188744. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés helyi árasztásos öntözésre
1 188 744 2 10 25 30 tömegeloszlását előzetesen beállítjuk és ezt ezután az öntözési folyamat során önműködően tartjuk. A találmány szerinti eljárás másik célszerű foganatosítási módja esetében a feiületegységre és időegységre vonatkoztatott viszonylag kisebb mennyiségű vizet adagokban, a viszonylag nagyobb menynyiségű vizet pedig folyamatosan juttatjuk ki. Ennek során célszerű, ha az eljárást mikroöntűzésként valósítjuk meg, amelynek során az öntözővizet közvetlenül az öntözendő növényre juttatjuk. Az öntözővizet a kiadagoló szervekből egyszerűen kiereszthetjük és a vezetőszervek segítségéve! eloszthatjuk a növényeknél vagy a kapillaritás hatásának kihasználásával a kiadagoíó szervektől a növényekhez vezethetjük és ott szétoszthatjuk. A víz 15 szétosztását ennek során mesterségesen szabályozhatjuk és/vagy segíthetjük elő. A berendezés találmány szerinti továbbfejlesztése értelmében a vízforrással összekötött csővezetékhez iáptartályok vannak csatlakoztatva, amelyek 20 mindegyikéhez legalább egy szárnyvezeték van rendelve, ebben legalább egy vízkiadagoló fej van elrendezve, az egyazon táptartállyal összekötött szárnyvezetékekben lévő vízkiadagoló fejek kiömlőperemének geodetikus magassága pedig a szárnyvezetékben keletkező hidraulikus veszteségektől függően van meghatározva, a táptartályoknak a legalább egy szárny vezetékhez kapcsolt térrészében lévő vízszintje geodetikusán magasabban van elhelyezve, mint a tápvezeték geodetikusán legmagasabb pontja. A megoldás jelentősége itt is abban rejlik, hogy a szárnyvezetékek és ezáltal a vízkiadagoló fejek csak azzal a rendkívül kis nyomással vannak terhelve, amely a vízkiadagoló fejek 35 kieresztöpercrne és a táptartályban lévő víz szintje közötti szintkülönbségből adódik. A találmány értelmében lehetőség van most már arra, hogy a táptartályt magát a- szárnyvezetékekben kiadagolandó öntözővíz szabályzószerveként 40 alakítjuk ki. Előnyös lehet ekkor, ha a táptartály helyi hidraulikus átfolyásszabályzóként van kiképezve, illetve ha az átfolyásszabályzónak a benne lévő víz szintje által működtetett szelepe van. Változtatható kieresztőnyílással is el lehet látva. 45 A találmány értelmében célszerű az a kiviteli alak is, amelyben a táptartály adagolótartályként van kialakítva, amelynek belső tere válaszfallal két részre vari osztva, a két térrész pedig száraival lefelé mutató, fejjel lefelé álló U-cső segítségével van ősz- 50 szekötve, az U-cső szárainak nyílása az adagolótartály fenekének közelében van elrendezve, továbbá az egyik térrészben átfolyásszabályzó van, a másik térrészhez pedig a legalább egy szárnyvezeték van csatlakoztatva. Célszerű ekkor, ha a szárnyvezeték- 55 nek a második térrészben kiképzett beeresztőpereme magasabban van, mint a táptartály fenekének belső felülete. A táptartály mindegyik térrészéhez lehel egy-egy leeresztöszelep rendelve. Az egyszerű kezelhetőség érdekében célszerű a 60 szárnyvezetékeket feltekerhető tömlőkként kiképezni, amelyeknek teherviselő külső köpenye és vízhatlan belső köpenye lehet. Itt célszerű, ha a szárnyvezeléknek legalább részben nagyobb átmé65 rője van, mint 100 mm. Ha azonban a szárny vezetékeket műanyag csőből alakítjuk ki, átmérőjük 60 min-nél is kisebb lehet. Az egyszerű szerelés és a vizkiadagoló fejek elrendezése szempontjából célszerű, ha a vízkiadagoló fejek mindegyike egy-egy csatlakozódarabban van elrendezve, amellyel a szárnyvezeték egyes szakaszai egymással össze vannak kötve. A víz áramlási irányában nézve, a csatlakozódarab után a szárnyvezetéknek kisebb átmérője lehet, mint a csatiakozódarab előtt. Igen egyszerű kialakítást lesz lehetővé, ha a vízkiadagoló fejeket egyszerű kifolyónyílásként képezzük ki, ahol a kifolyónyílások kiömlőperemeinek magassága beállítható. A találmány révén lehetőség van arra is, hogy ezeknek a kifolyónyílásoknak a mérete a 2,1 mm-t meghaladja. A találmány értelmében célszerű a kifolyónyílást olyan, lényegében függőlegesen felfelé mutató, a csatlakozódarabhoz rendelt csőcsonkként kiképezni, amelynek belsejében magasságában beállítható módon csőszerű toldalék van elrendezve. A csőcsonknak külső menete is lehet, aminek révén a csatlakozódarab megfelelő furatába lehet becsavarható. Természetesen lehetőség van arra is, hogy a csőcsonk a csatlakozódarabbal egy darabból legyen kialakítva. Célszerű még az a kiviteli forma is, amelyben a csatlakozódarabhoz elosztó szerv van rendelve, aminek segítségével a kifolyónyíláson át kiadagolt vizet a talajon szét lehet teríteni. A csőcsonk körül kis, felfelé nyitott edény is lehet, amelynek oldalfalából elosztótömlők indulhatnak ki. Ha a kapilláris hatást akarjuk felhasználni, akkor a csőcsonk körüli kis, felfelé nyitott edényt a csőcsonkon magasságában állítható módon kell elrendezni és az edény kiömlőperemét a hidraulikus átfolyásszabályzóban lévő vízszinttel azonos magasságba kell beállítani. A hidraulikai veszteségeket a szintén az ennek a találmánynak a keretében kifejlesztett másik berendezés esetében a víz forrásával összekötött csővezetékhez csatlakoztatott táptartály különleges kialakításával lehet kiegyenlíteni. A táptartály vízteréhez itt több, a kijuttatandó vizet egyenként szabályozott mennyiségű adagokra osztó köztes tartály van rendelve, minden köztes tartályhoz egy darab, egy növényt vagy a növények viszonylag kis csoportját öntöző szárnyvezeték van csatlakoztatva, a köztes tartályok pedig szabad vízfelszínnel rendelkeznek. Ennek révén a növényeket egyenként, külön-külön és minden vízkiadagoló fej nélkül lehet öntözni. Az öntözővíz mennyiségének szabályozását a víztér és a köztes tartályok közötti változtatható nyílások segítségével lehet megvalósítani. Célszerű, ha a táptartály hidraulikus átfolyásszabályzóként van kialakítva, amelynek a benne lévő víz szintje által működtetett szelepe és változtatható kifolyónyílása van, a köztes tartályokkal összekötött víztér pedig az átfclyásszabályzó változtatható kifolyónyílása alatt van kialakítva. A táptartályokat más kiviteli alak esetében ada-3
