188563. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ródium-komplex koncentrátum és hidroformilező reakcióközeg előállítására

1 1 88 563 2 körülmények között felhasznált, ródiumforrásként (ródi­­um-dikarbonil)-acetilacetonátot alkalmazó friss ródium­­komplex katalizátor aktivitásának. Az a véleményünk, hogy az alacsony aktivitási hányad oka részben az, hogy a desztilláció során magas hőmérsékletet alkalmaztunk, és a koncentrátumot aktivitásának megvizsgálása előtt 8—9 hónapig lényegében levegőtől elzárva tároltuk. Az előbbiekben ismertetett módon készített hígított ródium-komplex koncentrátum egy másik részletét elő­ször nátrium-hidrogén-karbonát 5 tömeg%-os vizes olda­tával, majd vízzel mossuk, ezután szárítás után az előbbi­ekben ismertetett módon katalizátorként alkalmaztuk propilén hidroformilezéshez. Ebben az esetben a ródium­­komplex katalizátor aktivitása megnövekedett és kb. 46 %-a volt az ugyanilyen körülmények között alkalma­zott friss ródium-komplex katalizátor aktivitásának. Az előbbiekben ismertetett módon készített kb.9473 ppm rádiumot tartalmazó ródium-komplex koncentrá­tum (desztillációs maradék) több részletét levegő vagy nitrogén különböző ideig tartó és különböző hőmérsék­leten történő átbuborékoltatásával kezelték, az alkalma­zott módszerek összefoglalása a 111. táblázatban lát­ható. A kezelés után az anyagok egy-egy részletét az előbbiekben ismertetett módon hígítottuk, így 300 ppm rádiumot és kb. 5 tömeg% trifenilfoszfint tartalmazó oldatokat kaptunk. Az így készített oldatok egy-egy újabb részletét először nátrium-hidrogén-karbonát 5 tö­­meg%-os vizes oldatával, majd vízzel mosták az előbbiek­ben ismertetett módon, majd az előbbiekkel megegyező körülmények között katalizátorként alkalmaztuk propi­lén hidroformilezéséhez. A ródiumforrásként a gázbeve­zetéssel kezelt koncentrátumokat alkalmazó ródium­­komplex katalizátorok aktivitásait a friss rádium-komp lex katalizátor aktivitásához viszonyítva az alábbi 111, táblázat tartalmazza. III. táblázat Minta jele Kezelés módja Hó'm ér­sekiét (°C) Kezelés ideje Relatív aktivitás (%) mosás mosás előtt után A levegő 50 16 óra 48 65 B levegő 25 16 óra 39 48 C levegő 100 24 óra 56 68 D nitrogén 50 60 óra 25 38 19. példa Egy Pfaudlet típusú 13,4 négyzetláb (1,24 m2) ke­resztmetszetű filmbepárlót alkalmaztunk olyan kimerült hidroformilező reakcióközeg 4997 font (2267 kg) töme­gű részletének betöményítésére, amely propilénnek butiraldehiddé történő, szén-monoxiddal és hidrogénnel végzett folyamatos hidroformilezéséből származott, a hidroformilezés ródium-komplex katalizátor jelenlétében folyt, amely lényegét tekintve ródiumnak szén­­monoxiddal és trifcnilfoszfinnal képzett komplexéből és szabad trifenilfoszfinból állt, a kimerült rcakcióközeg kevesebb, mint 400 ppm rádiumot tartalmazott, és ka­talitikus aktivitása a friss katalizátor aktivitásának kb. 30 7!-ára csökkent, a bepárlás során a filmbepárló külső falhőmérséklete kb. 187 °C, az üzemi nyomás kb. 150 Hgmir (200 millibar), a betáplálási sebesség kb. 416 font/ó a (189 kg/óra) volt, a bepárlás során az aldehidek és más alacsonyabb forráspontú komponensek távoztak cl. A/, első desztillációs művelet desztillációs maradékát másodszor is betápláltuk a bepárlóba kb. 237 °C-on és kb. 66 Hgmm (88 millibar) nyomáson, kb. 296 font/óra (134 kg/óra) betáplálási sebességgel, e művelet során a butiraldchid diol-észterei és foszfinvegyületek távoztak el. A második lépésben keletkezett desztillációs maradé­kot összegyűjtöttük, a koncentrátum az eredeti hidro­­formilező reakcióközeg anyagmennyiségének 17,7 %-át és a rádium 38,4 %-át (1560 ppm) tartalmazta. A máso­dik desztilláció maradékának egy részletét félretettük, a fenn naradó részt tovább pároltuk be oly módon, hogy ismét bevezettük a filmbepárlóba, kb. 272 °C-on, kb. 3 Hgmm (400 Pa) nyomáson és kb. 195 font/óra (88 kg/óra) betáplálási sebességgel, c művelet során erősen viszkózus ródium-komplex koncentrátum keletkezett desztillációs maradékként, amely az eredeti kiindulási anyag, a kimerült hidroformilező rcakcióközeg 2,3 %-át, és az eredeti ródiummennyiség 79 %-át (8329 ppm) tar­talmazta. A második és a harmadik desztillációs műveletben maradékként keletkezett ródium-komplex koncentrátu­mot (1560 ppm, illetve 8329 ppm rádium-tartalommal) részleteit oxigénnel kezeltük oly módon, hogy a kon­­centrátumokat kb. 100 psi (6,897 bar) nyomású levegőt alkalmazva 16 órán át kevertettük szobahőmérsékleten. A koneentrátumok oxigénnel kezelt és kezeletlen rész­leteit ezután megfelelő mennyiségű trifenilfoszfinnal és Texanollal hígítottuk, így kb. 200 ppm rádiumot és 12 tömeg% trifenilfoszfint tartalmazó oldatok keletkeztek. Az oxigénnel kezelt minták egy-egy részletét ezután nát­­rium-hidrogcn-karbonál 10 tömcg%-os vizes oldatával és vízzel mostuk. Mindegyik oldat egy részletét - mosás előtt, illetve után - katalizátorként alkalmaztuk propi­lén hidroformilezéséhez, a reakció szén-monoxid, hidro­gén és propilén felhasználásával folyamatos reaktorban, kb. 105 °C hőmérsékleten folyt. Ugyanezt a hidroformilezési eljárást végrehajtottuk úgy is, hogy katalizátorként az eredeti kimerült, hídro­­formilcző reakcióközeget (azaz a jelen példában ismerte­tett eljárás kiindulási anyagát) alkalmaztuk, miután azt 10 tön eg%-os nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és víz­zel mostuk. Az egyes oldatokra meghatároztuk a katalitikus akti­vitást, azaz a butiraldehid-kitermelést oly módon, hogy méreteik a keletkező butíraldehid, móljait óránként 1 li­ter katalizátoroIdat-1 érfogatra számítva, és az eredmé­nyeket ugyanilyen körülmények között alkalmazott friss > ródium-komplex katalizátor aktivitására vonatkoztattuk. Az eredményeket az alábbi IV. táblázat foglalja össze. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom