188577. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1,1-difenil- 2-azolil-etán-származékokat tartalmazó fungicid és baktericid készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására
1 188 577 2 reakeióclegy 30 perc alatt szobahőmérsékletre melegedjen fel, majd kezdődő gázfejlődésig melegítjük. A gázfejlődés befejeződése után további 30 percig melegítjük, majd hagyjuk szobahőmérsékletre lehűlni, jégre öntjük, 50 %-os nátrium-hidroxid-oldat jeges hűtés közben történő hozzáadásával erősen meglúgosítjuk, és a szerves fázist a szokásos módon feldolgozzuk. A találmány szerinti eljárást az A. reakcióvázlattal szemléltetjük az 1,3-diklór-benzol és az 1 -fenil-1 -hidroxi- 2 (1,2,4-triazol-1 -il)-etán reakciójának példáján. A reakció lejátszódása a szakember számára meglepő, és semmiképpen nem volt előrelátható, mivel az alkalmazott eljárási körülmények között vízlehasadássa! és omega(1,2,4-triazol-l-lasztiról képződésével kellett számolni, amint az az 1-fenil-etanóloknál ismert [Journ. Am. Chem. Soc., 73, 455 (1951); Journ. Chem. Soc., 87, 672). Emellett a triazol lehasadása vagy polimerizáció is elképzelhető volt. Az (I) általános képletű 1,1-dÍfenil-2-azoüI-etán-származékok E- és Z-alakban lehetnek jelen. Mint bázikus vegyületek, sókká, komplex sókká vagy kvatemcrczett termékekké alakíthatók. Megemlíthetjük a szerves és szervetlen savak sóit, például az acetatokat, fumarátokat, oxalátokat, benzoátokat, nitrátokat, bromidokat, kloridokat, szulfátokat, a naftalinszulfonsavak sóit, továbbá a periódusos rendszer lb, 2b, 4b és 8b csoportjának féméivel alkotott komplexeket - ilyen fém például a réz, cink és az ón — valamint az alkil- és fenacil-halogenidekkel kvaternerezett termékeket. E vegyületek előállítása önmagában ismert módon történik. Az (I) általános képletű vegyületek kiemelkedő fungicid hatással rendelkeznek, különösen például a növényvédelemben történő alkalmazáskor. Ilyen módon eredményesen leküzdhetők a már a növényi szövetbe behatolt gombabetegség-keltők. Ez különösen olyan gombabetegségeknél fontos és előnyös, amelyek a bekövetkezett fertőzés után az egyébként szokásosan alkalmazott fungicid szerekkel inár nem küzdhetők le hatékonyan. Az (I) általános képletű vegyületek hatásspektruma például a különböző rozsdafajták — Phytophthora infestans, Flasmopara viticola és Piricularia oryzae - mellett mindenekelőtt a valódi lisztharmatgombákra terjed ki, amelyek a gyümölcs-, zöldség-, gabona- és dísznövényültetvényeken előfordulnak. Különleges jelentőségű, hogy az (I) általános képletű vegyületek olyan lisztharmatfajtákkal szemben is hatékonyak, amelyek a benzimidazol-származékokra (mint amilyen például a benomil, karbendazim) már rezisztensek. Az (I) általános képletű vegyületek ipari célokra is alkalmazhatók, például mint favédőszerek, festékekben mint tartósítószerek,fémmegmunkáláshoz használt hűtőkenőanyagokban mint tartósítószerek, valamint fúró- és vágóolajokban mint konzerválószerek. A hatóanyagként (I) általános képletű vegyüieteket tartalmazó találmány szerinti készítmények lehetnek például permetezhető porok, emulgcálható koncentrátumok, porlasztható oldatok, porozószerek, csávázószerek, diszperziók, granulátumok vagy mikrogranulátumok. A permetezhető porokon vízben egyenletesen diszpergálható készítményeket értünk, amelyek a hatóanyag mellett — az adott esetben jelenlevő hígítószeren vagy közömbös anyagon kívül - nedvesítőszereket, például polietoxilezett aikil-fenolokat, polietoxílezett zsíralkoholokat, alkil- vagy alkil-fenil-szulfonátokat és diszpergálós/ereket, például ligninszulfonsav-nátriumsót, 2,2- dinaftil-mctán-6,6'-diszulfonsav-nátriumsót, dibutil-naftaliii-szutfonsav-ndtriumsót vagy olcoil-metil-taurínsavnátriumsót tartalmaznak. Előállításuk önmagában ismert módon, például a komponensek őrlésével és összekeverésével 'örténik. Az emulgeálható koncentrátumokat például úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot közömbös szerves oldószerben, például butanolban, ciklohexanonban, dimetilform: midban vagy akár magasabb forráspontú aromás vegyületekben vagy szénhidrogénekben oldjuk egy vagy több emulgeátor hozzáadása mellett. Abban az esetben, lia a hatóanyag cseppfolyós, az oldószer részben vagy teljesen elhagyható. Emulgeátorként például a következők í Ikalmazhatók: alkil-áril-szulfonsav-kalciumsók, például kalcium-dodecil-benzol-szulfonát, vagy nemionos emulgeátorok, például zsírsav-poliglikol-észterek, alkilaril-poliglikol-éterek, zsíralkohol-poliglikol-éterek, propilén oxid-etilén-oxid kondenzációs termékek, zsíralkohol-propilén-oxid-etilén-oxid kondenzációs termékek, alkil-/>o!iglikol-éterek, szorbitán-zsírsav-észterek, poli(oxk tilénj-szorbitán-zsírsavészterek vagy poli(oxi-etilén)szorl Ítész terek. A porozószereket úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot Finom eloszlású szilárd anyagokkal, például talkummal. természetes agyagokkal mint kaolinnal, bentonittal, pirofilljttel vagy diatomafölddel őröljük Össze. A granulátumokat úgy állítjuk elő, hogy vagy a hatóanyagot adszorpcióképes, granulált inert anyagra porlasztók, vagy pedig a hatóanyagot kötőanyagok, például polivinil-alkohol, poliakrilsav-nátriumsó vagy akár ásványolajok segítségével hordozóanyagok mint homok, kaol nit vagy granulált inert anyag felületén megkötjük. Alkalmas hatóanyagokat a granulált műtrágya előáilításáná: szokásos módon - kívánt esetben műtrágyákkal összekeverve granulálhatunk. A permetezhető porokban a hatóanyag-koncentráció pcldíul 10 90 tomeg%, s a hatóanyag mellett a szokásos alkotórészek vannak jelen. Az emulgcálható konccntrátumoknál a hatóanyag koncentrációja általában 10-30 tömeg%. A por alakú készítmények többnyire 5-20 tömcg% hatóanyagot tartalmaznak, míg a porlasztható oldatok rendszerint 1—20 tömeg% hatóanyagot. A granulátumoknál a hatóanyag-tartalom részben attól függ, lrogy a hatékony vegyület cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotú-e, s milyen granuláló segédanyagok. it, töltőanyagokat stb. alkalmazunk. A fentebb felsorolt készítmények további alkotórcsz;ket is tartalmazhatnak, például tapadást elősegítő any ígokat, nedvesítőszereket, diszpergálószereket, emulgcálószercket, a behatolást elősegítő anyagokat, oldószer .'két, töltőanyagokat vagy vivőanyagokat. A kereskedelemben szokásos alakban jelenlevő koncén rátutnok a felhasználáshoz adott esetben a szokásos módon hígíthatok. Permetezhető porok, emulgeálható korcentrátumok, diszperziók és részben még a mikrograniilátumok esetén is a hígítást vízzel is végezhetjük. A por alakú és granulált készítményeket, valamint a porlas7 tható oldatokat a felhasználás előtt rendszerint nem hígítjuk tovább inert anyagokkal. \ találmány szerinti készítményeket más hatóanyagokkal, például inszekticidekkel, akaricidekkel, herbicidekkel, műtrágyákkal, növekedésszabályozókkal vagy tovíbbi fungicidckkcl is összekeverhetjük, és ilyen mó-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
