188763. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cisz oktahidro-indolo[2,3-a]kinolizin-származékok előállítására

3 188 763 4 képeznek, majd a savkloridból alkohollal állítják elő a kívánt észtert. A savkloridokkal való műveletek hátránya, hogy üzemben igen nehézkesen valósítha­tók meg, mivel a tionilklorid feleslegtől éteres mosás­sal és dckantálással lehel csak megszabadulni, továb­bá a savkloridok igen érzékenyek nedvességre. Az ismert eljárás egy harmadik változata szerint a savból az igen nehezen hozzáférhető, nehezen beszerezhető hexametilén-foszforsavtriamid oldószerben sót ké­peznek, majd az így kapott sót vagy valamilyen mér­gező, vagy valamilyen nehezen hozzáférhető alkilha­­logeniddel alakítják a megfelelő észterré. Az alkilha­­logenidekkel végzett észterré alakításnál azonban fennáll bizonyos mértékű N-alkileződési veszély is, mely a kívánt észter kitermelésének csökkenéséhez vezet. További hátrányt jelent, hogy az ismert eljárás valamennyi variációja esetén szükséges a kapott ter­mék álkristályosítása abból a célból, hogy valóban izomcrincnlcs anyagot kapjunk. Meglepő módon azt találtuk, hogy ha a (II) általá­nos képletű vegyületeket immóniumsó alakjában vet­jük alá katalitikus hidrogénezésnek és oldószerként alifás alkoholok helyett dimctilformamidot haszná­lunk, szlcrcoszclcktívcn csupán kevés (lile) általános képletű transz-izomerrel szennyezve kapjuk meg a racém cisz (II la) és (111b) általános képletű vegyületek keverékét. Mivel a (Illa) és (Illb) általános képletű vegyületek kristályosítással csak nehezen tisztíthatok meg az őket szennyező (lile) általános képletű transz vegyületektől, azt találtuk, hogy ha a kristályosítás helyett először alkalikus hidrolízist, majd foszforoxi­­kloridos kezelést alkalmazunk, akkor az így kapott kevés transz izomerrel szennyezett (Va) és (Vb) általá­nos képletű vegyületek a reakcióelegy alkalmas feldol­gozásával, például a reakcióelegy bepárlása után ka­pott maradék kristályosításával tisztán, transz-izomer mentesen állíthatók elő. A (II) általános képletű kiindulási anyagokat a 171 660 sz. magyar szabadalmi leírásban ismertetett módon a megfelelő hexahidro-indolo[2,3-a]kinolizin és akrilsav-metilészter reakciójával állíthatjuk elő. A dimetil-formamidban végrehajtott katalitikus hidrogénezéssel kapott racém (Illa)és (Illb) általános képletű vegyületeket a 177 500 számú magyar szaba­dalmi leírásban ismertetett módon rczolváíhatjuk, és ebben az esetben az eljárás további lépéseit már az optikailag aktív (Illa) vagy az optikailag aktív (Illb) általános képletű vegyületekkel külön-külön folytat­hatjuk le. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a racém, azaz a (Illa) és (Illb) általános képletű vegyületek keverékével végezzük el a még hátralevő reakciólépé­seket. Az előző esetben a találmány szerinti eljárás végén optikailag aktív (la) vagy (1b) általános képletű vegyületeket állítunk elő, az utóbbi esetben racém, (la) és (lb) általános képletű vegyületek keverékét állítjuk elő. A (Illa) és/vagy (Illb) általános képletű vegyületek hidrolízisét ismert módon valamilyen szervei len bázis­sal, előnyösen alkálifémhidroxiddal, vizes alkoholban végezzük. A (IVa) és/vagy (IVb) általános képletű vegyületek és a foszforoxiklorid reakcióját ismert módon célsze­rűen a foszforoxiklorid feleslegében hajthatjuk végre a szobahőmérséklettel megegyező hőmérsékleten. A reakcióelegy feldolgozása után a kevés transz izo­merrel szennyezett cisz terméket olaj alakjában kap­juk, amelyet metanollal kristályosítunk és így tiszta transz izomer mentes (Va) és/vagy (Vb) általános kép­­letü vegyületet állítunk elő. Az (Va) és/vagy (Vb) általános képletű vegyületek és az R1—OH általános képletű alkohol reakciójánál alkalmazott R3—OMe általános képletű alkálifém­­alkanolátként például kálium- vagy nátrium-tercier­­butilátot, nátrium- vagy kálium-tercier-amilálot stb. használhatunk. A reakciót célszerűen emeltebb hő­mérsékleten, így a reakcióelegy forrási hőmérsékletén, mely gyakorlatilag megegyezik az alkalmazott R1—OH általános képletű alkohol forráspont hőmér­sékletével, hajtjuk végre. A találmány szerinti eljárással előállított (la) és/ vagy (Ib) általános képletű vegyületeket kívánt eset­ben ismert módon sóikká alakíthatjuk. A találmány szerinti eljárással az ismert eljáráshoz képest kétszeres kitermeléssel állíthatunk elő tiszta (la) és/vagy (Ib) általános képletű vegyületeket. A találmány szerinti eljárást közelebbről az alábbi kiviteli példák szemléltetik az oltalmi kör korlátozása nélkül. 1. példa (±) - Cisz - la - etil -lß- (2’ - metoxikarbonil etil) - 1,2,3,4,6,7,12,12ba - oklahidro - indolo[2,3-a]kinoli­­zin 20,00 g (45,6 mmól) I - etil - I - (2’ - metoxikarbonil - etil) - 1,2,3,4,6,7 - hexahidro - 12H - indolo[2,3- ajkinolizin - 5 - íum - perklorátot (171 660 sz. magyar szabadalmi leírás) 100 ml dimetilformamidban 10 g (10 %-os) csontszenes palládium katalizátor jelenlété­ben hidrogénezünk. A számított mennyiségű hidro­gén felvétele után (körülbelül 1,5 óra) a katalizátort az elegyből szűréssel eltávolítjuk, kétszer 10 ml dime­­tilformamiddal mossuk, a szűrletet 100 ml vízzel hígít­juk, majd a reakcióelegyet 6,7 ml tömény vizes ammó­­niumhidroxid-oldatta! alkalikussá tesszük, további 150 ml vizet adunk hozzá és a kivált anyagot szűrjük, vízzel mossuk, szárítjuk. így 15 g 12bß-t ransz-izomcrrcl szennyezett cím sze­rinti vegyületet állítunk elő. Kitermelés: 97 %. Olvadáspont: 135-140 °C. 2. példa (±) - Cisz - lu - etil - lß - (2' - karboxi - etil) - l,2,3,4,6,7,12,12b31a - oktahidro - indolo[2,3-a]kino­­iizin 15,00 g (44,1 mmól) ( f ) - la - etil - l|) - 2(2’ - metoxikarbonil - etil) - 1,2,3,4,6,7,12,l2bu- és 12b|) - oktahidro - indolo[2,3-a]kinolizin keverékét 142 ml etanol és 6,5 ml víz elegyében 7,5 g szilárd nátrium­­hidroxid hozzáadása után visszafolyató !űitö alkal­mazása mellett 2 órán át forraljuk. Ezután az oldó­szert vákuumban eltávolítjuk, a maradék szilárd anyagot 90 ml vízben oldjuk. Az. oldat pH-ját ccetsav-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom