188451. lajstromszámú szabadalom • Hordozható érintésvédelmi műszer

1 188 451 2 ról, kitérése ezért 0. A terhelés hatására a negatív fél­periódus feszültsége lecsökken, ezért a Dl és D2 diódák­ból álló egyenirányítók feszültsége eltérő lesz, az egyen­súly felborul és a Pl potenciométer csuszkáján már 0-tól eltérő feszültség lesz mérhető. Ez a feszültség a hálózat hurokellenállásától függ, és értéke közvetlenül hurokel­lenállásban kalibrálható. AzRll ellenállás beiktatásának lehetősége csak a méréshatár-váltás szempontjából bír jelentőséggel. Tekintettel arra, hogy a terhelés során a terhelő RÍ és R2 ellenállások disszipációja igen nagy, cél­szerű előírt meghatározott szünetidőt tartani a K2 több­áramkörös nyomógombos kapcsoló két működtetett pe­riódusa között. Ezt az arányt a műszer kezelési utasítá­sában írhatjuk elő. Amikor az R2 ellenálláson terhelő áram folyik, akkor a D3 fénykibocsátó diódán keresztül is folyik, áram, és az R3 ellenállás úgy van méretezve, hogy a D3 fénykibocsátó dióda normál módon világít­son, amikor az R2 ellenálláson az előírt nagyságú terhe­lés folyik keresztül. A terhelő áram tényleges folyása kijelzésének igen nagy a gyakorlati jelentősége, mert a hőhatásnak kitett terhelő ellenállás megszakadásának ve­szélye nagy és az áramkör megszakadhat ezenkívül a fo­kozottan igénybevett érintkezők bizonytalansága miatt is. A D3 fénykibocsátó dióda normál fényereje a terhelés normál rákapcsolódásáról tájékoztatja a műszert kezelő szakembert, és a tapasztalatok szerint ez a megbízhatósá­got lényegesen növelő intézkedés. A KI üzemmódkapcsoló utolsó két, tehát hatodik és hetedik állásában a találmány szerinti érintésvédelmi mű­szer szigetelési ellenállás mérésére alkalmas. Ebben az esetben egy külön beépített áramforrásról U-p tápfeszült­ség keletkezik a műszer elektronikus áramkörei részére. A szigetelési ellenállást mérő egység tartalmaz záróoszcil­látor kapcsolásban elrendezett T2 tranzisztort, amelynek áramkörét C7 kondenzátorból és RÍ7 R18 ellenállások­ból, valamint P6 potenciométerből álló kapcsolás képezi, és a T2 tranzisztor Tr transzformátorral kapcsolódik. A T2 tranzisztor tápfeszültséget a K2 többáramkörös nyo­mógombos kapcsoló K22 áramkörén és a KI üzemmód­kapcsoló K12 tárcsáján keresztül kap, de ebben az útba soros tagként találhatunk egy áteresztő tranzisztoros kapcsolásban elrendezett TI tranzisztort is. A TI tran­zisztor bázisa IC integrált áramkör kimenetéhez csatla­kozik, emittere és kollektora pedig C4 illetve C5 konden­zátorokon keresztül váltakozó áramú szempontból rö­vidre van zárva. Az IC integrált áramkör például SN 72723. típusú integrált áramköri műveleti erősítőből megvalósíthatjuk. A rajzon föltüntettük az IC integrált áramkör összes szabványos csatlakozását és annak bekötését, az ábrázo­lási mód a katalógusokban szokásos föliratokat tartal­mazza. A Tr transzformátor kimenetéhez egyenirányító csat­lakozik, amely D13, D14 diódákból, továbbá C8, C9 és CIO kondenzátorokból áll. Az egyenirányító egyenfe­szültségű kimenete R14 illetve RÍ5 ellenállásokon ke­resztül az M műszerhez tartozó K14 tárcsa hatodik és he­tedik érintkezőjével csatlakozik. Az egyenirányító kime­netével egy feszültségosztó kapcsolódik párhuzamosan, amely egymással sorosan kapcsolt R13 és RÍ2 ellenállás­ból, P5 potenciométerből és G ködfénylámpából áll. He­lyes működés esetén a G ködfénylámpa feszültségstabili­­zátorként működik és ekkor — mint látni fogjuk - a fe­szültségosztón állandó feszültség mérhető. A P5 poten­ciométer csuszkája az IC integrált áramkör vezérlő beme­4 netéhez csatlakozik a C6 kondenzátor szűrési feladato­kat Iát el. Ha valamilyen okból a záróoszcillátor kimeneti fe­szültsége megváltozik, akkor megváltozik az egyenfe­­szültség értéke a kimeneten, és erre szuperponálódik a stabilizátorként működő G ködfénylámpa üzemi feszült­sége is. A kimeneti feszültség változása ezért a G köd­­fénylámpán keresztül áttevődik a soros R-C tagra és ennek reprezentánsa, a P5 potenciométer csuszkája, az erre vonatkozó információt az IC integrált áramkörnek adja. Az IC integrált áramkör az ismertetett kapcsolási elrendezésben a hibajelerősítő szerepét tölti be, és a fe­szültség előbb említett megemelésekor a TI tranzisztor áramát korlátozza, aminek eredményeként csökken a tápfeszültség, és ez csökkenti a záró oszcillátor rezgési amplitúdóját és ennek megfelelően lecsökken a C8, C9 kondenzátorokon fellépő egyenfeszültség is az eredeti értékére, azaz a szabályozás ezt az egyenfeszültséget tar­tani igyekszik. A szigetelési ellenállás mérése két mérés­határban 0,5 Mohm-os és 5 Mohm-os állásokban végez­hető el. Az egyenirányító egyenfeszültsége a szigetelési ellenállás mérésekor jellegzetesen 500 V körül van. Az egyenirányító kimenetéhez RÍ6 ellenállás csatla­kozik, amely a K2 többáramkörös nyomógombos kap­csoló K24 áramkörével sorosan kapcsolódik. A K24 áramkör alapállapotban zárt, így az egyenirányítót ál­landóan terheli az R16 ellenállás amikor a K2 többáram­körös nyomógombos kapcsoló nincs megnyomott hely­zetben. A szigetelési ellenállás méréséhez a K2 többáram­körös nyomógombos kapcsolót meg kell nyomnunk, ekkor a K22 áramkör zár és a telepfeszültség a záróosz­­dllátorra kapcsolódik és az osztcillátor működésbe lép, és előállítja a méréshez szükséges egyenfeszültséget. Ek­kor az RÍ6 ellenállás lekapcsolódik az egyenirányító ki­menetéről, és a műszer + és — kapcsai között a szigetelé­si ellenállás mérhetővé válik. A KI üzemmódkapcsoló hatodik állásában a méréshatár 0,5 Mohm-os, a hetedik állásában pedig 5 Mohm-os. Ha áttekintjük a találmány szerinti hordozható érin­tésvédelmi műszer fentiekben említett különböző szol­gáltatásait, akkor láthatjuk, hogy a KI üzemmódkapcso­ló működtetésével az összes említett mérési feladat el­végezhető, az egyes feladatokhoz még különböző mérés­határok is tartoznak, és az egyes speciális állapotok ugyanazzal a K2 többáramkörös nyomógombos kapcso­lóval kiválthatók. Az összesen két kezelőeszköz haszná­lata a műszer kezelését és felépítését lényegesen leegy­szerűsíti, ami a szubjektív megbízhatóságot fokozza és a mérési időszükségletet csökkenti. A D5 és D3 fénykibocsátó diódák használata, továbbá a G ködfénylámpa a műszer belső megbízhatósága szem­pontjából kritikus tényezők ellenőrzését teszi lehetővé a kezelő számára, aki ebből adódóan jobban bízik a kapott mérési eredmények hitelességében. Szabadalmi igénypontok 1. Hordozható érintésvédelmi műszer, amelynek alap­­műszere, feszültségmérő egysége, a védővezető folyto­nosságát vizsgáló egysége, hurokellenállás mérő egysége és szigetelési ellenállást mérő egysége van, amely egysé­gek üzemmódkapcsolóval vannak összekötve, a feszült­ségmérő egység előtét ellenállásokat és egyenirányítót tartalmaz, a hurokellenállást mérő egységben ellentétes 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom