188656. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-halogén-acetanilid-származékokat tartalmazó herbicid készítmények
1 188 656 2 A találmány hatóanyagként 2-halogén-acctanilid-származékokat tartalmazó herbicid készítményekre vonatkozik. A találmány kiteljed a hatóanyag előállítására és a készítmények alkalmazására is. A találmány szerinti herbidic készítmények ható- 5 anyagaként használt 2-halogén-acetanilid-származékok (I) általános képletűek — ebben a képletben: — X fluoratomtól eltérő halogénatom: — R] tetrahidrofuranil-csoport vagy -OR’ általános képletű csoport, amelyben 10 — R’fcnil-csoport, 1—6 szénatomos alkil-csoport, vagy 2—6 szénatomos alkoxi-alkil-csoport; — n értéke 1,2 vagy 3; — Z2 hidrogénatom, 1—4 szénatomos alkil-csoport vagy 1-4 szénatomos alkoxi-csoport; 15 — R3 és R4 hidrogénatom, 1—6 szénatomos alkilcsoport vagy 1—4 szénatomos halogénalkilcsoport; és — R5 hidrogénatom, 1—6 szénatomos alkil-, 2—8 szénatomos alkoxi-alkil-, 2—5 szénatomos alkenil-, 20 2—5 szénatomos alkinil-, 2—6 szénatomos halogén-alkoxi-alkil-, 2—6 szénatomos ciano-alkoxi-alkil-, 1-4 szénatomos ciano-alkil-, 3—6 szénatomos alkenil-alkoxi-alkil- vagy 3—6 szénatomos alkoxi-alkil-csoport; 25 azzal a megszorítással, hogy amennyiben R5 hidrogénatom, akkor R3 halogén-alkil-csoporttól eltérő. Az „1—6 szénatomos alkilcsoport” megjelölés egyenes és elágazó láncú alkilcsoportot jelöl. Ilyen csoport például a metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil-, izobutil-, 30 terc-butil-, pentil- és hexilcsoport. 2—5 szénatomos alkenilcsoport például a propenil-, butenil-, 2-metil-propenil-, cisz-2-butenil-, transz-2-butenil- és 4-metil-2-pentenil-csoport. 2—5 szénatomos alkinilcsoport például a propinil- és 35 3-metil-l -butinil-csoport. 1-4 szénatomos alkoxicsoport például a metoxi-, ■ etoxi-, propoxi-, izopropoxi-, butoxi- és terc-butoxicsoport. A „2—6 szénatomos alkoxi-alkil-csoport” és a „3—640 szénatomos alkoxi-alkoxi-alkil-csoport” megjelölések például a metoxi-metil-, etoxi-etil-, propoxi-metil-, butoxi-etil-, metoxi-etoxi-metil-, etoxi-propoxi-metilcsoportokra vonatkoznak. A „halogénatom” megjelölés klór-, bróm, fluor- vagy 45 jódatomra vonatkozik. Az „1—4 szénatomos halogén-alkil-csoport” megjelölés olyan alkilcsoportokra vonatkozik, 1—3 hidrogénatomot halogénatom helyettesít. Ilyen csoportok például a klór-metil-, bróm-eti]-, jód-butil-, diklór-etil, dibróm-50 propil-, triklór-metil- és trifluor-metil-csoportok. A 2 343 293. számú NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat a (I) általános képletű vegyületekkel rokon szerkezetű hatóanyagokat tartalmazó herbicid készítményeket ismertet. Ezek között azonban nem szerepelnek olyan 55 vegyületek, melyek a nitrogénatomhoz kapcsolódó fenilgyűrű orto-helyzetében éterasoporttal, például alkoxicsoporttal szubsztituáltak. A 2 207 246. számú NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat olyan fungicid halogén-acetanilid-származékokat60 ismertet, amelyeknek fenilgyűrűje azonban minden esetben p-helyzetben fenoxicsoporttal vagy szubsztituált fenoxicsoporttal helyettesített, és az orto-helyzetben nem tartalmaznak étercsoportot. A 3 674 459. számú amerikai egyesült államok-beli65 2 szabadalmi leírás szerinti herbicid hatóanyagok az anilid nitrofénatomján bcnzilcsoportot tartalmaznak. így valamennyi fenti hatóanyag szerkezetileg eltér a találmány szerinti (1) általános képletű hatóanyagoktól. A találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagaiként felhasználásra kerülő (I) általános képletű 2-halogén-acétanilid-származékokat a következő módszerekkel állíthatjuk elő: A módszer Olyan vcgyületeket, amelyeknek (I) általános képletében R5 hidrogénatom, a következő módon állítunk elő: (II) általános képletű helyettesített nitrobenzolt — R!, R3, R4, Z2 és n jelentése a fentiekben megadott — (III) általános képletű primer aminná redukálunk alkohol és katalizátor jelenlétében. (Ili) általános képletű primer amint alfa-halogén-acetil-halogeniddel vagy halogén-ecetsavanhidriddel reagáltatunk oldószerben bázikus körülmények között, és így (IV) általános képletű szekunder amint kapunk. Az A módszer szerinti reakciókat inert oldószerek vagy hígítószerek jelenlétében, vagy azok nélkül egyaránt végezhetjük. Alkalmas oldószerek vagy hígítószerek az alifás, aromás vagy halogénezett szénhidrogének, így a benzol, toluol, xilol, petroléter, klór-benzol, metilén-klorid, etilén-klorid, kloroform; éterek és éter-származékok, az acetonitril, N,N-dialkilezett amidok, így a dimetil-formamid, valamint ezeknek az oldószereknek az elegye. Alkalmas klóracetilező szerek például a klór-ecetsavanhidrid és a klór-ecetsavhalogenidek, így a klór-acetil-klorid. A reakciót lejátszhatjuk azonban klór-ecetsawal, annak észtereivel vagy amidjaival is. Az A módszer szerinti eljárást 0 °C és 200 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen 20—100 °C hőmérséklettartományban vitelezzük ki. A klóracetilezési reakciót szokásosan savmegkötő szer jelenlétében hajtjuk végre. Alkalmas savmegkötő szerek a tercier aminok, így a trialkil-aminok, például a trietil-amin, piridin és a piridinbázisok vagy szervetlen bázisok, így az oxidok és hidroxidok, hidrogén-karbonátok és karbonátok, vagy az alkálifémek és az alkáliföldfémek. Ha a (III) képletű anilint feleslegben alkalmazzuk, a felesleg savmegkötőszerként szolgál. A klóracetilezési reakciót savmegkötő szer nélkül is megvalósíthatjuk, például oly módon, hogy nitrogéngázt vezetünk át a klór-acetilhalogenidet tartalmazó reakcióelegyen. Az R5 helyén hidrogénatomtól eltérő szubsztituenst tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket a következő módon állítjuk elő: B módszer (IV) általános képletű szekunder amidot in situ reagál tatunk (V) általános képletű vegyülettel — R5 jelentése a fenti, de nem hidrogénatom, és X, halogénatom - bázikus körülmények között, valamely fázisátvivő katalizátor jelenlétében. C módszer Az. R5 helyén alkoxi-alkil-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek előállításához a B módszert alkalmazhatjuk azzal az eltéréssel, hogy „egyedényes” módszert használunk in situ eljárásban: (VI) általános képletű alkoholt, ahol R" alkil-
