188595. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tartosított takarmány előállítására zöld és száraz növényi anyagokból és berendezés az eljárás foganatosítására
/ 1 188 595 máznák. Ezek a toxinok azonban melegvízzel, célszerűen 80-90 °C hőmérsékletű vízzel kezelve hatástalaníthatok. A találmány szerinti eljárás egy előnyös megvalósítási változata szerint úgy járunk el, hogy a roncsolásos homogenizálás után a kevert anyagot rövid ideig meleg vízzel kezeljük. A kezelés hatására a toxinok elbomlanak, ugyanakkor az oldott tápanyagok a roncsolt anyagon koagulálódnak. Végezhető a fenti toxinnientesítés a roncsolásos homogenizálásos roncsolás előtt is, melynek során a gyomnövényt először roncsoljuk, majd - előnyösen 40-90 °C hőmérsékletű vízzel - hőkezelésnek vetjük alá, és ezután végezzük a homogenizálást. Kívánt esetben a kezelt anyag víztartalma mechanikus úton, pl. préseléssel, csökkenthető a homogenizálás előtt. A felhasználás módjától függően lehetővé válik a mechanikus víztelenítés is, mert a nedves és szárazanyag roncsolásával és homogenizálásával az oldott tápanyagok (fehérjék) koagulálhatók az idegen rostos anyagban is. Ezt adott esetben rövid ideig tartó hőközléssel is elősegíthetjük. Mechanikus eljárással a sejtvíz eltávolítható és tetszőlegesen beállítható a végtermék víztartalma. A roncsolással homogenizált anyagot tetszőlegesen tovább feldolgozhatjuk a következő módon: a) Mechanikus berendezéssel tömörítve, meghatározott alakba préseljük az anyagot, kazlazásra vagy egyéb tárolásra előkészítve. b) Mechanikus berendezés nélküli tömörítéssel, a silózás különböző módszereivel. c) A roncsolással homogenizált anyagot a már ismert módon hőenergiával feltárjuk, majd mechanikusan víztelenítjük a felhasználás kívánalma szerint. Az eljárással 30-40% szárazanyag-tartalmú, takarmányozásra igen alkalmas takarmány keletkezik, mely minden további szárítás nélkül legalább 10 hónapig eltartható, például falközi silóban, dombsilóban. Az előállított takarmányok jó tápértékét és emészthetőségét állatetetési kísérletek igazolták. Az új eljárás további előnyei az eddig ismert takarmánytartósítási eljárásokkal szemben: a) Teljes mértékben kiküszöböli a takarmányok betakarításával és tartósításával kapcsolatos veszteségeket. Egy része zöldnövényként egymenetben kerül betakarításra, ugyanakkor a tartósításnál elmaradnak a szenázskészítésre jellemző melegedési és fermentációs folyamatok, melyek az erjedési veszteséget okozzák. b) Nemcsak megőrzi a feldolgozandó anyagok eredeti béltartalmát és emészthetőségét, hanem az eljárás magasabbrendű, beltartalmilag értékesebb és jobban emészthető terméket eredményez azáltal, hogy a homogenizálásra felhasznált anyagok nyersrost és egyéb tápanyagai a homogenizáláskor fellépő fizikai-kémiai kölcsönhatások következtében kedvező irányban, magasabb energiaszinten táródnak fel, válnak emészthetőbbé. Lényegében az állati szervezet az így elkészített anyagban lévő energiát jobban hasznosítja. c) Az új eljárás energiaigénye a homogenizálásra és tömörítésre illetve adott esetben a melegvizes kezelésre - korlátozódik. Csak speciális feldolgozás esetén szükséges a kalorikus energiafelhasználás, mely ez esetben is lényegesen kisebb, mint az eddig ismert szárítók kalorikus igénye. d) Az új eljárás lehetővé teszi a teljes gépesíthetősé\ \ 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 jet, sőt az automatizálás lehetőségét is, kapcsolódik a jelenleg meglévő takarmánytartósitási és takarmányozási technológiai rendszerekhez. Amennyiben a mechanikai tömörítés rendszereit alkalmazzuk, a takarmánykijutta■ás technológiája teljes mértékben leegyszerűsödik. A takarmánykijuttatás minden fázisa gépesíthetővé válik. A találmány célkitűzése továbbá olyan berendezés kialakítása, amely segítségével a zöldnövényi anyagokat, lletve ezen anyagok valamilyen más hulladékanyaggal például — száraz melléktermékkel — való keverékét a mindenkori igényeknek megfelelő módon értékes állati takarmánnyá dolgozzuk fel. A találmány szerinti célkitűzést olyan kialakítású berendezéssel valósítjuk meg, amely berendezés anyagtovábbító szerkezettel 4 összekapcsolt roncsoló- 1, hőkezelő- 5 és egyéb utókezelő 7 — pl. beszárító - egységből áll, ahol a roncsolóegység 1 a termékáramlás irányában egymás után elhelyezett tépő- 2, és zúzószerkezett ől 3 van kialakítva. A találmány szerinti berendezés egyik előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy a roncsolóegység 1 részét képező tépőszerkezet 2 a szerkezet házában 10 rögzített helytálló forgáspontok körül lengő módon ágyazott, állókésekből 12 és egy henger felületén előnyösen egymáshoz képest fáziseltoltan elhelyezett, az anyag tengelyirányú továbbítására, valamint hosszirányú foszlatására alkalmas forgókésekből 13 van kialakítva. A találmány szerinti berendezés egy további előnyös kiviteli alakjánál a roncsolóegység részét képező zúzószerkezete 3 két ugyanazon vízszintes síkban fekvő párhuzamos tengelyű, egymáshoz képest állítható tengelytávolságú és eltérő forgásirányú rovátkolt felületű hengerből (21, 22) és a hengereket 21, 22 burkoló házból van kialakítva. A találmány szerinti berendezés hőkezelőegysége fúvókák révén a hőfejlesztőberendezéssel van összekapcsolva, továbbá a hőkezelőegység belsejében - a jobb anyagáramlás biztosítására — egy anyagtovábbító elem van elhelyezve, amely anyagtovábbítóelem célszerűen egy szállítócsiga. A találmány szerinti berendezés egy kiviteli alakjánál olyan utókezelő egység található, amely utókezelőegység egy, a hőfejlesztőberendezéssel összekötött vízgyűjtőelemből és egy viztelenitőkészülékből van kialakítva. A találmány szerinti berendezés egy további kiviteli alakjánál egy, a vízgyűjtőelemhez csatlakozó és a hőkezelőegységből, illetve közvetlenül a roncsolóegységből tívozó terméket a víztelenítőkészülékbe továbbító, ferde elhelyezésű és mozgatható szűrőelem — előnyösen szita — található. A találmány szerinti berendezés egy célszerű kiviteli alakja esetén a víztelenítőkészülék előnyösen egy kettős csigaprés. A találmány szerinti berendezés egy további előnyös kiviteli alakjánál a víztelenítőkészülékhez egy sejtvízelvezető rendszer csatlakozik. A találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakját a továbbiakban a csatolt ábrák alapján részletesen ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti berendezés vázlata, a 2. ábra az 1. ábra szerinti berendezés tépőszerkezetéken lévő kések helyzete, a 3. ábra az 1. ábra szerinti berendezés zúzószerkezetérek kialakítása.
