188696. lajstromszámú szabadalom • Kémiai áramforrás

I rétét. Ennek alapján az áramforrás energiaintenzitása, a töltés—kisütési ciklusok száma és az üzemidő a kiindulási paraméterekkel együtt hosszú időn keresztül fenntartható, ezen kívül a töltés—kisütési ciklust maximális áramüzem­nél végezhetjük,' ami a feltöltési időt lényegesen lerövidí- g ti. A találmány szerint a katód és az anód hatásos anyaga gyakorlatilag teljesen kihasználható és ezzel rend­kívül nagy a kihasználási együtthatójuk. Ez annak az ered­­ménye, hogy az alkalmazott oldószerekben (ezeket a ké­sőbbiekben soroljuk fel) mind a kisütéskor, mind a feltöl­téskor keletkező termékek oldódnak, nagy a különbség a katód és az anód hatásos anyaga és ezek kisülési terméké­nek az oxidációs-redukciós tulajdonságaiban, aminek kö- 15 vetkeztében az áramfejlesztő oxidációs-redukciós reakció gyakorlatilag teljesen a kisülési termékek irányában toló­dik el. Mivel a katód és az anód hatásos anyagai oldód­nak, az áramfonásban nagy fajlagos felületű porózus elek- 20 tródok alkalmazhatók, így az áramleadás és az áramfor­rás teljesítménye lényegesen megnő. A találmány szerinti áramforrásban stabil szabad­gyököket alkalmazunk, amelyek a különböző szerves ol­dószerekben — mint az alacsony fagyáspontú és magas for- 25 ráspontú éterekben, nitrilekben, nitroszármazékokban — jól oldódnak és stabilak. Ezáltal az áramforrás atmoszfé­rikus nyomáson 0°C alatti és feletti hőmérsékleten is üze­meltethető. A találmány szerinti áramforrás töltés—kisütési 30 folyamata alatt nem keletkeznek gázhalmazállapotú ter­mékek, így az áramfonás légzáró kivitelben is előállítha­tó. Az ilyen áramforrás az ismert lítiumelemmel összeha­sonlítva nedvesség (víz) hatására nem válik robbanásveszé­lyessé, mivel a katód és az anód hatásos anyaga vízzel hid- 35 rogénfejlődés vagy egyéb gázhalmazállapotú termékek ke- • letkezése nélkül reagál. Mivel-a találmány szerinti áramforrásban a kisü­lési termékek levegővel szemben stabil elektromosan sem­leges molekulák (például az anódtérben naftalin, a katód- 40 térben tri(p—tolil)—amin), az áramfonás ismert módon levegő jelenlétében szerelhető össze, ezután inergázt hí­vatunk át rajta, majd hermetikusan tömítjük. Előállítá­suk ezáltal lényegesen egyszerűbb az eddigi ismert áram­források előállításához viszonyítva. 45 A .megadott stabil szabadgyökkationokon és —anionokon alapuló tölthető kémiai áramfonásnak az at­moszferikus levegővel szemben mutatott nagy stabilitá­sa következtében az áramfonás a kiindulási paraméterek bármilyen változása nélkül üzemeltethető több éven át. 50 Az aromás amin stabil szabadgyökkationjaként célszerűen stabil szabad tri(p-tolil)-amin-, N, N, N’ N’-tetrametil—benzidin— vagy tri(p-bróm-trifenil)­­-amin-gyökkationt alkalmazunk. Az említett stabil szabadgyökkationokra jellem- 55 ző a nagy oxidációs potenciál, a teljes reverzibilitás és a kiváló stabilitás, így elektromotoros erejük maximáli­san kihasználható és nagy töltés—kisütési ciklusszámok érhetők el. A heterociklusos vegyületek stabil szabadgyök- 60 kationjaiként célszerűen N, N’—dimetil-fenazin-, N, N’ —difehil-fenazin-, N-metil-fentiazin- vagy tian­­trén-gyökkationt alkalmazunk. Az első három stabil szabadgyökkation a hoz­­. záférhető olcsó, nemmérgező poláros szerves oldószerek-. 