188451. lajstromszámú szabadalom • Hordozható érintésvédelmi műszer
1 188451 2 get előállító generátor áteresztő tranzisztoros áramszabályozót tartalmaz, amelynek bázisköre integrált áramkörből kialakított szabályozó egység kimenetéhez csatlakozik, tartalmaz ezenkívül oszcillátorkapcsolásban elrendezett tranzisztort, amelynek tápfeszültség bemenete az áramszabályozó kimenetével kapcsolódik, a tranzisztorhoz egyenirányító csatlakozik, és a ködfénylámpa az egyenirányító és a tápfeszültség közé van kapcsolva ellenállásokon és potenciométeren keresztül. A potenciométer csuszkája az integrált áramkör vezérlő bementéhez csatlakozik. A találmányt a továbbiakban egy konkrét kiviteli példa kapcsán a rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti hordozható érintésvédelmi műszer egy előnyös kiviteli alakjának kapcsolási rajza. A rajzon vázolt érintésvédelmi műszer alapmüszere olyan áramkörbe van kapcsolva, amely vele sorosan kapcsolt P3 potenciométert és a soros taggal párhuzamosan kapcsolódó P2 potenciométert és antiparalel! Dll és Dl2 diódákat tartalmaz. Az alapműszerben lévő M műszer kapcsai a P3 potenciométeren keresztül KI üzemmódkapcsoló K14 tárcsáinak két sínjével van összekötve. A KI üzemmódkapcsoló több tárcsából áll, amelyek működtetése közösen történik. A rajzon összeköttetéssel bejelölt állás a KI üzemmódkapcsoló alaphelyzetét jelöli, ezen alaphelyzeten kívül további hat üzemi helyzetbe való állítás lehetséges. Az alaphelyzetben a KI4 tárcsa két sínje rövidrezáródik, és ez gondoskodik az M műszer fokozott csillapításáról szállítás vagy rázkódás esetén. Az alaphelyzettől számított első és második állásnál a találmány szerinti műszer feszültségmérőként működik. A feszültségmérő egység az F bemenet és a KI kapcsoló Kll tárcsájának második és harmadik érintkezője között kialakított útvonallal kezdődik, tartalmazza az R5 és R6 ellenállásokat, továbbá a D7 — D10 diódákból felépített egyenirányító kapcsolást, amely a 0 bemenettel van összekapcsolva. Az egyenirányító két egyenfeszültségű kimenete a K14 tárcsa második és harmadik érintkezőjével kapcsolódik és így az alapműszerrel kerül kapcsolatba, amikor a KI üzemmódkapcsoló a második és harmadik helyzetben van. A második és a harmadik kapcsolóállapot csupán az R5 ellenállás jelenlétében különbözik, az R5 ellenállás előtétellenállás, amelynek beiktatásával az eredetileg 50 V-os méréshatár 250 V-os méréshatárrá bővül. A 250 V-os méréshatárű kapcsoló állásnál a Kll tárcsa és az 0 bemenettel összekötött bemenet közé R4 ellenállásból D6 diódából és vele antiparellel kapcsolásban elhelyezett D5 fénykibocsátó diódából álló soros tag kapcsolódik, amelynek útját K2 többáramkörös nyomógombos kapcsoló egyik K21 áramköre szakítja meg. A K21 áramkör nyugalmi helyzetben nyitott, a K2 többáramkörös nyomógombos kapcsoló megnyomásakor pedig zárt. Az így kialakított soros tag alkalmas a védővezető folytonosságának vizsgálatára az alábbiak szerint. Az F bemenet et a vizsgált fázisra és az O bemenetel a védővezetőre kapcsolva KI üzemmódkapcsoló 220 V-os állásánál a hálózati feszültség mérhető. Ha a K2 többáramkörös nyomógombos kapcsoló K21 áramkörét zárjuk, akkor az R4 ellenálláson és az antiparalell diódás tagon keresztül, mintegy 30 mA-es áram indul meg. Ez az áram természetesen csak akkor jön létre, ha a védővezető folytonossága zavartalan, ellenkező esetben az áram nem alakul ki, vagy értéke az előírtnál sokkal kisebb. A mérés során azt vizsgáljuk, hogy a K21 áramkör zárásakor az F és az O bemenetek között mérhető feszültség változik-e. Ezt a változást az M műszerre rátekintve azonnal észlelhetjük. Mivel az antiparallel diódás tagban az egyik diódát a D5 fénykibocsátó dióda képezi, a terhelő áram fennállásakor az áram folyását a dióda fénye jelzi, így a műszer kezelője egyszerű rátekintésre meggyőződhet ar ól, hogy a fázis és a védővezető között valóban zárt áramkör épült ki. Az áram ilyen vizuális kijelzése a kezelő számára nagyon előnyös, mert a D5 fénykibocsátó dióda fénye egyúttal a K21 áramkör zavartalanságát is jelzi. A találmány szerinti érintésvédelmi műszer hurokellenállás mérő egysége a KI üzemmódkapcsoló negyedik és ötödik állásában kapcsolódik az M műszerre. A hurokellenállást mérő egység a Kll tárcsa negyedik és ötödik érintkezőjéből indul ki és tartalmaz két ellentétesen bekötött Dl és D2 diódát, amelyek Cl illetve C2 kondenzátorokhoz csatlakozva egyenirányítókat képeznek. A kát ellentétes polarítású egyenfeszültségi pont közé olyan hídáramkör kapcsolódik, amely R7 és R8 ellenállásokból és ezek közé kapcsolt Pl potenciométerből áll, amelynek csuszkájához egyrészt C3 szűrőkondenzátor, másrészt RIO, illetve Rll ellenállás csatlakozik. Az RIO és Rll ellenállások egyúttal az M műszerrel összekapcsolt K14 tárcsa negyedik és ötödik érintkezőjével vannak összekötve, az Rll ellenállás olyan előtétellenállás, amelynek beiktatásával a hurokellenállás 0 — 10 ohm között mérhető, míg az RIO ellenállás kizárólagos bekötése esetén a mérési tartomány 0 — 1 ohm között van. A hurokellenállást mérő egység részét képezi ezenkívül RÍ ellenállás, amely a terhelést jelentő R2 ellenállással kapcsolódik sorosan, ez utóbbi két kivezetésével D3 fénykibocsátó diódából és R3 ellenállásból álló soros tag csatlakozik, az RÍ és R2 ellenállások soros áramköre Ti tirisztorral kapcsolódik sorosan. A Ti tirisztor vezérlő elektródja D4 diódával és R9 ellenállással kapcsolódik, mely utóbbi két kivezetése és az O bemenettel összekötött vonal közé a K2 többáramkörös nyomógombos kapcsoló K23 áramköre kapcsolódik, amely munkaállásban zárt. A hurokellenállás mérése azon az elven alapul, hogy a váltakozó áramú hálózat pozitív, illetve negatív félperiódusairól a Dl, illetve D2 diódák révén egyenfeszültséget származtatunk, és a keletkezett egyenfeszültségek szembekapcsolásával a Pl potenciométer értéke úgy állítható be, hogy az M műszer éppen ne mutasson. Ha a K2 többáramkörös nyomógombos kapcsoló lenyomásával a K23 áramkört zárjuk, akkor a Ti tirisztor a hálózat negatív félperiódusaiban vezető állásba kerül és az RÍ és R2 ellenállások a hálózat sarkaihoz csatlakoznak, amennyiben a műszer F és O bemenetelt is ide kapcsoltuk. Az RÍ és R2 ellenállások értéke úgy van megválasztva, hogy a rajtuk keresztülfolyó áram a szabványban előírt értékű, mintegy 1—2 A-os legyen. Ez a terhelés nyilvánvalóan csak a hálózati feszültség negatív félperiódusaiban jelentkezik, és ezen negatív félperiódusokban a terhelés hatására a hálózati feszültség értéke valamelyest lecsökken. Ez a csökkenés éppen a hurokellenállás nagyságának függvénye. A terhelés nélküli esetben az M műszer a már említettek szerint kiegyenlített jelet kap a két egyenirányító5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
