188656. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-halogén-acetanilid-származékokat tartalmazó herbicid készítmények

1 188 656 2 csoport, formaldehidet és acetilhalogenidet tartalmazó elegyet (IV) általános képletü szekunder amiddal keze­lünk bázikus körülmények között, fázis-átvivő katalizá­tor jelenlétében, és így (VII) általános képletéi vegyüle­­tekhez jutunk. D módszer Olyan (I) általános képletü vegyületek előállításához, amelyek (I) általános képletében Rs 1—6 szénatomos alkilcsoport, a B módszerhez hasonló eljárást alkalma­zunk: (IV) általános képletü vegyületet (VIII) általános képletü alkil-szulfáttal reagáltatunk — R6 1—6 szénato­mos alkilcsoport —, a reakciót oldószerben bázikus kö­rülmények között fázisátvivő katalizátor jelenlétében játszatjuk le, és így olyan vegyületekhez jutunk, ame­lyeknek (I) általános képletben Rs 1—6 szénatomos al­kilcsoport. Megjegyezzük, hogy minél kevésbé savas a (IV) álta­lános képletü amid, annál erősebbnek kell lenni a bázis­nak. így például gyengén savas amidok erős bázisokat, így vizes vagy szilárd nátrium-hidroxidot vagy kálium­­-hidroxidot igényelnek. Másrészt erősen savas anyagok alkilezésénél gyen­gébb bázist, így szilárd vagy vizes nátrium-karbonátot használhatunk az amid alkilezéséhez. Használható fázis-átvivő katalizátorok azok, ame­lyek szerves oldható kationokat tartalmaznak — például a 3 992 432 számú amerikai szabadalmi leírásban fel­soroltak —, például ammonium-, foszfónium- és szulfó­­nium-sók. Fázisátvivő katalizátorok a kvaterner amrnó­­nium-sók, például aril- vagy alkil-trialkil-ammónium­­-halogenid-sók, így a benzil-trietil-ammónium-bromid vagy -klorid. További fázis-átvivő katalizátorok az acik­­lusos és ciklusos poliéterek, amelyek komplexet alkot­nak a bázis-kationnal, és utána párosulnak az amid­­anionnal mint ellenionnal és átviszik a szerves fázisba alkilezéshez. Ilyen katalizátorok például a „18-korona­­-6” ciklusos éterek kálium-hidroxiddal vagy -fluoriddal mint bázissal való kombinációban. A B, C és D módszereknél alkalmazható bázisok függenek a szekunder amid savasságától, ilyenek az al­­káli-fém-hidroxidok, -karbonátok és -foszfátok, továbbá az alkáliföldfém-hidroxidok, például a kalcium-oxid vagy -hidroxid, trinátrium-foszfát, kálium-karbonát. A B, C és D módszereknél használható szerves oldó­szerek például az alkánsav-észterek és az alkanilok, például etil-acetát, diklór-metán, benzol, klór-benzol, tetrahidro-furán, toluol, dietil-éter. Abban az esetben, ha vizes bázisokat használunk, akkor az az oldószer vízoldhatatlan lehet. E módszer (IX) általános képletnek megfelelő vegyületeket úgy állítunk elő, hogy (VII) általános képletü vegyületeket (XI) általános képletü vegyülettel átészterezünk. A fenti képletekben X, Z2, R,, R3, R4 és n jelentése az előző­ekben megadott. A reakciót közömbös oldószerben, visszafolyatási hőmérsékleten, savas katalizátor jelenlé­tében vitelezzük ki. Az E módszernél használható oldószerek alifás és aro­más szénhidrogének vagy halogénezett szénhidrogének, így ásványolaj, halogénezett alkánok, például szén­­tetraklorid, kloroform, etilén-diklorid, triklór-etán és hasonlók, benzol, halogénezett benzol, toluol, xilolok és más közömbös oldószerek lehetnek. A (I) általános képletü vegyületek előállításánál hasz­nálható további savas katalizátorok például a szerves savak, így H2 S04, H3P04; hidrogén-halogenidek, így HCl, HBr, HJ; szulfonsavak, így szulfaminsav, metán­­szulfonsav, benzol-szulfonsav, p-toluol-szulfonsav és ha­sonló savak; Lewis-savak, például BF3, BF3-éterátok, A1C13 és hasonlók. Ugyancsak használhatók szerves savak sói is savas katalizátorkként. Ilyen sók például a bór-, réz- és higany-halogenidek, -acetátok, -oxalátok. Használhatók továbbá savas katalizátorokként savas ioncserélő gyanták, így szulfonált sztirol-polimerek vagy kopolimerek, amelyek 1—15 súly% térhálósító­­szert, így divinil-benzolt, tartalmaznak. Az eljárásnál használhatók molekulasziták, amelyek természetes zeolitok, (alumínium-szilikátok) vagy szin­tetikus zeolitok, így alkálifém-alumínium-szilikát-hid­­rátok lehetnek. Ilyenek például a 3A típusú zeolitok, például iK9Na3 (A102)12].27H2); a 4A típusú zeoli­tok, például az Nai2[(A102)n]-27H2Q az 5A típusú zeolitok például a Ca4—sNa3[(Al2)12]-3H20 és hason­lók. A molekulaszita megválasztásánál ügyelni kell arra, hogy a sejtközötti pórusméret elég kicsi legyen ahhoz, hogy lecsapja vagy abszorbeálja az alkohol mel­lékterméket, és kizárja a nagyobb molekulák felvételét. Az itt említett molekulaszitákat előnyösen alkalmaz­zuk metanol és víz felvételére azoknál a kiviteli mó­doknál, amelyeknél ezek a melléktermékek képződnek. A kövvetkező példák a találmány további bemuta­tására szolgálnak, a találmány korlátozása nélkül. A pél­dákban valamennyi részt tömegrészben adjuk meg, amennyiben másként nem jelöljük. I. példa 21,1 g (0,1 mól) 6-metil-2-(metoxi-etoxi)-nitro­­benzolt, 100 ml etanolt és 1 g szénre felvitt 5t%-os pal­­ládium-szén-katalizátort tartalmazó elegyet hidrogéne­zünk Parr-féle hidrogénező készülékben 3,5 atmosz­féra nyomáson 3 óra hosszat. A reakcióelegyet ezután szűrjük a katalizátor elkülönítése érdekében és a szűrle­tet bet öményítjük. Ily módon olajat kapunk, amely megszilárdul és így 6-metil-2-metoxi-etoxi-anüint ka­punk . Ezután egy rész (15,3 g; 0,085 mól), 6-metil-2- -(metoxi-etoxi)-aniünt 100 ml metilén-kloridban jeges fürdővel hűtünk. A lehűtött reakcióelegyhez egyszerre hozzáadunk 80 ml 10 t%-os nátrium-hidroxid-oldatot (0,2 mól). A keletkező elegyhez ezután hozzáadunk 11,3 g (0,1 mól) klór-acetil-kloridot 70 ml metilén­­-kloridban oldva és a keletkező elegyet szobahőmér­sékletei; keverjük 2 óra hosszat. A rétegeket szétválaszt­juk és a szerves metilén-kloridos réteget vízzel és telített nátriun -klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és töményítjük. Dy módon nyers termékhez jutunk, amelyet vizes metanolból átkristályosítunk, 14,1 g 2-klór-[2’-(2-metoxi-etoxi)-6-metil]-acetanúidét kapunk fehér színű szilárd anyag alakjában (1. számú vegyület). Kitermelés 64%. Az l. számú vegyület, valamint a 2-17. számú ve­gyületek adatait, amelyeket az 1. példában leírt módon állítunk elő, az I. táblázatban foglaljuk össze. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom