188565. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás új peptidek előállítására és ezek alkalmazási módja

9 188 565 10 vegyületbó'l indulunk ki, ahol Rq jelentése — CONHNHY általános képletű csoport, és az Y helyén szereplő amin-védőcsoport ugyanaz az acilcsoport, mint az R* helyén szereplő acilcsoport, akkor e reakcióban ez az amin-védőcsoport is lehasad, és így olyan (Ib) általános képletű vegyü­­lethez jutunk, ahol Rq jelentése —CONHNH2 képletű csoport. Továbbá, ha az Rp helyén szereplő védett karboxilcsoport jelentése például valamely elágazó szénláncú alkil-észter (például tercier-butil­­-észter) vagy aralkil-észter (például benzil-észter), akkor e reakcióban ez a védőcsoport is lehasad, és így olyan (Ib) általános képletű vegyülethez jutunk, ahol Rp jelentése karboxilcsoport. b—3. Hidrogén-bromid alkalmazása Ezt a módszert előnyösen akkor alkalmazzuk, ha riz R’ helyén szereplő acilcsoportot hidrogén-bro­­middal le lehet hasítani. Előnyös ilyen acilcsoport például a benziloxi­­-karbonil- vagy terc-butoxi-csoport. A reakciót általában valamely oldószerben, mint például etil-acetátban, ecetsavban, trifluor-ecetsav­­ban, vagy más hasonló oldószerben, hidrogén-bro­mid jelenlétében végezzük. A reakciót előnyösen a jéghűtés hőmérséklete és szobahőmérséklet közötti hőmérsékleten végezzük. Ha ebben a reakcióban olyan la általános képletű vegyületbó'l indulunk ki, ahol Rq jelentése —CON­HNHY általános képletű csoport, és az Y helyén szereplő amin-védőcsoport jelentése ugyanaz mint az R* helyén szereplő acilcsoport, akkor e reakció­ban ez az amin-védőcsoport is lehasad, és így olyan Ib általános képletű vegyülethez jutunk, ahol Rq jelentése —CONHNH2 képletű csoport. Továbbá, ha az Rp helyén szereplő védett karboxilcsoport például tercier-butil-észter vagy aralkil-észter (példá­ul benzil-észter vagy más hasonló), akkor e reakció­ban ez a védőcsoport is lehasad, és így olyan Ib általános képletű vegyülethez jutunk, ahol Rp jelen­tése karboxilcsoport. c) Cseppfolyós ammónia és alkálifém alkalmazása Ezt a módszert előnyösen akkor alkalmazzuk, ha az Rj helyén szereplő acilcsoport cseppfolyós am­móniával és alkálifémmel való kezelés útján eltá­volítható. A reakciót általában úgy végezzük, hogy a ki­indulási (la) általános képletű vegyületet feloldjuk cseppfolyós ammóniában, majd az elegyhez alkáli­fémet adunk. A reakciót előnyösen alacsony hőmérsékleten, például —78 °C és a cseppfolyós ammónia forrás­pontja közötti hőmérsékleten végezzük. Ha ebben a reakcióban olyan (la) általános kép­letű vegyületbó'l indulunk ki, ahol Rq jelentése — CONHNHY általános képletű csoport, és az Y helyén szereplő amin-védőcsoport jelentése ugyan­az, mint az Rj helyén szereplő acilcsoport, akkor e reakcióban az amin-védőcsoport is lehasad, és így olyan (Ib) általános képletű vegyülethez jutunk, ahol Rq jelentése —CONHNH2 általános képletű csoport. 6 d) Hidrazin alkalmazása Ezt a módszert előnyösen akkor alkalmazzuk, ha az R‘ helyén szereplő acilcsoportot valamely hid­­razin-származékkal vagy amin-származékkal le lehet hasítani. Előnyös ilyen acilcsoportok például a formil-, aceto-acetil-csoport és más hasonló csoportok. Előnyösen alkalmazható hidrazin-származékok például a hidrazin-, metil-hidrazin, fenil-hidrazin és más hasonlók; előnyös ilyen amin-származékok például a hidroxil-amin, dialkil-amino-alkil-ami­­jiok (például N,N-dimetil-amino-propil-amin és más hasonlók) és más hasonló származékok. A reakciót általában úgy végezzük, hogy az la általános képletű vegyületet valamely oldószerben, mint például vízben, alkoholban (például metanol­ban, etanolban vagy más hasonlókban), tetrahidro­­furánban, dioxánban vagy más hasonló oldószerek­ben szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspont­ja közötti hőmérsékleten valamely hidrazin-szár­­mazékkal vagy amin-származékkal kezeljük. Ha ebben a reakcióban olyan la általános képletű vegyületbó'l indulunk ki, ahol Rq jelentése —CONHNHY általános képletű csoport és az Y helyén szereplő amin-védőcsoport ugyanaz, mint az R* helyén szereplő acilcsoport, akkor e reakció­ban az amin-védőcsoport is lehasad, és így olyan Ib általános képletű vegyülethez jutunk, ahol Rq jelentése — CONHNH2 képletű csoport. e) Cink és sav alkalmazása Ezt a módszert előnyösen akkor alkalmazzuk, ha az R’ helyén szereplő acilcsoportot cinkkel és valamely savval kezelve le lehet hasítani. A reakciót úgy végezzük, hogy valamely la ál­talános képletű vegyületet valamely gyenge sav, mint például hangyasav, ecetsav vagy más hasonló savak jelenlétében cinkkel kezelünk. A reakciót végrehajthatjuk valamely oldószerben, mint például diklór-metánban, kloroformban, tetra­­hidro-furánban, etil-acetátban, valamely alkohol­ban (például metanolban, etanolban vagy más ha­sonlókban), dimetil-formamidban vagy más hasonló oldószerekben, és ebben az esetben a fent említett gyenge savat hozzáadjuk az oldószerhez. A reakciót általában —10 °C és szobahőmérséklet közötti hőmérsékleten végezzük. Ha ebben a reakcióban olyan la általános képletű vegyületből indulunk ki, ahol Rq jelentése —CONHNHY általános képletű csoport, és az Y helyén szereplő amin-védőcsoport ugyanaz, mint az R* helyén szereplő acilcsoport, akkor e reakció­ban az amin-védőcsoport is lehasad, és így olyan Ib általános képletű vegyülethez jutunk, ahol Rq jelentése — CONHNH2 képletű csoport. f) Bázis alkalmazása Ezt a módszert előnyösen akkor alkalmazzuk, ha az R* helyén szereplő acilcsoportot bázis segít­ségével lehet hasítani. A reakciót általában valamely bázis jelenlétében, a jéghűtés hőmérséklete és szobahőmérséklet kö­zötti hőmérsékleten végezzük. A felhasználható bázis lehet valamely szervetlen bázis, mint például valamely alkálifém hidroxidja 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom