188493. lajstromszámú szabadalom • Gyűrűmaró

1 1 88 495 2 szésvonaltól kezdve sugárirányban befelé egyre jobban le van munkálva. A külső és belső hátraköszörült felületek függőleges irányban 0.07-0.6 mm mértékben, közelebb­ről 0.1 7-0.25 mm mértékben lehetnek lenuinkálva. A közbülső marófogaknak is lehet a minden második ma­rófogéval lényegében megegyező belső vágóéle. Ebben az esetben minden második marófog belső hátraköszörült felületének sugárirányban belső része függőlegesen job­ban le lehet munkálva, mint a közbülső marófogak hát­raköszörült felületei olyan módon, hogy minden máso­dik marófog belső vágóélének sugárirányban külső része és a közbülső marófogak belső vágóélének sugárirányban belső része által előállított forgács keskenyebb, mint a belső vágóéi. Minden második marófog belső hátrakö­szörült felületének sugárirányban legbelső része kétszer­­háromszor jobban le lehet munkálva, mint a közbülső marófogak belső hátraköszörült felülete a maró belső ke­rülete mentén. A belső hátraköszörült felület sugárirány­ban legbelső része viszont fele-háromnegyede olyan szé­les lehet, mint a belső vágóéi. Adott esetben sugárirány­ban befelé egyre jobban le lehet munkálva. De függőlege­sen feljebb is lehet, mint a belső hátraköszörült felület sugárirányban külső része és körkörös irányú vállal lehet hozzákapcsolva. Más kiviteli alakban a belső és külső hátraköszörült felületek úgy lehetnek lemunkálva, hogy a minden máso­dik marófogon és a közbenső marófogakon lévő metszés­vonalak sugárirányban egyenlő távolságra vannak a hor­nyok sugárirányú középvonalától. A sugárirányban külső hátraköszörült felületek a vízszintessel sugárirányban 10° körüli szöget, a külső hátraköszörült felületek pedig 15° körüli szöget zárhatnak be. Célszerű az a kiviteli alak is, amelyben minden máso­dik marófognak két sugárirányban szomszédos vágóéle, mégpedig sugárirányban legbelső és eközött, valamint a sugárirányban külső vágóéi között lévő vágóéle van a gerincén kialakítva, ez a köztes vágóéi a maró forgásirá­nyában lépcsőzetesen hátrafelé van kialakítva a belső vá­góélhez képest és lépcsőzetesen előre felé a külső vágó­élhez képest, a gerincen a közbülső vágóéltől felfelé in­duló és sugárirányban kifelé a következő hornyokba nyí­ló második bevágás van kialakítva. A találmány további részleteit kiviteli példák kapcsán a mellékelt rajzra való hivatkozással mutatom be. A raj­zon az 1. ábra a találmány szerinti gyűrűmaró egyik célszerű kiviteli alakjának perspektivikus nézete, a 2. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak perspektivikus alulnézetének részlete, a 3. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak alulnézetének részlete, az egyik marófog homlokfelületéről nézve,a 4. ábra a 3. ábrán mutatott fog alulnézete, az 5. ábra a 3. ábrán mutatott fog melletti marófog 3. ábra szerinti ábrázolása, a 6. ábra az 5. ábrán mutatott fog 4. ábra szerinti áb­rázolása. a 7. ábra a találmány szerinti gyűrűmaró működését szemlélteti tíz különböző helyzetben, a 8. ábra a találmány szerinti gyűrűmaró további ki­viteli alakjának nézeti képe, a 9-13. ábra a 8. ábrán mutatott kiviteli alaknak a 2—6. ábrával megegyező ábrázolása, a 14. ábra a 8. ábra szerinti kiviteli alakot mutatja mű­ködés közben két helyzetben, a 15. és 16. ábra két további kiviteli alak egy-egy marófoga né­zeti képben. A találmány szerinti gyűrűmaróval lyukakat lehet fémben