65 kel szemben kémiailag inaktív, így elektrolithoz oldó­szerként számos oldószer jöhet számításba.' Az utóbb említett, heterociklusos vegyületekből származó stabü szabadgyökkationok nagy oxidációs potenciállal rendel­keznek, ami főként a nagyfeszültségű áramfonások szem­pontjából különös jelentőségű. Aromás hidrozin származékokból vagy a fenol­ból származó stabil elektromosan semleges szabadgyök­ként 2,6-di(terc-butil)—4-(2’ , 6’ —di(terc-butil)-ki­­nobenzil)-fenoxil- vagy 2, 2’ , 6, 6’-tetra(terc-butil)­­-indofenöxil-gyök vagy difenil-pikril-hidrazil— vagy trifenil-verdazil-gyök alkalmazható. Az. említett stabil, elektromosan semleges sza­badgyökök számos egyéb fenoxilgyökkel ellentétben nem hajlamosak spontán átalakulásokra (dimerizálódás, disz­­proporcionálódás) és számos poláros illetve gyengén po­láros oldószerben is stabilak. így az említett fenoxigyö­­kök nagy redoxi-potenciálú katód hatásos—anyagaként törénő alkalmazás esetén folyamatosan átalakíthatók ani­onná, ezáltal az áramfonás kapacitása lényegesen megnő. Az említett vegyülettípusok ismert, elektromo­san semleges gyökei közül a nevezett, stabil szabadgyö­kök szilárd állapotban, valamint oldat formában rendkí­vül stabilak, és viszonylag egyszerűen szintetizálhatok. [ A trifenil-verdazil-gyök nemcsak a katód hatásos anya­gaként alkalmazható, hanem - mint azt megállapítot­tuk — használható az előzőleg felsorolt gyökanionokkal ületve elektromosan semleges gyökökkel együtt az anód hatásos anyagaként is, mivel elektrokémiai oxidációja so­rán reverzibilisen megfelelő stabil, oldható kationná ala­kul.] Aromás vegyületekből származó stabil szabad­­gyökanionk’ént célszerűen naftalin-, antracén— vagy ben­­zofenon-gyökánionokat alkalmazunk. Az üyen típusú stabil szabadgyökanionok nagy redukciós potenciállal rendelkeznek, stabilak, kicsi a tö­megük. Ezeket főként nagy töltés—kisütési ciklusszámú tölthető nagyfeszültségű áramforrások kialakítására al­kalmazzuk. Az ilyen stabil szabadgyökanionok stabil szabadgyökkationokkal és elektromosan semleges gyö­kökkel való kombinációja esetén a legjobb paraméterek­kel rendelkező találmány szerinti áramforrásokat káp­­juk. A találmány szerinti kémiai áramforrás az oxi­­dáló-illetve a redukálószerekkel szemben kémiailag el­lenálló tokot is tartalmaz. Ezt a tokot a szervetlen elektrolit—ionokat át­eresztő, a stabil szabadgyököket visszatartó féligáteresz­tő membrán katód- és anódtérre osztja. A katód— és az anódtérben ugyanaz az elektrolit helyezkedik el, az elektrolit valamilyen szerves oldószerből és a benne ol­dott szervetlen sóból áll. Az anódtérben redukáló gyö­köt, a katódtérben oxidáló gyököt oldunk fel. Az áram­levétel a katód - illetve az anódtér oldatába merülő fém vagy grafit elektróddal történik. A kémiai áramforrást gomb", henger, lemez, illetve egymással párhuzamosan el­helyezett lemezek formájában képezhetjük ki. Számos egyéb kiviteli mód is elképzelhető, ezek közismertek és nem képezik találmányunk tárgyát. A találmány szerin­ti áramforrásokat légzáró kivitelben készítjük, hogy az atmoszferikus nedvesség és oxigén beáramlását megaka­dályozzuk. > ; Az áramforrás tokjaként (külső köpenyként) sokféle, jelenleg is alkalmazott, a kémiai behatásokkal szemben passzív anyag - mint üveg, polietilén, nagynyo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom