188696. lajstromszámú szabadalom • Kémiai áramforrás

feloldunk 10 ml diklór-metánban és a kapott oldathoz jéghűtés közben hozzácsepegtetjük 0,015 mólantimon­­-pentaklorid 10 ml diklór-metánban készített oldatát. Ezt követően az 1. példában leírtakkal azonos módon dol­gozunk. A tri(p-tolil)-amin-hexaklór-antimonát-ot sö­­_tétlila kristályok alakjában kapjuk. A kitermelés 95%. Ezt követően az 1. példában leírtakkal azonos módon előállítjuk a naftalin-gyökanion nátriumsóját. Az elektrolitot lítium-kloridnak tetrahidrofu­­ránban'történő feloldásával készítjük, amelyet az 1. példá­ban leírtakkal azonos módon tisztítunk és szárítunk. Az elektrolitban feloldjuk a tri(p-tolil)-amin­­-gyökkation hexaklór-antimonát-származékát és a naf­talin-gyökanion nátriumsóját. A kapott oldatokat a ké­miai áramforrás hatásos oldataiként alkalmazzuk. 5. példa A találmány szerinti kémiai áramforrás a követ­kező komponenseket tartalmazza: a katód hatásos anya­gaként stabil tri(p-bróm-trifenil)-amin-szabadgyök­­kationt [(p-Br-C^H^N.], az anód hatásos anyagaként stabil antracén—szabadgyökaniont, elektrolitként tetra­­hidrofuránban oldott nátrium-perklorátot (1 mól/1). A kémiai áramforrást a következők szerint ál­lítjuk elő: Először a tri(p-bróm-trifcnil)-amin-gyökka­­tion hexaklór-antimonát-származékát [(p—Br—C6 H4 )3 NtSbCl6] állítjuk elő. Ezt az anyagot az 1. példában le­írtak szerint a megfelelő elektromosan jemleges aininnak antimon-pentakloriddal történő oxidációjával állítjuk elő. E célból 2,4 g tri(p-bróm-trifenil)-amin-t feloldunk 10 cm3 diklór-metánban. Az oldatot lehűtjük és foly­tonos keverés közben lassan hozzácsepegtetünk 10 cm3 diklór-metánban készített antimon-pentaklorid-olda­­tot. A reakció befejeződése után a gyökkation oldatát 30 cm3 száraz éterbe öntjük. A kiváló tri(p-bróm-tri­­fenil)-amin-hexaklór-antimonát kristályokat az 1. pél­dában leírtakkal azonosan kezeljük. A céltermék kiterme­lése 95%. Ezt követően az 1. példában leírtaknak megfele­lően előállítjuk az antracén-gyökanion nátriumsóját. 3,9 g szublimált antracént feloldunk 150 cm3 tetrahidrofu­­ránban. Az oldaton argongázt buborékoltatunk át, majd hozzáadunk 0,6 g frissen vágott fémnátriumot. A továb­biakban az 1. példában leírtakkal azonos módón dolgo­zunk. Az antracén-gyökanion nátriumsóját 87%-os ki­termeléssel kapjuk. Az elektrolitot száraz nátrium-perklorátnak az 1. példa szerint tisztított és szárított tetrahidrofuránban történő feloldásával készítjük. Az elektrolitban feloldjuk a tri(p-bróm-trife­­nil)-amin-gyökkation héxaklór-antimonát-származé­­kát és az antracén-gyökanion nátriumsóját. A kapott ol­datokat a kémia áramforrás hatásos anyagaiként alkal­­mazzuuk. 6. példa A találmány szerinti kémiai áramforrás a követ­kező komponenseket 'artalmazza: A katód hatásos anya­gaként stabil tiantrén-szabadgyökkationt /(II) képlet/, az anód hatásos anyagaként stabil benzofenon-szabadgyök­­aniont, elektrolitként acetonitrilben oldott nátrium—per­­klorátot (0,8 mól/1). A kémiai áramforrást a következők szerint állít­juk elő: 8 Először a tiantrén-gyökkation perklorát-szár­­mazékát állítjuk elő. E célból 1,29 g szublimált tiantrént feloldunk 150 cm3 forró ecetsavanhidridbcn és a kapott oldatot lassan 1,8 cm3 70%-os pcrklórsavnak 2C0 cm3 ecetsavanhidridbcn készített oldatához adjuk. Az oldat gyorsan vöröses barnára színeződik, ami a tiantrén-gyök­kation perklorát-származékára jellemző. A lehűtött ol­dathoz ezután 300 cm3 szén-tetrakloridot adunk és a kapott oldatot 10-12 órán keresztül állni hagyjuk. Ekkor sötétbarna kristályok alakjában kiválik a tiantrén-gyök­kation perklorát-származéka. A kitermelés 72%. Ezt követően a benzofenon-gyökanion nátrium­sóját állítjuk elő elektrokémiai redukcióval, vagy az 1. pél­dában leírtak szerint. E célból 3,6 gbenzofenon 100 cm3 száraz tetrahidrofuránban készített oldatához állandó .ar­gongáz átbuborékoltatás közben hozzáadunk 0,6 g frissen vágott fémnátriumot. A reakcióelegyet 4 órán keresztül intenzíven keverjük, ennek során az oldat sötétkékre szí­neződik. Ez az elszíneződés a benzofenon-gyökanionra jellemző. A továbbiakban az 1. példában leírtak szerint kezeljük a reakcióelegyet. A benzofenon-gyökanion nát­riumsóját sötétlila kristályok alakjában nyerjük ki. A ki­termelés 99%. A benzofenon-gyökanion képzése elektrokémiai redukcióval a következők szerint megy végbe. Porózus üvegből készült féligáteresztő fallal katód- és anódtérre osztott elektrokémiai küvettába beöntünk tetrahidrofu­ránban készített 0,2 m nátrium-perklorát-oldatot, amely 0,1 mól benzofenont tartalmaz. A platina-elektródokkal felszerelt elektrolitikus cellán argongázt vezetünk át és egyenáramú áramforrásra kapcsoljuk. Az elektrolízist a telített kalomel-elektródn vonatkoztatva 2—2,5 V fe­szültség mellett folytatjuk le. Az oldat ennek során kékre színeződik, rmi a benzofenon-gyökanionra jellemző. A leírt eljárással azonos módon más aromás ve­­gyülctekből is képezhetünk gyökaniont. Ilyen, a kémiai áramforrás anódjának hatásos anyagaként alkalmazható gyökanionok például a naftalin—, az antracén— gyökani­onok. Oldószerként alkalmazott acctonitrilt a követke­zők szerűit szárítjuk és tisztítjuk. Acetonitrilt vízmentes kálcium-szulfát felett szárítjuk, majd többször felfőzzük foszfor-pentoxiddal visszafolyó hűtő alkalmazásával. A visszafolyó hűtőt az atmoszferikus nedvesség behatolás el­len foszfor-pentoxiddal töltött csővel védjük. A felfőzést addig ismételjük, amíg a foszfor-pentoxid a desztilláló lombikban már nem okoz sárga elszíneződést. Ezt követő­en az acetomtrilt frissen izzított kálium-karbonátot tar­talmazó lombikban a foszfor-pentoxid és a polifoszforsa­­vak nyomárnak eltávolítása céljából ledesztilláljuk, majd a desztillációt megismételjük. Az így tisztított acetonitrilt 15 elméleti tárnyérszámú deflegmátorban frakcionáltan desztilláljuk és a középső frakciót választjuk le. Az elektrolitot nátrium-perklorátnak a fentiek szerint tisztított és szárított acetonitrilben történő felol­dásával készítjük. Az elektrolitban feloldjuk a tiantrén-gyökkation perklorát-származékát és a naftalin-gyökanion nátrium­­sóját. A. kapott oldatokat a kémiai áramforrás hatásos ol­dataiként alkalmazzuk. 7. példa A találmány szerinti kémiai áramforrás a követ­kező komponenseket tartalmazza: a katód hatásos anyaga-. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom