188779. lajstromszámú szabadalom • Amid-származékokat tartalmazó herbicid és fungicid kompozíciók és eljárás a hatóanyagok előállítására
11 188 779 12 formájában felhasználandó készítményeket rendszerint nagy hatóanyagtartalmú koncentrátumok formájában hozzuk forgalomba. A koncentrátumokat közvetlenül a felhasználás előtt hígítjuk vízzel a kívánt hatóanyagtartalomra. A koncentrátumokkal szemben támasztott alapvető követelmény az, hogy hosszú időn át változás nélkül tárolhatók legyenek, és tárolás után vízzel hígítva megfelelően hosszú ideig homogén, hagyományos permetezőberendezéssel felvihető készítményeket szolgáltassanak. A találmány szerinti kompozíciók a korábban már említett hordozóanyagokon és felületaktív anyagokon kívül adott esetben egyéb segédanyagokat is tartalmazhatnak. Ezek a segédanyagok például a következők lehetnek : puff erhatású sók a kompozíció kívánt pH-értékének fenntartására, fagyásgátló anyagok, például karbamid vagy propilén-glikol, adjuvánsok, például olajok, nedvesítőszerek, továbbá a kemény vízzel végzett hígításkor a csapadékkiválást megakadályozó komplexképzők, például citromsav és etilén-diamin-tetraecetsav. A vizes diszperziók ülepedésgátló és összetapadást gátló adalékanyagokat is tartalmazhatnak. A kompozíciókhoz adott esetben megfelelő színezékeket vagy pigmenteket is adhatunk. A permetezéssel felviendő készítményekhez viszkozitásnövelő anyagokat is adhatunk; így csökkenthetjük a finom cseppecskék részarányát, és ezzel visszaszoríthatjuk a permet elsodródását. A találmány szerinti készítmények a felsoroltakon kívül egyéb ismert segédanyagokat is tartalmazhatnak. A koncentrátumok rendszerint 10-85 tömeg %, előnyösen 25-60 tömeg% hatóanyagot tartalmazhatnak. A felhasználásra kész, híg kompozíciók hatóanyagtartalma a felhasználás céljától függően változik, ezek a készítmények azonban rendszerint 0,01-10 súly°/0, előnyösen 0,1-1 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány tárgya továbbá eljárás az (I) általános képleté vegyületek előállítására. Az R2 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket az (A) reakcióvázlaton bemutatott eljárással állíthatjuk elő — a képletekben R1, R3 és X jelentése a fenti. Az (A) reakcióvázlaton bemutatott szintézis (a) lépésében egy R'COCl általános képletű savkloridot ismert módon amino-acetonitrillel reagáltatunk. A (b) lépésben az így kapott (III) általános képletű acil-amino-acetonitril-származékot brómozószerrel, például jégecet jelenlétében brómmal kezeljük. A brómozás során a ciano-csoport is hidratálódik, és (IV) általános képletű vegyület képződik. Amennyiben végtermékként ciano-származékot kívánunk előállítani, a karbamoil-csoportból a szintézis későbbi szakaszában - az (A) reakcióvázlaton feltüntetett (d) lépésben - vizet kell elvonnunk. Abban az esetben azonban, ha a brómozáshoz más oldószert, illetve más brómozószert használunk fel, a ciano-csoport hidratálódását elkerülhetjük, és így a (d) lépés utólagos végrehajtására nincs szükség. Az (A) reakcióvázlaton bemutatott szintézis (c) lépésében a (IV) általános képletű brómvegyületet valamely R3XH általános képletű alkohollal, tiollal vagy aminnal reagáltatva (V) általános képletű karbamoil-származékká alakítjuk. A reakciót előnyösen oldószer jelenlétében végezzük. Az oldószer és a brómvegyület mellékreakciójának kiküszöbölése érdekében ebben a műveletben aprotikus oldószereket kell felhasználnunk. A reakciót előnyösen savmegkötőszer jelenlétében végezzük; a savmegkötőszert célszerűen legalább sztöchiometrikus mennyiségben adjuk a reakcióelegyhez. Savmegkötőszerként például tercier aminokat, így trietil amint és piridint használhatunk fel. A reakció már szobahőmérsékleten is könnyen végbemegy, kívánt esetben azonban a reakciót az elegy melegítésével gyorsíthatjuk. A reakcióelegyet például 100 °C-ra vagy annál magasabb hőmérsékletre melegíthetjük. Az (A) reakcióvázlaton bemutatott szintézis során közbenső termékként képződő (IV) és (V) általános képletű vegyületek újak. Az (A) reakcióvázlaton bemutatott szintézis (d) lépésében a karbamoil-származékokat vízelvonószerrel kezelve ciano-származékokká alakítjuk. Vízelvonószerként például két mólekvivalens p-toluol-szulfonil-kloridot használhatunk fel piiidin jelenlétében (a piridin az oldószer és a sav megkötő szer szerepét tölti be), azonban egyéb vízelvonószereket, például foszfor-oxiklorid - dimetil-formamid elegyet is alkalmazhatunk. Ha reagensként p-toluol-szulfonil-kloridot használunk fel, a reakció szobahőmérsékleten is könnyen lezajlik. Noha az (A) reakcióvázlaton bemutatott szintézisben brómozószerek felhasználását ismertettük, ugyanezt a szintézist klórozószerek (például elemi klórgáz) felhasználásával is megvalósíthatjuk. Ekkor a (b) lépésben a (IV) általános képletű vegyülettel analóg klór-származék képződik, amit a (c) lépésben (V) általános képletű vegyül étté alakítunk. Megjegyezzük, hogy ezt a szintézismódot nem alkalmazhatjuk akkor, ha a kiindulási anyag elemi klór vagy bróm hatására érzékeny R1 csoportot tartalmaz. Az R2 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket a (B) reakcióvázlaton bemutatott szintézissel is előállíthatjuk. A képletekben R1, R3 és X jelentése a fenti, RG pedig észtercsoportot, például 1-4 szénatomos alkilcsoportot, így metilcsoportot jelent. A (B) reakcióvázlaton bemutatott szintézis (a) lépésében egy R1CONH2 általános képletű amidot egy HC0-C02R6 általános képletű glioxilsav-észterrel kondenzálta tunk. Az így kapott (VII) általános képletű hidroxi-vegyületet a (b) lépésben klórozószerrel, például tionilkloriddal reagáltatjuk. Ezután a kapott (VIII) általános képletű klór-származékot a (c) lépésben a megfelelő, R3XH általános képletű alkohollal, tiollal vagy aminnal kezelve (IX) általános képletű észterré alakítjuk. A kapott észtert a (d) lépésben ammóniával kezeljük, majd a képződött (V) általános képletű karbamoil-szár-7 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
