188762. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,3-diamino-5(htt)-pirimidének előállítására

9 188 762 10 got tiszta állapotukban tartalmazó adagolási egysé­gek, például tablettákká sajtolt hatóanyag alakjában is. Állatgyógyászati célokra előállíthatok különféle intramammális készítmények is, amelyek tejelő vagy nem tejelő tehenek kezelésére lehetnek alkalmasak. A nem tejelő tehenek kezelésére szolgáló készítmé­nyek valamely olaj, például földimogyoró-olaj vivő­anyag és valamely gélesítőszer, például alumínium­­monosztearát felhasználásával készíthetők. A tejelő tehenek kezelésére szolgáló intramammális készítmé­nyek valamely amulgeálószert (például Tween 20-at vagy poliszorbátot) és valamely tejjel elegyíthető vivő­anyagot, például földimogyoró-olajat vagy pedig ás­ványi olajat tartalmazhatnak. A találmány szerint előállítható gyógyszerkészítmé­nyekben a (II) általános képletű vegyület mellett adott esetben előnyösen alkalmazhatunk valamely más hatóanyagot, például valamely szulfonamidot is. Erre a célra különösen az alábbi szulfonamid-vegyületek vagy azok gyógyászati szempontból elfogadható sói alkalmazhatók előnyösen: szulfanilamid, szulfadia­­zin, szulfametizazol, szulfapiridin, szulfatiazol, szulfa­­merazin, szulfametazin, sztillizoxazol, szulfamcloxin, 2 t (p - amino - benzol) - szulfonamid - 3 - metoxi - pirazin (Kelfizina), szulfaingldianilin, mafenid, 5 - szulfanilamido - 2,4 - dimetil - pirimidin, 4 - (N1 - acetil - szulfanilamido) - 5,6 - dimetoxi - pirimidin, 3- szulfanilamido - 4,5 - dimetil - izoxazol, 4 - szulfanil­­amido - 5 - metoxi - 6 - deciloxi - pirimidin - szulfamo­­no-metoxin, 4 - p - (8 - hidroxi - kinolinil - 4 - azo) - fenilszulfanilamido - 5,6 - dimetoxi - pirimidin, szul­­fadimetoxin, szulfadimidin, szulfametoxazol, szulfa­­moxol, szulfadoxin, szulfaguanidin, szulfatiodimeto­­xin, szulfakinoxalin és p - (2 - metil - 8 - hidroxi - kinolinil - 5 - azo) - fenilszulfanilamido - 5,6 - dimeto­xi - pirimidin. Az ilyen kombinációk sorában a legelőnyösebbek azok, amelyek a (II) általános képletű hatóanyag ha­tását is fokozó szulfametoxazolt tartalmaznak. A (II) általános képletű hatóanyagnak a szulfonamidhoz viszonyított mennyiségi aránya 3 : 1 és ! : 10 közölt lehet általában, előnyösen ez az arány például 1 : 1 és 1 : 5 között lehet. Különösen előnyösek azok a talál­mány szerint előállítható gyógyszerkészítmények, amelyek valamely (II) általános képletű vegyületet és valamely szulfonamidot 1 : 2 és 1 : 5 közötti mennyi­ségi arányban tartalmaznak, előnyösen valamely gyó­gyászati szempontból elfogadható vivőanyag kísére­tében. A tabletták és egyéb adagolási egységek a (II) álta­lános képletű hatóanyagot a hatás kifejtéséhez elegen­dő mennyiségben vagy e mennyiség többszörösében tartalmazhatják; így például embergyógyászati alkal­mazásra 2,5-200 mg, rendszerint 30-100 mg, állat­­gyógyászati célokra 30-500 mg hatóanyagot tartal­mazó adagolási egységeket készíthetünk. A találmány szerinti gyógyszerkészítményeket a (II) általános képletű vegyülelnek valamely gyógyá­szati szempontból elfogadható vivőanyaggal való ösz­­szekeverése útján állíthatjuk elő. Keverhetünk az ilyen készítményekhez egyéb hatóanyagokat, például szulfonamidokat, vagy szokásos gyógyszerészeti se­gédanyagokat is. A találmány szerinti eljárással előállitható ható­anyagok Cram-negatívok aerob, Gram-pozitív aerob és anaerob baktériumok általi fertőzések gyógykeze­lésére alkalmazhatók előnyösen, emberek és emlős állatok esetében. Különösen előnyösek ezek a hatóa­nyagok Slaphylococeus-fcrtözések esetében, például szarvasmarhák cmlőgyulladásának, emberek Neissc­­ria-fertőzéseinek gyógykezelésére (például N. gonor­rhea fertőzéseknél), emberek szőrtüszőgyulladásának és anaerob bakteriális fertőzéseinek gyógykezelésére. A (II) általános képletű vcgyülclck legtöbbje kitűnő általános antibakteriális aktivitás-szintet is mutat. A találmány szerint előállítható hatóanyagok al­kalmazhatók emberek és emlős állatok bakteriális fertőzések elleni megelőző kezelésére is, a (II) általá­nos képletű vegyiiletek vagy gyógyászati szempontból elfogadható sóik antibakteriális hatás kifejtésére ele­gendő, nemtoxikus mennyiségével, illetőleg ilyen mennyiségű hatóanyagot tartalmazó gyógyszerkészít­ménnyel való kezelés útján. Amint fentebb már említettük, az (II) általános képletű vegyületek rektális, parenterális, orális vagy helyi alkalmazásban használhatók bakteriális fertőzé­sek kezelésére. A (II) általános képletű hatóanyagot rendszerint 0,1 mg/kg-30 mg/kg napi adagokban, előnyösen 1 mg/kg - 10 mg/kg napi adagokban alkal­mazhatjuk. Felnőtt személyek esetében az embergyó­gyászati napi adag általában 25 - 300 mg, előnyösen 100-200 mg lehet. j Állatgyógyászati alkalmazásban a (II) általános képletű vegyületek adagja intramammális beadás ese­tén általában a nem tejelő teheneknél egy tőgynegyed­re számítva 100 — 500 mg, előnyösen 200 — 400 mg lehet. A tejelő tehenek általában 4-6 kezelést kapnak a találmány szerinti gyógyszerkészítményekkel; a be­adás célszerűen a fejési időben, vagyis naponta kétszer történik, a kezelendő tőgynegyedek mindegyikébe. A nem tejelő tehenek általában csak napi egyszeri kezelést kapnak a találmány szerinti készítménnyel; a négy tőgynegyed mindegyikébe beadunk 1-1 adagot. A (II) általános képletű vegyületek és gyógyászati szempontból elfogadható sóik az ilyenfajta szerkezeti vegyületek szintézisére ismert módszerekkel állítha­tók. A találmány értelmében a fenti meghatározásnak megfelelő (II) általános képletű vcgyülctckct tehát oly módon állítjuk elő, hogy (a) valamely guanidinsót valamely (IX) vagy (X) általános képletű vegyülettel - e képletekben X jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel, a rcnilgyürii cs az X gyűrű adott esetben a fent meg­adott módon helyettesítve lehelnek, R2-' 1 —4 szénato­mos alkilcsoportot és R24 egy nukleofil kicserélhető csoportot, például egy 1 - 4 szénatomos alkoxicso­­portot, aminocsoportot, 1-4 szénatomos alkilami­­no-csoportot, benzilamino-, di-(l—4 szénato­­mos)-alkil-amino-csoportot, naftil-amino-csoportot, adott esetben helyettesített anilinocsoportot, morfoli­­no-, piperidino- vagy N-metil-piperazino-csoportot képvisel, R24 legelőnyösebb jelentése anilinocsoport - reagáltatunk; vagy (b) valamely (XI) általános képletű vegyületet - ahol X és R23 jelentése a fentivel egyező, a fcnilgyű­­rü és az X gyűrű adott esetben a Tent megadott módon helyettesítve lehel, R25 pedig alkoxikarbonil­­vagy aldehidcsoportot képvisel — valamely 1—4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 r>o 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom