188696. lajstromszámú szabadalom • Kémiai áramforrás

10 15 20 mású polipropilén, poli (tetrafluor-etilén) (teflon), va­lamint. egyéb műanyagok - alkalmazhatók. ; ; A stabil szabadgyökök méretétől, valamint szol­­vátburkuk méretétől függően választhatjuk meg az ismert szelektív ionvezető membránok közül a megf lelő félig­áteresztő membránt. Ilyenek például a vinil—klorid vagy vinil-acetát polimerek vagy kopolimerek, az üvegszálas szűrőpapírok, a cellofán, valamint a természetes eredetű kerámia membránok. Alkalmazhatók ezen kívül szelek­tív pórusméretű zeolit-membránok, félig áteresztő poli­mer-membránok. A találmány szerinti áramforrásban elektrolit­ként valamilyen szerves oldószerben oldott szervetlen vagy szerves sóból készült oldat szolgál. A szerves oldó­szer a katód és az anód hatásos anyagával, azaz a stabil szabadgyökökkel kémiailag összefér. Az oldószer ugyan­akkor kis redukciós potenciállal rendelkezik az erős oxi­dálószerekkel — mint a katód hatásos anyagaként alkalma­zott stabil szabadkationokkal vagy elektromosan semle­ges gyökökkel - szemben. A szerves oldószer jól oldja a stabil szabadgyökkationokat, szabadgyökanionokat és elektromosan semleges ; szabadgyököket,, valamint azok oxidált illetve redukált alakjait. '___ Az oldószer ezen kívül összeférhető az áramfor­rás egyéb komponenseivel, mint a tokkal, az alapelektrolit- 25 ként szolgáló szervetlen vagy szerves ksóval, az áramlevevő elektródokkal. Az oldószer jól oldja az alapelektrolitot ké­pező sót, folyékony halmazállapotú 0°C alatt és felett széles hőfoktartományban, viszonylag olcsón hozzáfér­hető, nem lehet mérgező még kis mértékben sem. Ezek­nek a követelményeknek a következő oldószerek felelnek meg: karbonsavészterek - így például az etil-acetát —, di alkil—karbonátok — így például a dietil—karbonát —, al kil-karbonátok - így páldául a propilén-karbonát -, ali fás poliéterek - mint dimetoxietán, dietilénglikol-dime tiléter — alifás ciklusos mono- és poliéterek — így példá ul a tetrahidrofurán, dioxán-, alkoxilánok - így páldául a metil-trimetoxilán -, alkil-nitrilek - így páldául az acetonitril, propionitril —dialkil -amidok- így páldául a dimetil—formamid -, piridin, N-metil-piperidin, vala­mint ezeknek az oldószereknek a keverékei. Az itt felso­rolt oldószereken kívül az említettekkel ekvivalens, a meg­adott feltételeknek megfelelő egyéb oldószerek is alkal­mazhatók a találmány szerinti kémiai áramforrásban. A találmány szerinti áramforrásban előnyösen tetrahidrofuránt, acetonitrilt, propilén-karbonátot vagy dimetoxi-etánt alkalmazunk. A kémiai áramforrás önellenállásának csökkenté­se és az üzemi feltételek javítása (az optimális áram-jelleg­görbe kialakítása) céljából a szerves oldószerben valami- gg lyen szervetlen vagy szerves sót oldunk fel. Ennek egyik feltétele a sónak a szerves oldószerben való disszociáció- . ja. Az alkalmazható sók például az alkálifém- vagy alká­­üföldfém-perklorátok, a tetraklór-aluminátok és —tet­­rafluro-borátok. Kielégítő eredménnyel alkalmazhatók 55 az említett sókon kívül a szerves savak - mint a trifluor— -ecetsav, ai olajsav, a sztearinsav, a valeriánsav - sói, va­lamint szulfonsavsók is. A sók kationjai általában lítium—, nátrium- vagy kálium—kationok. Nagy disszociációfokuk és vezetőképességük, valamint az áramforrás egyéb elemei- gg vei való összeférhetőségük következtében különösen elő­nyösek a lítium- és nátrium-perklorát, - tctraíluro-bo­­rát és -tetraklór-aluminát. Az áramforrás önellenállásá­nak maximális csökkentése érdekében bizonyos sókat kombinálhatunk, ennek az együttes oldhatóság és disszo- gg 30 35 40 ciáció növekedése a következménye. A sókoncentrációt az áramforrás elelktrolitjának vezetőképessége függvényé­ben változtathatjuk. r A katód és az anód hatásos anyagaként különfé­le stabil, elektromosan semleges szabadgyökök és szabad­­gyökaniónok alkalmazhatók. A katód hatásos anyagaként célszerűen tri(p-to­­lil)-amin-, N, N, N\ N’ -tetrametil-benzidin-, tri(p— —bróm—trifenil)—amin—, N, N’—dimetil-fenazin- N, N— difenil-fenazin—, N-metil-fentiazin-, tiantrén-gyökka­­tiont alkalmazunk. A stabil elektromosan semleges szabad­gyökök közül célszerűen 2,6-di(terc-butil)-4-(2’, 6’­­-di(terc-butil)-kinobenzil)-fenoxi-, 2, 2’, 6, 6’-tet­­ra(terc—butil)—indofenoxi—, difenil—pikril—hidrazil— vagy trifenil-verdazil-gyököt alakalmazzuk. Az anód hatásos anyagaként naftalin-, antra­­cén- vagy benzofenon—gyököt alkalmazunk. A katód és az anód hatásos anyagának - a stabil szabadgyököknek - feloldott mennyisége széles határok között változhat, általában a katód illetve az anód kapaci­tásának megfelelő mennyiséget alkalmazunk. Az élektro­­lit-só és a hatásos anyagok — a stabil szabadgyökök - mennyisége a komponenseknek a kiválasztott oldószerben szobahőmérsékleten mutatott oldhatóságától függ. A találmány szerinti áramforrásban áramlevevő elektródként tetszés szerinti vezető alkalmazható, amely az elektrolittal, valamint a katód és az anód hatásos anya­gával - a szabadgyökökkel - szemben kémiailag inaktív. Ilyen anyagok a platina-csoport fémjei — mint a platina, iridium, ozmium, palládium, ródium, ruténium -. Ezen kívül alkalmazható szén különféle változataiban, rozsda­­mentes acél, nikkel, króm, valamint szervetlen anyagok — így a bór—nitrid és a szilícium-félvezetők. Alkalmazhatók a szilárd áramlevevő elektródok kombinációi is, azaz különböző elektródok a katód- és az anódtérben. Ezzel lehetővé válik, hogy nemcsak az áramforrás elektromotoros erejét és áram—jelleggörbé­jét állítsuk be optimálisra, hanem az is, hogy elektród­ként lényegében minden fémet és ezek ötvözeteit is al­kalmazhatjuk. Az elektródok a legkülönbözőbb, az áram­forrásokban általánosan alkalmazott alakúak - mint le­mezek, rudak, porok, paszták - lehetnek. Az említett anyagok közül elektródként előnyö­sen a porózus szenet (grafitot), platinával bevont porózus szenet, platinaszivacsot, palládiumszivacsot és egyéb nagy , fajlagos felületű anyagot alkalmazunk. A porózus elektródoknak a sima rúd.Jemez vagy tárcsaalakú elektródokkal szemben az az előnye, hogy al­kalmazásúkkal lényegesen megnő az áramforrás teljesít­ménye, azaz időegységenként több áram vehető le. Mivel a hatásos anyagok bomlástermékei sta­bilak az atmoszférikus nedvességgel és oxigénnel szemben, a találmány szerinti áramforrás normál körülmények kö­zött, levegő jelenlétében előállítható. Ezt követőén eltávo­lítjuk a levegőt, az áramforrást tömítjük és feltöltjük. Ez az előállítási mód előnyösebb azoknál, amelyeket inergáz atmoszférában kell végezni.________ • A továbbiakban találmányunkat a példákkal mu­­tajuk be.__. 7. példa A találmány szerinti kémiai áramforrás a követ­kező komponenseket tartalmazza: a katód hatásos anya­gaként tri(p-bróm—trifenil)-amin-gyökkationt [(p-Br­­-CéH^Nt)] az anód hatásos anyagaként naftalin-gyök- I aniont, elektrolitként tetrahidrofuránban oldott nátrium­­-perklorátot (1 mól/1).

Next

/
Oldalképek
Tartalom