188510. lajstromszámú szabadalom • Alépítmény tárolóépítményekhez, különösen silókhoz
1 188 510 2 ill. 12 silófal lekötőszerelvényeit, pl. a 27 lehorgonyzókar m okát. A 9, 10 koszorúgerendák monolitbetonjának a megszilárdulása után a felmenő silófal már megépíthető. Miután a silófal teljesen elkészült, annak talp-tartományában kétoldalt 24, 25 támasztótesteket készítünk utószilárduló anyagból, célszerűen műgyantakötésű habarcsból vagy betonból (TIPOX, EPOKOLL stb.). A szomszédos 7 talpelemeket nem szükséges egymáshoz kapcsolni. Amint az 5. ábrán látható, a szomszédos 7 talpelemek közötti, felfelé bővülő 39 hézagokat 13 kitöltéssel zárjuk le, amelynek anyaga cementhabarcs, vagy műanyaghabarcs lehet. A hézagkitöltési munkát a 9, 10 koszorúk megszilárdulását követően, a silófal megépítése előtt célszerű végrehajtani. Amint a 3. ábrán jól látható, a centrális 6 átmenő nyílást alsó tartományában körbenfutó 42, 43 idomacélok határolják, amelyek az 5 központi elemben vannak rögzítve és egyrészt a 6 nyílás alsó peremét védik a sérülésektől, másrészt a nyílás (nem ábrázolt) zárószerelvényei ezekhez az idomacélokhoz csatlakoztathatók. A 7-20. ábra szerinti alépítmény az 1-6. ábra szerintitől elsősorban abban tér el, hogy a felmenő silófal és az előregyártott vasbeton fenékelemek csatlakozásánál a gyűrű irányú erők felvételére nem monolit vasbeton koszorú szolgál, hanem csapos-hüvelyes kapcsolatok; emellett eltérés van a pillérek kialakításában, valamint a központi elemeket tartó oszlopok kialakításában és csatlakotatásában is. A 7. és 8. ábrákon látható alépítmény csömöszölt beton 101 alaptesteken, illetve azokra épített monolit vasbeton 102 alaplemezen nyugvó 103 pillérekre, valamint az egészében 104 hivatkozási számmal jelölt központi elemre feltámaszkodó előregyártott vasbeton 105 fenékelemekkel rendelkezik; ezek a felülnézetben lényegében trapéz alakú, illetve szegmens alakú elemek keskenyebb végükkel a mélyebben fekvő 104 központi elemen, szélesebb végükkel a 103 pilléreken támaszkodnak fel, és együttesen egy lényegében csonkakúp alakú tölcsért alkotnak. A 104 központi elem azonos lehet a 6. ábra szerinti 5 központi elemmel; eltérés csak abban van, hogy a 104 központi elem 106 pillérei acélcsőből, vagy monolitbetonnal kiöntött acélcsőből vannak. All silófalat ebben az esetben hengeres acélköpeny alkotja, de a silófal előregyártott vasbetonelemckböl, monolit vasbetonból, vagy műanyagból is készülhet. A 103 pillérek a törzsüknél szélesebb 103a pillérfejekkel rendelkeznek, ezek kontúrját a 8. ábrán szaggatott vonalakkal berajzoltuk. A 103 pillérek részletesebben egyébként a 9-11. ábrán láthatók. A pillét törzsek derékszögű négyszög-keresztmetszetűek (célszerűen négyzetkeresztmetszetűek), és a 103a pillcrfejek szélessége az egyik irányban azonos a törzs szélességével, a másik irányban pedig kétoldalt túlnyúló részei vannak;' ezekbe a — célszerűen acél anyagú - 107 csapok vannak beágyazva; minden pillérhez két-két 107 csap tartozik, amelyek a pillér fejekből p távközzcl felfelé nyúlnak ki, és ugyancsak derékszögű négyszög (célszerűen négyzet-)-keresztmetszetűek. A 107 csapoktól befelé helyezkednek el az ugyancsak pl. acélanyagból készült magasságkiegyenlítő és erőközvetítő 108 alátétlemezek. A 103a pillér fejek fent leírt kialakítása igen kedvező azoknak a gyűrű- és sugárirányú erőhatásoknak az átvétele szempontjából, amelyeket a 107 csapok közvetítenek a trapéz, ill. szegmens alakú 105 fenékelemek és 103 pillérek közötti kapcsolatban. A 103 fejrész alatt a pillértörzsbe acélanyagú átmenő 113 emelőcső van bebetonozva. A 12-15. ábrákon a 7. és 8. ábra szerinti alépítményhez alkalmazott előregyártott vasbeton 105 fenékelem Irtható. A 105 fenékelemnek 109 lemeze van, továbbá lefelé nyúló, sugárirányú 110 peremgerendákkal, ezekre keresztirányú, ugyancsak lefelé nyúló 111 külső véggelendával, és rövid 112 belső véggerendával rendelkezik. Alii külső véggerendának sík 114 támaszfelülete van (14. és 15. ábra), amely a 105 fenékelemek beépített helyzetében vízszintes, és amellyel a fenékelemek a 03a pillérfejek felső felületén feltámaszkodnak (1. a i 6. és 17. ábrákat is). Alii külső véggerendában, annak külső végei közelében a 12. ábrán látható módon két 115 átmenő üreg van kiképezve (a 14. és 15. ábrákon szaggatott vonallal jelölve), amelyek a 103a pillérfejekből felfelé kinyúló acélanyagú 107 csapok (9-11. ábrák) befogadásához vannak előirányozva. A 115 átmenő üregek keresztmetszeti alakja célszerűen a 107 csapok keresztmetszeti alakjának megfelelően van megválasztva, rzaz, a jelen példa esetében a 115 átmenő üregek négyzetkeresztmetszetűek, de az üreg-négyzetek oldalhosszúsága értelemszerűen nagyobb, mint a csap-négyzetek oldalhosszúsága. Ez egyrészt a könnyű elhelyezhetőséget, másrészt az esetleges elemgyártási méretpontatlanságok kiegyenlíthetőségét szolgálja. A 115 átmenő üregek úgy vannak kiosztva, hogy a 103a oszlopfejekből felfelé kinyúló 107 csapok pontosan ezekbe az üregekbe illeszkedjenek, amikor a 105 fenékelemeket a 103 oszlopokon és 104 központi elemen elhelyezzük (7. és 8. ábra). Egy-egy 103 pillérfejen mindig két szomszédos 105 fenékelem találkozik, más szóval: egy-egy 105 fenékelem a 111 külső véggerendájával mindig két 103 pilléren támaszkodik fel. Amint a 12. ábrán látható, a 111 külső véggerendába 116 emelőszerelvények is be vannak építve. A 112 belső véggerendából abba bebetonozott két hajtű alakú 117 bekötő betonacél nyúlik ki (12, 14. és 15. ábra), amelyek szerepére a továbbiakban még visszatérünk. Ugyancsak a 112 belső vdggerendába 118 emelőszerelvény (12. és 15. ábra) is be van betonozva. Alii külső véggerenda 119 fejlapja (14. és 15. ábra) a 105 fenékelem beépített helyzetében vízszintes, és a II silófal (16. ábra) e fejlapon támaszkodik fel. Amint a 15. ábrán jól látható, a 111 külső véggerenda alsó és felső felülete a 109 lemez felső felületével y szöget zár be. A 16—18. ábrákon részletesebben látható a pillérfenékelem kapcsolat kialakítása. Amint erre már utaltunk, a terv szerint kiosztott és felállított 103 pillérekre (7. és 8. ábra) úgy helyezzük fel a 105 fenékelerneket III külső véggerendájukkal, hogy azok alsó 114 támaszfelületei a 103a pillérfejek tetejére illeszkedjenek, és a 107 csapok a 115 átmenő üregekbe kerüljenek. Ezt követően a 115 átmenő üregeket a 107 csapok körül erőátadó utószilárduló anyaggal, célszerűen 120 műanyaghabarccsal töltjük ki; a műanyaghabarcsot a 17. ábrán pontozott mezőkkel érzékeltettük. Az erőátadás tehát a 111 külső véggerendákon és a 107 csapokon keresztül történik; ebből következik, hogy a külső véggerendák vasalását az itt fellépő igénybevételeknek megfelelően kell méretezni, és a 107 csapok is sokkal robosztusabbak, mint a 4. ábrán látható 23 csapok, hiszen a 7-20. ábrák szerinti kiviteli példa esetében nincs felső vasbeton 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 6C 65 6
