ek) mentén csatlakozó gömb(ök) (1) függetlenítését biztosító hajtómecha­nizmussal csatlakozik a szomszédos gömbökhöz (1). 2. Az 1. igénypont szerinti logikai játék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szomszédos gömbök (1) közül az egyik gömb (1) hajtott gömb (1), a má­sik gömb (1) hajtó gömb (1), továbbá a hajtó göm­bök (1) és a hajtott gömbök (1) egyenesen belül váltva, ill. síkban vagy térben sakktáblaszerűen vannak elrendezve. 3. A 2. igénypont szerinti logikai játék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hajtó gömbökön (1) a metszési körök (2) metszéspontjaiban arretáló gömbsüvegek (3) vannak, míg a hajtott gömbökön (Ha metszési körök (2) metszéspontjaiban a gömb­süvegek (3) befogadására alkalmas lyukak vagy mélyedések (4) vannak elrendezve. X. A 3. igénypont szerinti logikai játék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hajtó gömbökön (1) a metszési körökön (2) egymástól egyenlő távol­ságra gömbsüvegek (3) vannak, míg a hajtott göm­bi kön (1) a metszési körökön (2) a gömbsüvegek­­mk (3) megfelelő távolságban a gömbsüvegek (3) be fogadására alkalmas lyukak vagy mélyedések (4) vrnnak elrendezve. 5. A 3. igénypont szerinti logikai játék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hajtó gömbök (1) és a hajtott gömbök (I) a metszési körökön (2), a metszési körök (2) metszéspontjainak környezeté­ben megszakított fogazású fogaskerékkel (5) vannak e látva. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti logi­kai játék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gömbökön (1) a metszési körök (2) hat metszés­pontjának környezetében hat különböző, gömbön­ként (1) ismétlődő jelzés (10) van elrendezve. 7. A 6. igénypont szerinti logikai játék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gömbökön (1) levő minden jelzés (10) mellett négy. a gömbön (1) levő szomszédos letakart jelzések (10) irányában elhe­lyezett. előnyösen a szomszédos letakart jelzés (10) irányába mutató ék alakú, a szomszédos jelzésnek 110) megfelelő irányjelzés (II) van. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti logi­kai játék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gömbök ( 1 ) olyan keretszerkezetben (6) vannak elhelyezve, amely kcrclszcrkezetnek (6) legalább a gömbök ( I ) számának megfelelő számú, minden gömbből (I) a játékIclütct (7) felé cső egyetlen metszési kör (2) metszési pont környezetét látni engedő és a gömbök (1) kézzel való elforgatására alkalmas nyílása (8) van. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom