188782. lajstromszámú szabadalom • Gyűrűmaró

1 188 782 2 csekély mértékben térnek el attól. Az 1-4. ábrákon áb­rázolt gyűrűmarónál a hátraköszörült 56 felület mintegy 20—25°-kal lejt radiálisán befele és axiálisan felfele, ebből következik, hogy a 34, 36 vágóélek dőlése hasonló. Ezt a szöget „pozitív belső hajlásszögének nevezzük. Az ilyen nagyságrendű dőlésszög alkalmas lyukak vágására, ahol a vágószerszámra ható forgácsterhelés nem túlzott mértékű, pl. 0,0508—0,0762/fordulat. A keletkező vé­kony forgácsok igen hajlékonyak és könnyen deformálód­nak. Ahogy már az előbbiekben rámutattunk, amikor a forgács le lesz vágva, az felfelé irányul a hátrakös/.örült felület síkjára és a vágóéi radiális orientációjára merő­leges irányban. így viszonylag nagy pozitív belső hajlás­szögnél a forgácsokat a 34, 36 vágóélek radiálisán kifele irányítják a vágandó lyuk fala felé. Amennyiben a forgá­csok vékonyak, azok könnyen változtatják az alakjukat, és semmiféle nehézséggel nem jár azok felfele történő eltávolítása a gyűrűmaró hornyain keresztül, ahogy azt már az előbbiekben leírtuk. Ha a forgácsok viszonylag vastagok, azok nem köny­­nyen hajlanak, amikor felütköznek a kivágandó lyuk falára és könnyen eltömik a hornyokat, ha számos lyukat vágunk a munkadarabba. így tehát az 1-4. ábrákon ábrá­zolt 34, 36 vágóélek nagy hajlásszöge nem javasolt ott, ahol a gyűrűmarót több lyuk kivágására kívánjuk alkal­mazni, viszonylag nagy beviteli sebességgel, pl. 0,1524 milliméteres forgácsterheléssel. Ha a vágószerszámot olyan körülmények között kívánjuk alkalmazni, ahol várhatóan magas a forgácsterhelés, a két belső vágóéi radiális lejtése lényegesen kevesebb legyen mint 25°, úgyhogy a forgácsok inkább függőlegesen, felfele irányul­janak, mint oldalirányban kifele. Nagyobb forgácstcrhe­­lésnél a két belső vágóéi lejtcssz.ögc előnyösen +10° és -3° közötti tartományon belül legyen. A 10. ábrán látható gyűrűmarónál a 34 és 36 vágóélek a lejtésszöge +10° közelében van, míg a 14. és 15. ábrá­kon látható kiviteli alaknál ugyanezen vágóélck lejtés­­szöge b kb. -3°. Az ilyen nagyságrendű hajlásszögek a vágóélek által vágott forgácsokat — a 25°-os lejtésszöghöz képest — sokkal függőlegesebb pályán irányítják. Viszony­lag alacsony lejtésszögcknél ezeket a vágóélckct a gyűrű­maró belső kerületéhez képest egy pozitív r homlok­szöggel alakítjuk ki, mint ahogy az a 13. ábrán látható. Amennyiben ezen vágóéleknél a radiális r homlokszög kismértékben pozitív, mondjuk 10°-ig, a szóban forgó vágóélek által levágott forgácsok kissé radiálisán kifele és felfele lesznek irányítva. Még abban az esetben is, ha a lejtésszög —3° körül van (14. ábra), egy kismértékben pozitív radiális homlokszög (10°) a forgácsokat kismérték­ben radiálisán kifele és függőleges irányban felfele kény­szeríti úgy, hogy a forgács vagy simán áthalad a 42 és 48 fogközök felső lejtős 44 és 50 felületein, vagy igen kis szög alatt azokkal összekapcsolódik, úgy, hogy a forgá­csok a 22 hornyon keresztül, igen kis alakváltozással fel­fele lesznek terelve. A kis lejtésszög lecsökkenti a forgács megkívánt alakváltozását vagy elhajlását, akár a 42. 51 fogak felső végei, akár a vágandó lyuk oldalfalai útján, így tehát a kb. +10° és —3° tartományon belüli kis lejtés­szögek lecsökkentik annak valószínűségét, hogy a 22 hor­nyok eltömődnek, ha a forgácsok viszonylag vastagok. A belső vágóéleknek kis lejtésszöggel való kialakítása még számtalan egyéb előnnyel is rendelkezik. Ahogy a lejtésszög a nullához közeledik, a vágóéi rövidebb lesz, ugyanakkor a forgácsok is keskenyebbek lesznek. A kes­kenyebb forgács könnyebben hagyja el a hornyot, mint egy szélesebb forgács, tehát kevésbé kell tartani a horony eltömődésétől. Ha pedig a forgácsok szabadon és simán faladnak a hornyokban, kevesebb energiára van szükség, mintha a forgácsok eltömítik a hornyokat. Amennyiben a gyűrűmaró kisebb torziós hatásnak van kitéve, véko­­ryabb fallal készíthető, és mivel kisebb igénybevételnek van kitéve, élettartama hosszabb lesz. A viszonylag kis belső lejtésszögek azzal az előnnyel is járnak, hogy a gyűrűmaróval egymásra halmozott anyag­ban is tudunk lyukat vágni. így pl. - mint ahogy az a 15. ábrán látható - a gyűrűmaró lyukat vág kél függőlegesen egymásra helyezett P, és P2 lemezen. Tekintettel arra, hogy a 34 vágóéi radiális belső oldala képezi a szerszám vezetőélét, ebből következik, hogy mihelyt a 34 vágóéi belső vége áthatolt a felső P, lemezen, a gyűrűmaró bel­sejében az S hengeres rész tisztán ki lesz vágva a Pt lemez­ből és a 34 vágóéi könnyen he tud hatolni az alatta lévő F2 lemezbe. Ha a lejtésszöget -fl0°-ra növeljük, a vágó­szerszám még mindig könnyedén lyukasztja ki az egy­másra rakott anyagot. Ez annyiban is igaz, hogy amikor r. 60 gerinc (10. ábra) áthatol a legfelső lemezen, a köz­ponti kivágott darabon lévő, radiálisán kifele nyúló perem rendkívül vékony, és ha még a hengeres darabot vágással szabaddá is tesszük, a gyűrűmaróra gyakorolt kismértékű lefele ható nyomás elegendő ahhoz, hogy a vágószerszám behatoljon az alatta lévő anyagba és így meghajlítsa és átvágja a visszamaradó vékony bordát vagy peremet a legfelső anyagból kivágott idomdarab körül. Megállapí­tást nyert, hogy egy kb. +3°-os lcjtésszöggcl lehet a leg­jobb eredményeket elérni úgy a nagy forgácsterhelések, mint pedig az egymásra rakott anyagok átvágása tekin­tetében. Mint ahogy már az 1-4. ábrákkal kapcsolatosan emlí­tettük, a 60 gerincen metszik egymást a két hátraköszö­rült 56, 58 felületek, és a gerinc előnyösen metszi a külső 58 vágóéit. A 38 vágóéi előnyösen pozitív radiális hom­lokszöggel van kialakítva (nem több, mint kb. HP) a vágó­szerszám külső kerületéhez képest. A 10-15. ábrákon bemutatott kiviteli alakoknál ezen túlmenően a külső 38 vágóélkülső végének környezetében egy további hátra­köszörült 86 felülettel van kialakítva, amely felfele és radiálisán kifele hajlik el, mégpedig nagyobb lejtésszög i latt, pl. 40-45t>-os szöget zár be a vízszintessel Ezt a szöget a 10. ábrán o-val jelöltük és az. 58 felület külső lejtésszögét, amely előnyösen 20 és 25° között van, d-vel jelöltük. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha a külső vágóéi legkülső szakasza meredek szög alatt van kialakítva, pl. ^0—45° között, ez számtalan előnnyel rendelkezik. A na­gyobb lejtcsszög nemcsak hogy elősegíti, hogy a külső vágóéi a levágott forgácsot clirányítsa befele a vágandó lyuk falától, hanem ezáltal viszonylag nagy e szög jön létre a 38 vágóélek külső végei között, azaz a vágószer­­szám oldalfalának külső kerülete és az alsó visszaköszö­rült felületek között. Ezen kerületi szakaszon a nagy be­zárt szög eredményeképpen kevésbé forgácsolódik a fog, így a szerszám élettartama meghosszabbodik. Ahogy az a 13. ábrából látható, a 60 gerinc a 38 élt kb. a 22 horony mélységének közepe táján metszi át. Előnyösen a 88 metszési vonal az 58 és 86 felületek kö­zött, a gyűrűmaró külső kerületétől mintegy a horony­­mélység egynegyedének megfelelő távolságban helyez­kedik el. Ahogy az a 13. ábrán látható, a 38 vágóéit az 54 vállal viszonylag nagy sugár köti össze. Ez a lekerekí­tett, nagy sugárral kialakított 90 váll előnyösen előrefele nyúlik a 36 vágóéltől számítva mintegy 1,015 mm távol-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom