188726. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1-azolil-alkán-2-ol-származékokat tartalmazó gombaölő és növekedésszabályozó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 188 726 2 bi előnye, hogy könnyebben ápolhatok és begyűjté­sük is egyszerűbb. A növények vegetatív növekedésének gátlása az­által is növelheti a terméshozamot, hogy a növeke­désgátlás következtében a tápanyagok és asszimilá- 5 tumok nagyobb mértékben fordítódnak a virás- és gyümölcsképzésre, mint a vegetatív növekedésre. A növekedésszabályozó anyagokkal sok esetben a vegetatív növekedés gyorsítása is kiváltható. En­nek akkor van nagy gyakorlati jelentősége, ha a 10 vegetatív növényi részeket takarítjuk be. A vegeta­tív növekedés elősegítése azonban a generatív növe­kedés elősegítésével is párosulhat, azáltal, hogy több asszimilátum képződik, és ennek következté­ben több vagy nagyobb gyümölcsöt kapunk. 15 Néhány esetben úgy is elérhető a terméshozam növelése, hogy a növények anyagcseréjébe a vegeta­tív növekedés befolyásolása nélkül avatkozunk be. Ezenkívül a növekedésszabályozó anyagokkal a növények összetétele is megváltoztatható, ami 20 ugyancsak a termés minőségének javulásához ve­zethet. így például ezen az úton növelhető a cukor­répa, cukornád, ananász és citrusfélék cukortartal­ma vagy a szója vagy gabonafélék proteintartalma. Gátolható például bizonyos kívánatos anyagok,25 így például a cukorrépában vagy cukornádban a cukor lebomlása aratás előtt vagy után. Ezenkívül kedvezően befolyásolható bizonyos szekunder nö­vényi anyagok termelése vagy kiválasztása. Példa- Q képpen a gumifák látexkiválasztásának elősegítésétá említjük. A növényi növekedést szabályozó anyagok hatá­sára patenokark gyümölcsök jöhetnek létre. Ezen felül befolyásolható a virágok ivara. Elérhető a 35 pollen sterilitása is, aminek különösen hibrid vető­magvak előállításánál van jelentősége. Növekedésszabályozó anyagok alkalmazásával szabályozható a növények elágazása. Egyrészt a csúcsi hajtás letörésével elősegíthető az oldalhajtá­­sok kifejlődése, ami különösen a sövénynövények termesztésében jelentős, esetenként növekedésgát­lással kombinálva. Másrészt mód van az oldalhaj­tások növekedésének gátlására is. Ez a hatás példá­ul a dohánytermesztésben és a paradicsom termeié- 45 sében jelentős. Növekedésszabályozó anyagok segítségével elér­hető, hogy a növények levelei kívánt időpontban hulljanak le. A lombeltávolításnak ez a módja kü­lönösen a gyapot mechanikai betakarításánál jelen-50 tős, de más kultúrákban, például a szőlőtermesztés­ben is felhasználható a betakarítás megkönnyítésé­re. Növekedésszabályozó anyagok alkalmazásával befolyásolható a gyümölcsök lehullása is. Egyrészt 55 megakadályozható a gyümölcsök idő előtti lehullá­sa, másrészt bizonyos mértékig elősegíthető a gyü­mölcsök, sőt a virágok lehullása is (ritkítás), az alteruancia megszakítása céljából. Alternancia alatt bizonyos gyümölcsfajtáknak azt a sajátságát 60 értjük, hogy endogén okokból évről évre különbö­ző termést hoznak. Végül növekedésszabályzó anyagokkal elérhető, hogy a betakarítás idejére csökkenjen a gyümölcsök eltávolításához szüksé­ges erő, és így lehetővé váljon vagy könnyebb le­gyen a manuális betakarítás. Ezen kívül a növekedésszabályozó anyagok al­kalmasak a termények beérésének gyorsítására vagy lassítására betakarítás előtt vagy után. Ez különösen előnyös, mert ezáltal optimálisan lehet alkalmazkodni a piaci igényekhez. Bizonyos ese­tekben a növekedésszabályzó anyagok javítják a gyümölcsök színét is. Ebből következik, hogy a növekedésszabályzó anyagok lehetővé teszik az érés időbeli koncentrálását. Ennek következtében például a dohány, paradicsom vagy kávé betakarí­tása mechanikai vagy manuális úton, egyetlen munkafolyamatban végezhető el. A növekedésszabályzó anyagok felhasználásával befolyásolható a magok és rügyek nyugalmi álla­pota is, és így elérhető, hogy bizonyos növények, így például az ananász vagy kertészetekben dísznö­vények olyan időpontban csírázzanak, hajtsanak ki vagy virágozzanak, amikor normális körülmények között ezt nem tennék. Különösen kívánatos lehet a bimbók fakadásának vagy a magok csírázásának gátlása növekedésszabályzó hatású anyagok fel­­használásával olyan területeken, ahol fagyveszély áll fenn. így elkerülhetők a fagykárok. Végül a növekedésszabályzó anyagok növelhetik a növények ellenállóképességét a faggyal, száraz­sággal és a talaj magas sótartalmával szemben. Ennek következtében olyan területeken is termeszt­hetők bizonyos kultúrnövények, ahol normál kö­rülmények között nem teremnének meg. A növekedésszabályzó hatású hatóanyagok szo­kásos készítmények, így oldatok, emulziók, szusz­penziók, porok, habok, paszták, granulátumok, aeroszolos készítmények, polimer anyagokkal ké­szült finomkapszulák, csávázáshoz használt készít­mények és ULV-készítmények formájában szerel­hetők ki. A készítmények ismert módon, például úgy állít­hatók elő, hogy a hatóanyagokat elkeverjük szaporítóanyagokkal, tehát folyékony oldó­szerekkel, nyomás alatt álló, cseppfolyósított gá­zokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal, adott esetben felületaktív anyagok, így emulgeálószerek és/vagy diszpergálószerek és/vagy habzást elősegítő anyagok egyidejű felhasználása mellett. Folyékony oldószerként elsősorban aromás ve­­gyületek, így xilol, toluol vagy alkil-naftalinok, kló­rozott aromás szénhidrogének vagy klórozott alifás szénhidrogének, így például klór-benzol, klór­etilén vagy metilén-klorid; alifás szénhidrogének, például ciklohexán vagy paraffinok, így kőolajfrak­ciók; alkoholok, például betanol vagy glikol; vala­mint ezek éterei és észterei; ketonok, így aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-keton vagy ciklohe­­xanon; erősen poláros oldószerek, például dimelil­­formamid vagy dimetíl-szulfoxid vagy víz alkal­mazható. Cseppfolyósított gázokon olyan folyadékokat értünk, amelyek normál nyomáson és normál hő­mérsékleten gáz halmazállapotúak. Ilyenek például az aeroszolos vivőgázok, így a halogçnezett szén­5

Next

/
Oldalképek
Tartalom