kimunkálni: általánosságban az 1. ábrán 10 hi­vatkozási számmal jelöltem. A 10 marónak 12 teste és 14 szára van. A 12 test fordított pohár alakú és olyan 16 oldalfala van. amelynek a hossza meghaladja annak az anyagnak a vastagságát, amibe a lyukat el kell készíteni. A 16 oldalfal alján, kerülete mentén több körkörösen el­rendezett marófog van. A bemutatott kiviteli alakban a marófogakat két csoportra lehet osztani, az első cso­portba tartozókat 18. a második csoportba tartozókat pedig 20 hivatkozási számmal jelöltem. A 18 és 20 maró­­fogak felváltva vannak elrendezve, úgy hogy egy 20 ma­ráfog két szomszédos 18 marófog között van elrendezve. A 10 maró kerületén csigavonal alakú 22 hornyok van­­rak kialakítva, amik a 18. 20 marófogaktól indulnak. A szomszédos 22 hornyokat 24 gerincek választják el, ami­ken vékony 25 élszalag van kialakítva. A 10 maró körkö­rös 16 oldalfalának az egymás után következő 18 és 20 fogak közötti részén 26 gerinc van kialakítva. A 26 gerin­cek sugárirányban külső 28 felülete határozza meg a 22 hornyok sugárirányban belső falát is. A 22 horony mély­sége körülbelül azonos a 26 gerinc vastagságával vagy attól csak kismértékben tér el. A 22 hornyoknak körkö­rös irányban a forgásiránnyal szemközti 30 fala és a for­gásirányhoz képest háttal elrendezett 32 fala van. A 10 marónak a rajzokon bemutatott kiviteli alakja esetében a 18 és 20 fogakon három 34, 36 és 38 vágóéi van kialakítva. Ahogy azt még később részletesen bemu­tatom. a 38 vágóélnek két 38a és 38b része van. Forgás­irányban a 34 vágóé] előrébb van elhelyezve, mint a 36 vágóéi, ami utóbbi viszont forgásirányban a 38 vágóélnél van előrébb. A 26 gerincben 42 bevágás van kialakítva, amelyiknek a forgásiránnyal szemközti 40 felülete a 34 vágóélnél van. A 42 bevágás 44 boltozatban végződik, amelyik felfelé sugárirányban kifelé lejt. De a 26 gerinc­ben a 42 bevágással szomszédos másodlagos 48 bevágás is ki van alakítva, amelynek forgásiránnyal szemközti 46 felülete viszont a 36 vágóélnél van. A 48 bevágás ugyan­úgy 50 boltozatban végződik a 42 bevágás felett és su­gárirányban kifelé görbül. A 3-- és 36 vágóéi körkörösen elhelyezkedő 51 vállal van egymástól elválasztva a 48 be­vágás sugárirányban belső 52 felületének alsó végénél. A 38 vágóéi a 22 horony forgásiránnyal szemközti 32 felü­letének alsó részénél van elhelyezve és a 36 vágóéltől hát­rafelé 54 váll választja el a 22 horony alsó végénél. A 18 és 20 fogak alsó felülete két 56 és 58 hátrakö­szörült felülettel van ellátva. A 10 marónak az 1. ábrán mutatott működési helyzetében a sugárirányban belső 56 hátraköszörült felület tengelyirányban felfelé és su­gárirányban befelé lejt. míg a sugárirányban külső 58 liátraköszörült felület tengelyirányban felfelé és sugár­irányban kifelé lejt. Ráadásul ezek az 56 és 58 hátrakö­szörült felületek a hozzájuk tartozó 34. 36 és 38 vágó­élektől indulóan körkörös irányban lejtenek kismérték­ben. például 8—10°-ban. annak érdekében, hogy legyen megfelelő szabad hely a 34. 36 és 38 vágóélek számára, amikor a 10 maró forog. Az 55 és 58 hátraköszörült fe­lőletek lefelé elhelyezkedő 60 metszésvonalban metszik egymást, amely utóbbi viszont a legkülső 38 vágóélet osztja, sugárirányban külső 38 részére és sugárirányban 58b részre. Az 58 liátraköszörült felület sugárirányú lej­tése az 5-35° közötti tartományban van. a vízszintes-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom