188703. lajstromszámú szabadalom • Elektród olvadt-só elektrolízishez
1 188 703 2 alakos idom felső tartományát a fémrész nagyobb átmérőjű tartományának pereme határolja. Az 1. ábrán bemutatott változatnál a szigetelő 4 alakos idom szegmensekre van osztva, amelyek, egy (alsó) szegmens kiesése esetében az elektród tengelyének irányába tovább tudnak csúszni. Az 1-3. ábrákon jól mefigyelhetjük a 16 belső és a 17 külső rész összekapcsolásának néhány változatát, amelyek lényegében egymásba illeszkedő darabokat képeznek, amelyek esetenként még csavarosán is össze vannak kötve egymással. A 17 külső részben kiképezett 8 furatokon keresztül 9 csapok vagy hasonló elemek vezethetők be, amelyek 10 rugókon keresztül a 4 szigetelő réteget egy 7 ellencsapágyon tartják. A külső részben további 15 hütőfuratok vannak kiképezve, valamint a külső részen vannak elhelyezve, például grafitból 18 csatlakozópofák. A 18 csatlakozópofák tartókra, vagy 19 zsebekre lehelnek felerősítve, amelyek a fémrész, cülső peremére vannak rögzítve ahogyan ez a 2., Uetőleg a 4. ábrákon megfigyelhető. Az 5. ábrán látható 21 betétdarab, amely például grafitból van kialakítva, és amely egy hőkiegyenlítö kivágásokkal ellátott 1 csőkapcsolóval van az 5 felső szelvénnyel összekapcsolva. Az 1 csőkapcsoló Készülhet például rézből. A 21 betétdarab egy további 22 csőkapcsolón keresztül, amely célszerűen grafitból van kialakítva, csatlakozik a tényleges aktív részhez. Az ábrán az aktív rész egy darabból van kiképezve, míg az 1. ábrán az aktív rész csövekből és rudakbói áll. A 4 szigetelő réteg és különösen a 16 belső rész Között gázelvezető csatornákat képezhetünk ki, amelyeket a rajzon közelebbről nem jelöltünk meg. A gázelvezelő csatornáknak az a szerepe, hogy a szigetelő kerámia esetleges sérülése megállapítható legyen, amely például nyomáscsökkenés formájában jelentkezik. Ezen kívül ezek a csatornák még bizonyos hűtőhatást is biztosítanak. A találmányhoz tartozik még az is, ami végülis az ábrákon ugyan nem látható, hogy a 16 belső rész és/vagy a csatlakozás, illetőleg annak külső felülete, avagy a 21 betétdarab hőálló réteggel van még borítva. Az 5 felső szelvény 12 hőálló borítása, a fölötte lévő hőálló 4 szigetelő réteg méretezése szerint lehet villamosán vezető vagy szigetelő anyagból. Ha szigetelő anyagból van, akkor ez egy további védőréteget biztosít arra az esetre, ha a 4 szigetelő réteg megsérülne. Ha ez utóbbival a működés során nem kell számolnunk, akkor a 16 belső résznek a borítása készülhet hőálló, vezető anyagból is, és ez az anyag az alatta lévő fémnek bizonyos „hőárnyékoló” hatást biztosít. ' A 6. ábrán előnyösen magnézium előállításánál alkalmazható elektród látható, ahol ezt anódként alkalmazzuk. Ez az elektród 6 lemezt tartalmaz, például grafitból, amely egy gyürüalakú maratott fejrésszel van ellátva. Ez azután egy megfelelően kialakított, például tiszta nikkelből készült 1 csőkapcsolóval van az 5 felső szelvénnyel összekapcsolva. Az 1 csökapcsoló'egy platinából készült 12 érintkezőréteggel van borítva. A 4 szigetelő réteg például iehet szilimanitből kiképzett kerámiacső, amely egy tűzálló 25 tapaszanyaggal van borítva. A kerámia cső túlnyúlik az elem fedelén, és így a fémrészt a korróziótól megvédi. Ez a megoldás messzemenően figyelembe veszi, a grafit és fém egymástól eltérő tágulási állandóit. Szabadalmi igénypontok 1. Elektród olvadt só elektrolízishez, előnyösen alumínium, magnézium, nátrium, lítium vagy ezek ötvözeteinek elektrolízis útján történő előállításához, amely elektród egy fémből vagy fémötvözetből kiképezett, adott esetben hűtőrendszert is magába foglaló és nagy hőállóságú réteggel bevont felső szelvényből (5) és legalább egy, a felső szelvénnyel összekapcsolt, aktív anyagból kiképzett alsó szelvényből (6) áll, azzal jellemezve,hogy a felső szelvény (5) egymással oldható kapcsolatban lévő belső részből (16) és külső részből (17) van kiképezve, továbbá a felső szelvény (5), illetőleg annak belső része (16) legalább egy résztartományban szigetelő réteggel (4) van bevonva. 2. Az 1. igénypont szerinti elektród, azzal jellemezve, hogy a belső rész (16) egy előremenő (2) és egy visszafutó (3) csatornával kiképezett hűtőközegvezető kamraként van kiképezve. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti elektród, azzal jellemezve, hogy a külső rész (17) hütőfuratokkal (15) és/vagy tartófuratokkal (8) van kiképezve. 4. Az 1 — 3! igénypontok bármelyike szerinti elektród, azzal jellemezve, hogy a belső részt (16) csak a csatlakozópofák (18) tartományában veszi körül a külső rész (17). 5. Az 1 - 4. igénypontok bármelyike szerinti elektród, azzal jellemezve, hogy a belső rész (16) egy csavarozható csőkapcsolóig (I) nyúlóan van kiképezve, amely csavarozható csőkapcsolóval (1) a fémből kiképezett felső szelvény (5) és az alsó szelvény (6) össze van kapcsolva. 6. Az 1 — 5. igénypontok bármelyike szerinti elektród, azzal jellemezve, hogy a belső rész (16) és a külső rész (17) közötti oldható kapcsolatot egy csavarkötés képezi. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti elektróda, azzal jellemezve, hogy a belső (16) és a külső rész (17) közötti oldható kapcsolat hengereknek vagy kúpoknak egymásba illesztésével van megoldva és esetenként a külső és belső rész egy jésztartománya még menettel is el van látva. 8. Az 1 — 7. igénypontok bármelyike szerinti elektród, azzal jellemezve, hogy a külső részre (17) zsebekkel és tartókkal (19) csatlakozópofák vannak rögzítve. 9. Az 1 — 8. igénypontok bármelyike szerinti elektród, azzal jellemezve, hogy a hőálló, szigetelő réteget (4) egy adott esetben oldhatóan felhelyezett alakos idom képezi. 10. Az 1. igénypont szerinti elektród, azzal jellemezve, hogy az alakos idom (4) csőből, csőszerelvények, szegmensek vagy félköpenyek sorozatából 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
