188703. lajstromszámú szabadalom • Elektród olvadt-só elektrolízishez
1 188 703 2 képességgel rendelkeznek, aminek akkor lehet jelentősége, amikor az aktív kerámia rudak felső részét is magas hőmérsékleten kell tartani. Fémként olyanok jöhetnek szóba, amelyeknek megfelelő olvadáspontja van, például a bizmut. ' A találmány szerinti elektród egy sor előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Mindenek előtt meg kell említeni a kis áram- és feszültségveszteséget, amely az aktív részhez vezető szakaszon fellép. Ebben az esetben tehát, a szokásos tömör blokkok-! kai szemben, legyen az szén, grafit vagy kerámia anyagból igen nagyfokú energiamegtakarítás érhető el. További előny, hogy az olbalbeégés minimalizálódik, mivel nem a teljes elektród, hanem annak csak az aktív része van kitéve az elektrolízisben résztvevő aktív közegek hatásának, valamint az elektrolízis során fejlődő agresszív gázok és gőzök hatásának. Végül előnye a találmány szerinti elektródnak, hogy mivel cserélhető aktív résszel rendelkezik, az olvadt-só elektrolízis minden területén alkalmazható. A szigetelő alakos idom az előállítás során megfelelő helyzetben helyezhető el, és egy külső szigetelő tömör rész alkalmazásával az elektródának a mechanikus igénybevétellel szembeni tulajdonságai is javulnak. Ha külső szigetelő alakos idom szegmensekből van kialakítva, akkor zavar vagy sérülés esetén nem szükséges a teljes elektródot kicserélni, mivel a sérült rész egyszerűen és gazdaságosan kicserélhető. További előnye a szigetelő, alakos idom szegmensekből történő kialakításának, hogy mechanikus sérülés vagy valamilyen egyéb ok miatt kieső szegmens helyére, ha a szigetelő alakos idom lazán van elhelyezve, a kiesett szegmens fölött elhelyezkedő szegmens annak helyére becsúszik, és adott esetben ezt még egy rugó is segíti. így az elektród sérülés esetében is továbbra is üzemképes marad, mivel az elektródnak a legjobban veszélyeztetett, alsó tartománya, amely az elektród munkatartományához legközelebb esik, az ép elem utáncsúszása következtében „automatikusan” védve van. Bár a szigetelő alakos idomnak, illetőleg rétegnek, amennyiben az szegmensek vagy félköpenyek sorozatából áll, mind tengelyirányban, mind pedig a belső megtámasztás irányában bizonyos játéka van, egy hornyos-eresztékes rendszerrel való összekapcsolásuk például teljesebb és alaposabb védelmet biztosít az elektród fémrészének. Ha az elektród „védőrétegének” alsó tartománya mégis megsérülne, az elektród tovább tud működni, mindaddig, míg az elfogyó, például grafit rész cseréjére szükség lesz. Amikor pedig az elektródot úgyis ki kell venni, a sérült rész cseréje egyszerűen megoldható. A fémrésznek a találmány szeműi feloszlása az elektródnak további kedvező tulajdonságokat biztosít. Ilyen például az, hogy a belső részben elhelyezett vízvezetékrendszer a külső résznek mechanikus sérülése esetében sem sérül meg, tehát nincs s/.iikség a hűtőfolyadék bevezetését leállítani, a folyadékot az elektródból leereszteni stb. Mivel a külső rész könnyen oldható kapcsolattal .van a belső résszel összeerősítve, sérülés esetén mint egyszerű alkatrész, kicserélhető, míg a szokásos elektródoknál a teljes fémrész cseréjére vagy javítására szükség van. Az oldalsó, például grafit érintkező pofákon, illetőleg grafitszegmenseken keresztül történő áramhozzávezetést, amely tartózsebekben van elhelyezve, a belső, vízvezetékrendszer sérülése esetén, nem kell az áramvezető sínről lekapcsolni, mivel a belső rész kiemelhető, és kicserélhető anélkül is. Azáltal, hogy a felső szelvény egy felső, nagyobb átmérőjű, és egy alsó, kisebb átmérőjű részből van kialakítva, a szigetelő, védőréteg különösen előnyös módon vihető fel rá, és nincs szükség, a külső részt, amennyiben ez csak az áramhozzávezetésre korlátozódik, külön szigetelő védőréteggel ellátni. A találmány szerinti elektródát a továbbiakban példakénti kiviteli alakja segítségével, ábrákon ismertetjük részletesebben. Az ábrákon bemutatott kiviteli alak előnyösen anódkénti használatra alkalmazható. Az ábrákon bemutatott kiviteli alakoknál, a fémből készült felső szelvény egy felső, nagyobb átmérőjű és egy alsó, kisebb átmérőjű tartományból áll, és az alsó, kisebb átmérőjű tartomány szigetelő, alakos idommal van borítva. Ez a kiviteli alak különösen előnyösnek bizonyult, de a találmány szerinti elektród nem csupán ezekre van korlátozva. Az ábrákon tehát 1. ábra a találmány szerinti elektród hosszirányú metszete, a 2. ábra a találmány szerinti elektród egyik előnyös kiviteli alakjának hosszirányú részmetszete, ahol a felső szelvény, felső nagyobb átmérőjű része, valamint a szigetelő alakos idom látható részben, a 3. ábra a találmány szerinti elektród egy másik kiviteli alakjának hosszirányú részmetszete, a 4. ábra a felső fém szelvény, nagyobb átmérőjű tartományának keresztmetszeti rajza, az 5. ábra a találmány szerinti elektród alsó szelvényének hosszirányú metszeti rajza, ahol az alsó szelvényben egy betétdarab van elhelyezve, a 6. ábra a találmány szerinti elektród hosszirányú részmelszete, amely előnyösen anódként alkalmazható, magnéziumgyártásnál. A találmány szerinti elektród az 1—6. ábrákon látható részletesebben. Az 1. ábrán bemutatott kiviteli alaknál például, a hűtőközeg, például víz, levegő vagy semleges gáz egy 2 előremenő csatornán keresztül van bevezetve, és egy 3 visszamenő csatornán keresztül kivezetve. A hűtőrendszer egy 16 belső részben van elhelyezve, amelyre aztán egy 17 külső rész van felvive. Emellett a hűtőközeg egy I csőkapcsolóban kiképezett kamrába is be van vezetve, amely 1 csőkapcsoló például öntöttvasból készült. Egy fémből, például rézből készült 5 felső szelvény egy felső nagyobb átmérőjű, és egy alsó kisebb átmérőjű tartományból áll, amely egészen az 1 csökapcsolóig van behúzve, amely 1 csőkapcsoló az 5 felső és az aktív anyagból készült 6 alsó szelvényt, amely lehet például grafitból, egymással összekapcsolja. A 4 szigetelő alakos idom egy 7 ellencsapágyon, amely például hőálló, szigetelő kerámiából készült, van csapágyazva. A 4 szigetelő, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
