188493. lajstromszámú szabadalom • Gyűrűmaró

1 1 SS 40g 2 liez képest, célszerűen 10°-nyi. Az 56 hátrakos/oi ült felület sugárirányban -3 és +25° között lejt a vízszintes­hez képest, célszerűen 15°-ot. Az 56 és 5S liátrakos/ö­­rült lelületek sugárirányú és körkörös irányú lejtése kö­vetkeztében a 34, 36 és 38 vágóélek nemcsak körkörös irányban vannak eltolva a 4. és 6. ábrán mutatott mó­don, de függőleges irányban is el vannak egymáshoz ké­pest tolva, ha a fog homlokfelületéről nézzük őket. ahogy a 3, és 5. ábra mutatja. Az ismertetett 10 maró 34 és 36 vágóéleivel eltávolí­tott forgácsok most már keskenyebbek, mint a 22 hor­nyok mélysége, úgy hogy a 22 hornyok minden akadály nélkül magukba foglalják őket. Ha azonban a 39 vágóéi teljes szélességében forgácsot távolít el. az. eltávolítás után ez a forgács rögtön kinyúlik és hajlamossá válik az 54 váll és a kialakított lyuk fala közötti beszorulásra. A találmány révén természetesen ezt a megszorulást is el akaijuk kerülni, úgy, hogy a 38 vágóéi keskenyebb forgá­csot vágjon. Ha a rajzon alaposan megnézzük, látható, hogy a 1 8 marófogon lévő 60 metszésvonal sugárirányban beljebb van, mint a 20 marófogon lévő 60 metszésvonal. Az. egy­más után következő 18 és 20 marófogakon lévő 60 met­szésvonalak sugárirányban eltolt helyzete abból ered. hogy mindegyik 18 marófogon az 58 hátraköszörült fe­lület függőleges irányban jobban le van köszörülve egész, sugárirányú terjedelmében, mint a 20 fog 58 hátraköszö­rült felülete. Ez már önmagában is azt eredményezi, hogy a 18 marófogon lévő 60 metszésvonal sugárirány­ban beljebb lesz, mint a 20 marófogon lévő 60 metszés­vonal. A találmány értelmében azonban mindegyik 20 fog 56 hátraköszörült felülete is hasonlóképpen le van köszörülve teljes sugárirányú terjedelmében jobban, mint a 18 marófog 58 hátraköszörült felülete. Ez viszont a 20 fogon a 60 metszésvonalat sugárirányban kifelé tolja el. Ennek a pótlólagos leköszörülésnek a mértéke nem igazán döntő, de mindenképpen nagyobbnak kell lennie, mint az egyes fogakon keletkező forgács elméleti széles­sége. Ha például egy hat fogas maró előtolása 0.3 mm for­dulatonként, akkor az egyes fogak által eltávolított for­gács elméleti vastagsága 0,05 mm. Ha tehát minden fo­gon 0,05 mm az elméleti forgácsterhelés, akkor az. 56 és 58 hátraköszörült felületeket a 0,05 mm-nél jobban kell leköszörülni. A gyakorlatban a 0,05 mm forgácsterhelés az a szokásos minimális forgácsterhelés, amely mellett a szerszámot működtetni szokták, ennek maximuma álta­lában 0,13 mm körül van, az 56 és 58 hátraköszörült felületek leköszörülésének tehát a 0,08 mm és 0.3 mm közötti tartományban célszerű lennie. Erős marószerszá­mok esetében a 0,13 mm-es forgácsvastagságot meg lehet haladni akár 0,5 mm-ig is el lehet menni. A gyakorlatban ezeket a felületeket 0,18—0.25 mm-nyit, célszerűen 0.23 mm-nyit érdemes leköszörülni. Figyelemmel kell lenni arra. hogy a leköszörülés maximális mértékét az 56 és 58 hátraköszörült felületek sugárirányú hajlásszöge es a kül­ső vágóéi szélessége határozza meg, olyan értelemben, hogy a leköszörülés után a 60 metszésvonal továbbra is a külső 38 vágóélet és ne a középső 36 vágóélet messe. Úgy a legcélszerűbb a lekösz.örülést elvégezni, hogy az egymás után következő fogak metszésvonalai sugárirány­ban kb. azonos távolságra legyenek a 22 horony sugár­irányú középvonalához képest. Ha a metszéstonal így van elhelyezve, akkor a külső vágóélek az. egymás után következő logakon kb. azonos szélességű forgácsokat lógnak eltávolítani, amik tehát csak alig lesznek valami­tel nagyobbak, mint a 22 horony mélysége. Mindez pe­dig azt eredményezi, hogy a forgácsok igazán könnyedén tudnak a 22 horonyban mozogni. \ találmány szerinti gyűrűmarónak az eddig ismerte­tett kiviteli alakját a ". ábrán mutatom be működés köz­­bet.. Itt 6°-kal rendelkező gyűrűmarót mutatok be tíz kul mbo/ő működési helyzetben. Az egymás alatt lévő ábrák az egymás után következő fogakat mutatják, amint a maró a fogak közötti elforduláshoz tartozó előtolással halad befelé az anyagba. \ 7. ábra a. részabráján a 10 maró abban a helyzet­bei van ábrázolva, amikor az egyik 18 fog 36 vágóélének éppen a hegye kezd a munkadarab felszínébe behatolni és eközben vékony 62 forgácsot távolít el. Ebben a helyzetben a felfelé leköszörült 38 vágóéi a 18 fogon még nem kapcsolódik a munkadarabhoz, a 34 vágóéi legalsó pontja viszont éppen most lép vele kapcsolatba. A ' 0 marót egy fogosztásnyit előreforgatom, ekkor elő­áll a b. részábrán látható helyzet, amikor a 18 marófog után következő 20 marófog 38 vágóéle bevág a munka­darabba és o4 forgácsot hoz létre. A 20 marófogon lévő 34 és 36 vágóelek függőleges irányban nagyobb mérték­ben vannak leköszörülve, mint a tengelyirányú előtolás által létrehozott elméleti forgácsszélesség, úgyhogy a 36 vágóéi most az előző IS marófog 36 vágóéle által a mun­kadarabban korábban létrehozott horony felett van. \ következő fogosztásnyi elfordulás után a c. rész­­ábrán látható helyzetben a következő 18 marófog 36 vá­góele által létrehozott 62 forgács viszonylag széles lesz, hiszen ez a 3c> vágóéi nincs függőleges irányban leköszö­rülve. A 34 vágóéi a 66-al jelölt forgácsot fogja eltávolí­tani. A IS marófog 38 vágóélének sugárirányban belső résre is vágni kezd és 68 forgácsot hoz létre. Újabb fog­­osztásnyi elfordulás után (d. részábra) a 38 vágóéi sugár­irányban külső része szélesebb és mélyebb hornyot vág, mint a megelőző 20 marófog 38 vágóéle, úgyhogy a 64 forgács szélesebb lesz és vastagabb mint a megelőző 20 marófog 38 vágóélének külső része által létrehozott for­gács. Minthogy a 20 fog 36 vágóélei függőleges irányban kismértékben jobban le vannak köszörülve, mint a for­gácsvastagság. most a IS marófog megfelelő vágóélei ál­tal létrehozott hornyok felett fognak elhelyezkedni. Az e. "eszábra újabb elfordulás után a következő 18 maró­fog működéséi mutatja. A 34 és 36 vágóélek most teljes szélességű t>2 és oo forgácsot távolítanak el, viszont a 38 vágóélnek cs3k a sugárirányban belső része működik, úgyhogy az általa eltávolított 68 forgács szélesebb, mint a 18 marófog 38 vágóélének belső része által eltávolított forgács. A o2 és oo forgácsok szélessége megegyezik a 36 és 34 vágóélek szélességével és ezek a 62 és 66 forgácsok meg valamelyest nagyobbak is lesznek az eltávolításuk után. mégsem lesznek hajlamosak a 10 maróban való megrekedésre, mert hiszen a 66 forgács kialakulása után rögtön kitereli őket a 42 bevágás 44 boltozata a 22 bo­rom ba. Hasonlóképpen a 62 forgács leválasztása után azt a második 4o bevágás 50 boltozata rögvest a szom­szédos 22 horonyba juttatja. Ilyen módon tehát a 34 és 3o vágóélek aha! létrehozott keskeny 62 és 66 forgá­csok rögvest a szomszédos 22 horonyba jutnak és miután a 5 2 borong mélységé sokkal nagyobb, mint a 62 és 66 forgácsok szélességé, gond nélkül kiáramlanak a 22 hor­nyon keresztül. Az e j. res/zhrakon megfigyelhető, hogy miután az összes 34. 3o es 38 vágóéi belehalok a munkadarabba. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom