188726. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1-azolil-alkán-2-ol-származékokat tartalmazó gombaölő és növekedésszabályozó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 188 726 2 hidrogének, és a bután, propán, nitrogén és szén­dioxid. Szilárd hordozóanyagként például a következő anyagok jöhetnek szóba: természetes kőlisztek, így például kaolin, anyagok, talkum, kréta, kvarc, at­­tapulgit, montmorillonit vagy diatomaföld és szin­tetikus kőlisztek, például nagydiszperzitású kova­sav, alumínium-oxid és szilikátok. Granulátumok készítéséhez szilárd hordozóanyagként például tört és frakciónál természetes kőzetek, így kalcit, már­vány, csillám, szepiolit, dolomit, valamint szervet­len vagy szerves anyagokból, így például fűrészpor­ból, kókuszdióhéjból, kukoricacsutkából, dohány­szárból készült granulátumok használhatók. Emulgeáló- és/vagy habzást elősegítő szerként például nemionos és anionos emulgeátorok, így poli(oxi-eti!én)-zsírsav-észterek, poli(oxi-etilén)­­zsíralkohol-éterek, például alkil-aril-poliglikoléte­­rek, alkil-szulfonátok, alkil-szulfátok, aril-szulfo­­nátok és fehérje hidrolizátumok használhatók. Diszpergálószerként például lignin, szulfit-szenny­­lúgok és metil-cellulóz használható. A készítmények tartalmazhatnak még kötőanya­gokat. Ilyen például a karboxi-metil-cellulóz, ter­mészetes és szintetikus, porszerű, szemcsés vagy látex formájú polimerek, így a gumiarábikum, poli­­(vinil-alkohol), poli(vinil-acetát). A készítményekben lehetnek még színezékek, például szervetlen pigmentek, így vas-oxid, titán­­oxid, ferrociánkék vagy szerves színezékek, így ali­zarin, azo- és fém-ftaiocianin-típusú színezékek, valamint nyomnyi mennyiségű tápanyagok, így vas-, mangán, bór-, réz-, kobalt-, molibdén- és cinksók. A készítmények 0,1-95 súly%, előnyösen 0,5-90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerint előállítható készítmények vagy az azokból előállított, különféle, alkalmazásra kész készítmények más, ismert hatóanyagokkal, így fungicid, baktericid, inszekticid, akaricid, nemato­­cid, herbicid szerekkel, madárkár elleni ható­anyagokkal, növekedésszabályzó anyagokkal, nö­vényi tápanyagokkal és talajszerkezetjavításokkal kombinálva is előfordulhatnak. Az alkalmazás szokásos módon, így öntözéssel, bemártással, permetezéssel, porlasztással, ködösí­téssel, párologtatással, injektálással, iszapolással, kenéssel, porozással, szórással, nedvescsávázással, vizescsávázással, szárazcsávázással, iszapcsávázás­­sal vagy inkrusztálással történhet. A növényi részek kezelésekor az alkalmazásra szánt készítmények hatóanyag-koncentrációja szé­les határok között változtatható. Általában 1 és 0,0001 súly%, előnyösen 0,5 és 0,001 súly % között van. Vetőmagkezeléshez általában 0,001-50 g ható­anyagot, célszerűen 0,01 - 10 g hatóanyagot hasz­nálunk egy kg vetőmagra számolva. Talajkezelésnél 0,00001-0,1 súly%, előnyösen 0,0001-0,02 súly % hatóanyag-koncentrációnak megfelelő készítményt hordunk ki a kezelni kívánt területre. Növények növekedésének szabályozásához a hatóanyagkoncetrációt tág határokon belül változ­tathatjuk. Általában egy hektár talajfelületre 0,01-50 kg, előnyösen 0,05- 10 kg hatóanyagot használunk. Az alkalmazás időpontját úgy választjuk meg, hogy az, figyelembe véve a klimatikus és vegetatív tényezőket a kívánt cél eléréséhez a legmegfelelőbb legyen. Találmányunk további részleteit a következő példákkal szemléltetjük, anélkül, hogy találmá­nyunkat a példákra kívánnánk korlátozni. Előállítási példák 1. példa Az (111) képletü vegyület előállítása 10 g (0,0228 mól) 5 - (4 - klór - fenil) - 2 - (2,4- didklór - fenoxi) - 2 - metil - 4 - (1,2,4 - triazol - 1 - il) - pentán - 3 - on-t feloldunk 100 ml metanol­ban, az oldathoz 0-5 °C-on, részletekben hozzáa­dunk 1 g nátrium-bór-hidridet, majd az elegyet 15 órán át szobahőmérsékleten keverjük, és 500 ml 2 n vizes sósavoldattal megsavanyítjuk. 4 óra eltelté­vel a reakcióelegyből az oldószert vákuumban lepá­roljuk. A maradékot felvesszük 200 ml metilén­­kloridban, a szerves fázist 100 ml telített vizes nátri­­um-hidrogén-karbonát oldattal elkeverjük, a szer­ves fázist elválasztjuk, kétszer 100 ml vízzel mos­suk, nátrium-szulfát felett szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot 100 ml éterben oldjuk, és éteres sósavval elegyítjük. 7,8 g (81 %) 5 - (4 - klór • fenil) - 2 - (2,4 - dílór - fenoxi) - 2 - metil - 4 - (1,2,4- triazol - 1 - il) - pentán - 3 - o! - hidrokloridot kapunk, amelynek olvadáspontja 46-50 °C. A kiindulási anyag előállítása [(112) képletü vegyidet ] 31,4 g (0, l mól) 3 - (2,4 - diklór - fenoxi) - 3 - metil- 1 - (1,2,4 - triazol - I - il) - bután - 2 - on 100 ml dimetil-szulfoxiddal készült elegyéhez hűtés mel­lett, 20 °C-on 5,6 g kálium-hidroxid 12 ml vízzel készült oldalát adjuk, majd hozzácsepegtetjük 16,1 g (0,1 mól) 4-klór-benzil-klorid 5 ml dimetil-szulfo­xiddal készült oldatát. A reakcióelegyet 15 órán át 20 °C-on tartjuk, az oldatot 200 ml vízre öntjük, 200 ml metilén-kloriddal extraháljuk, a szerves fá­zist háromszor 2Ö0 ml vízzel mossuk, nátriumszul­fát felett szárítjuk, és az oldószert vákuumban le­desztilláljuk. A maradékot felvesszük 200 ml éter­ben, visszafolyatás mellett forraljuk, és a kivált kristályos anyagot szívatással kiszűrjük. 21,3 g (48 %) 5 - (4 - klór - feni!) - 2 - (2,4 - diklór - fenoxi)- 2 - metil - 4 - (1,2,4 - triazol - 1 - il) - pentán - 3- on-t kapunk, amelynek olvadáspontja 104- 108 *C. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom