188744. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés helyi árasztásos öntözésre

1 188 744 2 golótartályokként alakíthatjuk ki, amelyek belső tere válaszfallal két térrészre van felosztva, a két térrész száraival lefelé mutató U-csővel van össze­kötve, az U-cső szárainak nyitása pedig a táptartály fenekének közelében van, az átfolyásszabályzó az egyik térrészben van, a másik térrészben pedig a köztes tartályokkal összekötött víztér van kiképez­ve. Az adagolótartály mindkét térrészéhez lehet leeresztőszelep rendelve. Célszerű továbbá, ha az áteresztőnyílás befolyópereme valamelyest maga­sabban van kialakítva, mint a víztér aljának belső felszíne. A véletlenszerű hidraulikus hatások csökkentése szempontjából célszerű, ha a víztérben az áteresztő­nyílások közé lapok vannak beépítve. A találmány értelmében mindegyik szárnyveze­téknek szabad végénél egy kiömlőnyílása lehet. Eb­ben a kiömlőnyílásban elágazó szerelvény lehet, amelyre a növények kisebb csoportjának öntözésé­hez viszonylag rövidebb és kiömlőnyílásukkal azo­nos geodetikus magasságban elhelyezett elosztó­csövek lehetnek csatlakoztatva. Célszerű végezetül, ha a szárnyvezetékek és/vagy az elágazó csövek rugalmas anyagból előállított tömlőként vannak kialakítva, illetve ha az átmérő­jük 40 mm-nél kisebb. A találmány további résziéit kiviteli példák kap­csán, a mellékelt rajzokra való hivatkozással mu­tatjuk be. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés elrende­zési vázlata négy különböző esetben, felülnézetben, a 2. ábra a találmány szerinti berendezés egyik célszerű kiviteli alakjának vázlatos oldalnézete, részben metszete, a 3. ábra másik kiviteli alak vázlatos metszete, a 4. ábra további kiviteli alak vázlatos oldalnézete, részben metszete, az 5-8. ábra a vízkiadagoló fejek több kiviteli lehe­tősége félmetszetben, illetve távlati képben, a 9. ábra újabb kiviteli példa vázlatos oldalnézet­ben, részben metszetben, a 10. ábra a 9. ábra X —X vonala szerint vett met­szet, a 11. és 12. ábra további metszet a 9. ábra XI — XI vonala szerint. 10. ábra a 9. ábra X - X vonala szerint vett met­szet, a 11. és 12. ábra további metszet a 9. ábra XI — XI vonala szerint. Mint ahogy az 1. ábrán látható, az általában 1-sel jelölt parcellát 2 csővezetékkel tetszőleges, nem ábrázolt vízforrásról öntözővízzel látjuk el. A vizet azonban a 2 csővezetékekből nem közvei le­nül juttatjuk ki, mint ahogy ez eddig szokásos volt, hanem 3 táptartályokba juttatjuk. A 3 táptartályok ilyen módon bemenőoldalukkal a 2 csővezetékek­kel vannak összekötve, kimenetioldalukon pedig 4 szárnyvezetékek csatlakoznak hozzájuk. A 4 szárnyvezetékekben vízkiadagoló 5 fejek vannak, amelyek segítségével a vizet a szárnyvezetékekből az öntözendő növényekre juttatjuk. Mint ahogy ezt még a későbbiekben részletesen 4 leírjuk, a 3 táptartályokban lévő víz szintjének ma­gasabban kell lennie, mint a 3 táptartállyal össze­kötött valamennyi 4 szárnyvezeték, illetve 5 fej legmagasabb pontja. Ennek megvalósíthatósága érdekében az 1. ábrán a 3 táptartályok és a velük összekötött 4 szárnyvezetékek több elrendezési le­hetőségét mutatjuk be. Az la ábra esetében a 3 láptartályok az 1 parcellának mintegy a középvo­nalában vannak elhelyezve és mindegyikhez két 4 szárnyvezeték csatlakozik. Az lb ábrán az 1 parcel­la négy részre van felosztva és a 3 táptartályok mindegyik negyednek a közepén vannak elrendez­ve. Egyenként hat 4 szárnyvezeték kapcsolódik a 3 táptartályokhoz, a 4 szárnyvezetékek viszonylag rövidebbek. Ezt a két megoldást különösen sík 1 parcella esetében lehet jó! alkalmazni. Az le és ld ábrán mutatott elrendezések különö­sen lejtős I parcella esetében célszerűek, ahol a 4 szárny vezetékeket az esésvonalban kell elrendezni. Az előbbi esetében a 3 táptartályok az 1 parcella szélén vannak, míg a második esetében az 1 parcel­la középső területén is. Mindegyikhez egy-egy 4 szárnyvezeték csatlakozik. A 2. ábra a találmány szerinti öntözőrendszer egyik célszerű kiviteli alakját mulatja. Itta 3 táptar­tály hidraulikus 6 átfolyásszabályzóként van kiala­kítva, amelybe az öntözővíz a hozzá csatlakoztatott 2 csővezetékeken át 7 szeleppel szabályozott mó­don van beeresztve. A 7 szelepet a 6 átfolyássza­bályzóban lévő víz 8 szintjétől függően 9 úszó mű­ködteti. A 6 átfolyásszabályzó vízteréhez 4 szárny­vezeték van csatlakoztatva a benne lévő vízkiada­goló 5 fejekkel egyetemben. A találmánynak ebben a kiviteli alakjában a 4 szárny vezetékek olyan nagy átmérővel rendelkez­nek, hogy a rendszerben lévő viszonylag kis nyo­más mellett nem keletkeznek bennük említésre mél­tó hidraulikus áramlási veszteségek. Ennek követ­keztében a 4 szárnyvezetékben elrendezett vízki­adagoló 5 fejek kieresztő 11 peremét azonos geo­detikus magasságon lehet elrendezni, amely azon­ban nem lehet alacsonyabban, mint a 4 szárnyveze­ték geodetikusán legmagasabb 12 pontja. A beállí­tás céljából az 5 fejeknek 13 toldaléka van, amin a kifolyó 11 perem ki van képezve. A magasságállí­tást később még részletesebben elmagyarázzuk. A találmány szerinti berendezés eme kiviteli alakjának működése során lefektetjük a 4 szárnyve­­ze'ékeket és a 6 átfolyássz.abályzót és a 7 szelepet úgy állítjuk be, hogy a 6 átfolyásszabályzónak víz­zel való megtöltése után a viz 8 szintje magasabban legyen, mint a vízkiadagoló 5 fejek kiömlő 11 pere­meinek a 13 toldalékokkal beállított azonos magas­sága. A vízkiáramlás ennek a 10 magasságkülönb­ségnek hatására történik meg, amely a 6 átfolyász­­szítbályzóban lévő 8 szint és a 13 toldalékok kiömlő 11 peremének azonos geodetikus magassága között van. Ezáltal jön létre a hidraulikus tápmagasság, amely a folyamatos vízkiadagoláshoz szükséges. Az ezáltal létrehozott, a 10 magasságkülönbséggel arányos nyomás és áramlási sebesség, ennek követ­keztében az áramlási veszteségek a 4 szárnyvezeték­ben, valamint a vízkiadagoló 5 fejeknél rendkívül 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom