188444. lajstromszámú szabadalom • Vasalási elrendezés
1 188 444 2 azonos átmérőjű szekundér betétekből van célszerűen hegesztés útján összeerősítve - oly módon van kialakítva, hogy az alaphálók elosztó irányú primér betétekből és szerelővas jellegű főirányú szekundér betétekből álló elosztó irányú alaphálók és/vagy főirányú primér betétekből és szerelővas jellegű elosztó irányú szekundér betétekből álló főirányú alaphálók, az elosztó irányú alaphálók az elosztó irányban elnyúló, a főirányú alaphálók a főirányban elnyúló sávok, mind az elosztó irányú, mind a főirányú alapháló sávok primér betétei az ugyanazon jellegű sávokban adott esetben eltérő, de egyegy sávon belül mindig azonos átmérőjűek és osztásközűek, az elosztó irányú szomszédos sávok átlapolástól mentesen vannak egymás mellé helyezve, elosztó irányban pedig csak adott esetben vannak toldva, míg a főirányú szomszédos sávok ugyancsak átlapolástól mentesen vannak egymás mellé helyezve, főirányú méreteik pedig a lemez megtámasztási vonalainak egymástól való távolságához igazodik. A találmány szerinti vasalási elrendezés további ismérve lehet, hogy a főirányú alaphálók az elosztó irányú alaphálók és a lemeznek az elosztó irányú alaphálókhoz közelebb eső határoló síkja között helyezkednek el. Az elosztó irányú alaphálók a lemez megtámasztási vonalainak helyétől függetlenítetten vannak kiosztva, adott esetben tehát valamely lemezmező elosztó irányú alaphálója a vele szomszédos lemezmező elosztó irányú alaphálóját is alkotva a szomszédos lemezmezőbe átnyúlik. A járulékos vasalást főirányú különálló egyenes kiegészítő betétek vagy hálósávok alkotják. A járulékos vasalás az elosztó irányú alaphálók egyik vagy mindkét oldalán helyezkedik el. A vasalási elrendezés egy célszerű kiviteli alakjánál az elosztó irányú alaphálók elosztó irányú toldásai az esetlegesen alkalmazott főirányú alaphálók illesztési környezetén kívül esnek. A találmány szerinti vasalási elrendezés a korábbi elgondolásokkal összehasonlítva számos előnynyel rendelkezik. Ezek között a legfontosabb az, hogy valóban megvalósul az elosztó irányú és a főirányú betétezés függetlenitödése, emellett pedig az ismert hálóvasalások legfőbb fogyatékossága - nevezetesen az elosztó irányú átlapolásos toldások - megszüntethető. Az a körülmény, hogy az elosztó irányú alaphálók csupán szerelövas jellegű főirányú szekundér betéteket tartalmaznak, és ez utóbbiak a teherviselésbe nincsenek beleszámítva, csak jelentéktelen - pár %-os - „túlvaslást” eredményeznek, de jelenlétük a lemezszerkezet egészének működése szempontjából végül is jótékony hatású. Hasonlóképpen a főirányú alaphálók elosztó irányú szekundér betétei is szerelővas jellegűek csupán, ami azt jelenti, hogy az ilyen főirányú alapháló csikók átlapolástól mentesen egyszerűen egymás mellé helyezhetők. A szerelő jellegű elosztó irányú betétek ugyancsak nincsenek az igénybevételek szempontjából figyelembe véve, de ezek jelenléte is kifejezetten kedvező, hiszen az elosztó irányú alaphálók adott esetben szükséges toldását teszik biztonságossá. A találmányt kiviteli példa kapcsán, rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az !. ábra egy lemezszerkezet kiragadott részének nézete, a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt II—II sík mentén vett metszet, a 3. ábra a főirányú alapháló sávok egy lehetséges kiosztása, a 4. ábra az elosztó irányú alapháló sávok egy lehetséges kiosztása. Az 1. ábrán egy lemezszerkezet amely födém és fal egyaránt lehet - két egymással szomszédos lemezmezőjét tüntettük föl. Az L lemez 1 megtámasztási vonalaival párhuzamos irányt 2 elosztó iránynak, az arra merőlegest 3 főiránynak tekintjük. A lemezmezők 13 főirányú peremeik mentén lehetnek szabadon állók, de ugyanezek mentén csatlakozhatnak egyéb szerkezeti elemhez is. A 2. ábrán az L lemez metszetét láthatjuk. Az L lemez egyik La határoló síkja és másik Lb határoló síkja mentén egyaránt el van helyezve vasalás. Mindkettő hegesztett hálókat tartalmaz. Ezeket az E elosztó irányú alaphálók és/vagy az F főirányú alaphálók alkotják. Az utóbbiakhoz adott esetben az 5 kiegészítő betétekkel vannak kiegészítve vagy helyettesítve. Az E elosztó irányú alaphálók a 42E elosztó irányú primér betétekből és a 43E főirányú szekundér betétekből, mig az F főirányú alaphálók a 43F főirányú primér betétekből és a 42F elosztó irányú szekundér betétekből vannak összehegesztve. A 3. ábrán a kiragadott lemezmező nézetét tüntettük föl az F főirányú alaphálók egy lehetséges kiosztásával. Jól látható, hogy az F főirányú alaphálo sávok a 2 elosztó irányban tekintve átlapoiás nélkül egyszerűen egymás mellé vannak fektetve. A sávok különböző szélességüek lehetnek. Főirányú primér betéteik egy-egy sávon belül azonos átmérőjűek és osztásközűek. A különböző sávok főirányú betétei azonban az igénybevételeknek megfelelően eltérőek lehetnek. Az F főirányú alaphálok főirányú hosszmérete igazodik az 1 megtámasztási vonalak egymástól való távolságához. A 4. ábra a kiragadott lemezmező nézetét mutatja ugyancsak, de az E elosztó irányú alaphálók egy lehetséges kiosztásával. Az E elosztó irányú alaphálo sávok a 3 főirányban tekintve ugyancsak átlapolas nélkül vannak egymás mellé helyezve. A sávok ezúttal is lehetnek eltérő szélességüek és elosztó irányú primér betéteik is különbözhetnek. Egy-egy sávon belül természetesen most is azonos átmérőjűek és osztásközűek a 2 elosztó irányban elhelyezett betétek. A 4. ábrából kitűnik, hogy az E elosztó irányú alaphálók szükség esetén a 2 elosztó irányban toldva is lehetnek. A 3. és 4. ábra egybevetéséből az is látható, hogy az E elosztó irányú alapháló sávok 2 elosztó irányú esetleges toldásai máshová esnek, mint az F főirányú alaphálók 2 elosztó irányú csatlakozásai. Az E elosztó irányú alaphálók - mint a 4. ábrán ugyancsak látszik - két szomszédos lemezmező azonos szerepű közös elemei is lehetnek. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
