188444. lajstromszámú szabadalom • Vasalási elrendezés

1 188 444 2 A találmány vasalási elrendezés lemez jellegű vasbeton szerkezetekhez, főleg födémekhez és fa­lakhoz, ahol az igénybevételek fölvételére szolgáló vasalást a lemez megtámasztásaival párhuzamos elosztó irányú, valamint arra merőleges főirányú betétekből álló betétsereg alkotja. A vasalás alap­hálót és adott esetben járulékos betétet tartalmaz. Az alapháló egymással azonos átmérőjű primér betétekből és ezekhez képest keresztirányú, egy­mással ugyancsak azonos átmérőjű szekundér beté­tekből van célszerűen hegesztés útján összeerősítve. Az építmények térosztó szerkezetei - tehát fö­démjei és falai - a legtöbbször lemez jellegű vasbe­ton szerkezetek. A vasbeton lemezek erősitő betétei két egymásra merőleges betétseregböl, az ún. „Fő irányú”, valamint az ún. „elosztó irányú” betétek együtteséből vannak összeállítva. A helyszíni mun­kák csökkentése érdekében évtizedek óta használ­ják az előre összehegesztett hálóvasalásokat. A kezdeti „individuális” hálóvasalásokat a tipi­zálásra való törekvés jegyében hamarosan fölvál­tották azok az egységes alapméretü hálók, amelyek táblamérete a közúti szállítás adottságaihoz igazo­dóan 240 x 600 cm befoglaló méretű. Az ilyen tí­pushálók minden betétje a tábla befoglaló méreté­vel azonos hosszúságú. Kialakult az a gyakorlat is, hogy a hosszirányú szálak együttes keresztmetszete a keresztirányú szá­lakénak kereken ötszöröse. A típushálók tábláinak hosszméretét a megtámasztási vonalak távolságá­hoz igazodó fő irányú méretre vágják, elosztó irá­nyú szélességként pedig a tábla szélességi mérete adódik. Az így nyert hálókat az elosztó irányú vasalás folyamatossága végett elosztó irányban tol­dani kell. Fejlettebb megoldás ismerhető meg a 393 692 lajstromszámú svájci szabadalmi leírásból, amely kéttámaszú lemezek vasalására javasol megoldást. Ennek értelmében a megtámasztási vonalakhoz igazodó hosszúságú alaphálót használnak, amely­nek tetejére kisebb hosszúságú erősítő hálót fektet­nek. Az erősítő hálóval együtt a lemeznek akkora határnyomatéka van, amely megfelelő biztonsággal túllépi minden egyes lemezkeresztmetszetben az ott érvényes mértékadó nyomatékot. A hálókat elosz­tó irányban ezúttal is toldani kell. Többé-kevésbé hasonló elgondolás található a 162 036 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás­ban. Az alaphálókat ezúttal is rájuk helyzeti he­gesztett hálócsíkokkal egészítik ki, amelyek általá­ban két darab hosszbetétet tartalmaznak. A háló­csíkok osztásközének és hosszúságának változtatá­sával lehet az igénybevételhez igazodni. Az alaphá­lók elosztó irányú toldását ez a megoldás sem nél­külözheti. Az ismert hálóvasalások legfejlettebb változata a 174 991 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás­ban található meg. Födém jellegű vasbeton leme­zekhez olyan alaphálókat javasol, amelyek elosztó irányú betétei mindig a fő irányú betétek alatt he­lyezkednek el, a fő irányú betétezést pedig az alap­hálók fő irányú betéteinek és a mindig csupán egye­nes kiegészítő betétekből álló betétek összessége alkotja. Az előbbiekhez viszonyítva nem jelent továbblé­pést az a vasalási elrendezés, amely a 180 433 lajst­romszámú magyar szabadalmi leírásból ismerhető meg. Fogyatékossága, hogy egyfelől bonyolultabb a szokványos hálóvasalásoknál azáltal, hogy a háló fővasbetétei változó hosszúságúak, és amellett nem csupán síkban, hanem térben helyezkednek el, más­felől pedig amiatt, hogy a leírás szerint is ez a vasalási elrendezés csak meghatározott jellegű ter­hek viselésére alkalmas. Az eddig ismert hegesztett haló vasalási elrendezések közös hibája, hogy az elosztó irányú ún. átlapolásos toldásokra mindig szükség van, és ezek a vasalást gazdaságtalanná teszik. A találmány célja olyan vasalási elrendezés kifej­lesztése, amely a hegesztett hálós vasalások fogya­tékosságait megszünteti, elsősorban azáltal, hogy kiiktatja az elosztó irányú átlapolásos toldásokat, amelyek az ismert vasalási elrendezések gazdaság­­talanságát okozzák. Cél ezen belül az elosztó vasa­lás oly módon való kialakítása, amely ezen betét­együttesnek a lemez jellegű szerkezet megtámasztá­si vonalai által meghatározott geometriai adottsá­goktól való függetleníthetőségét eredményezi, tehát mód nyíljék arra, hogy az elosztó irányú betétek valamely lemezmezőből a vele szomszédos lemez­mezőbe is átnyúlhassanak, és ott azonos szerepet tölthessenek be. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy - ellentétben az eddigi „előítéletekkel” - az elosztó irányú és a fő irányú betétezésnek nem szükséges egymással szoros kapcsolatban lennie, hanem a két egymástól eltérő szerepű betétseregnek a hálóvasalások elterjedését megelőző időkben ter­mészetesnek tartott, egymástól való függetlensége visszaállítható. A felismerés részét képezi, hogy a kétirányú betétsereg függetlenítését jól szolgálják az olyan vasalások, ahol az elosztó irányú betéte­zést mindig alaphálók vagy azok sávszerű darabjai alkotják. Az ilyen hálók elosztó irányú betéteinek átmérője és osztásköze akár egyetlen mezőben is különböző lehet, egy-egy alapháló sávon belül azonban állandó. A találmányi gondolat magában hordja annak lehetőségét, hogy az elosztó irányú alaphálók főirá­nyú toldásait meg lehet szüntetni, mivel azok elosz­tó irányú primér betétekből és szerelővas jellegű főirányú szekundér betétekből állnak, és így átla­­polástól mentesen egymás mellé fektethetők. Ugyanezen találmányi gondolat módot ad arra is, hogy a főirányú betétezést főirányú alaphálókból lehessen összeállítani, amelyek olyan hálók vagy hálócsíkok, amelyek főirányú betéteinek átmérője és osztásköze egyetlen mezőben is változhat, mi­közben egy-egy főirányú alaphálót alkotó hálócsí­kon belül természetesen állandó. A kitűzött célnak megfelelően a találmány sze­rinti vasalási elrendezés lemez jellegű vasbeton szer­kezetekhez, főleg falakhoz és födémekhez - ahol az igénybevételek fölvételére szolgáló vasalást a lemez megtámasztásaival párhuzamos elosztó irányú, va­lamint arra merőleges főirányú betétekből álló be­tétsereg alkotja, a vasalás alaphálót és adott eset­ben járulékos betétet tartalmaz, az alapháló egy­mással azonos átmérőjű primér betétekből és ezek­hez képest keresztirányú, egymással ugyancsak 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom