188333. lajstromszámú szabadalom • 2-(imidazolil-metil)-2-fenil-1,3-dioxolán-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a vegyületek előállítására
1 188 333 2 szénláncú tercier alkil-aminok, cikloalkil-aminok vágj' aralkil-aminok, például trietil-amin, N,N-dimetil-ciklohexil-amin, diciklohexil-amin, N,N-diinetil-benzil-amin, továbbá piridin és diazabiciklooktán. Az imidazolt előnyösen megfelelő feleslegben használjuk. A reakció hőmérséklete a találmány szerinti eljárásban tág határok között változtatható. Általában 20- 150 °C, előnyösen 60—150 °C között dolgozunk. A találmány szerinti eljárásnál 1 mól (II) általános képletű vegyületre előnyösen 1-2 mól (III) általános képletű imidazolt, és adott esetben 1—2 mól savmcgkötőszert használunk. Az (I) általános képletű vegyületek izolálása ismert módon történik. Bizonyos esetekben előnyösnek mutatkozik, ha az (I) általános képletű vegyületeket sóikon keresztül állítjuk elő tiszta formában. Az (I) általános képletű, növények számára elviselhető savaddíciós sók előállításához a fent megadott savak jönnek előnyösen szóba. Az (1) általános képletű savaddíciós sókat ismert sóképzési módszerrel állíthatjuk elő az (I) általános képletű vegyületek, például megfelelő inert oldószerben feloldjuk és hozzáadjuk a savat, például sósavat és ismert módon, például szűréssel izoláljuk, adott esetben inert szerves oldószerrel mosva tisztítjuk. A találmány szerint előállított hatóanyagok erős fungicid hatást mutatnak. A hatóanyagok tehát a növényvédelemben használhatók. A növényvédelemben a fungicid szereket a Plasmodiophoromycetes, Oomycetes, Chytridiumycetes, Zygomycetes, Ascomycètes, Basidiomycetes, Deuteromycetcs ellen alkalmazhatjuk. A hatóanyagok jó növényi tűrőképessége következtében a gombák elleni küzdelemben megfelelő koncentrációban alkalmazhatjuk a találmány szerinti készítményeket a föld feletti növényi részek, a vetőmagok és talaj kezelésére. Különösen sikeresen alkalmazhatók a találmány szerinti hatóanyagok Podosphaera-fajták ellen például almalisztharmat (Podosphacra leucotricha), gabonabetegségek, például gabonalisztharmat (Erysiphe graininis), valamint árpalevélfoltosság (Helminthosporium gramineum) ellen. Jó in-vitro hatást mutatnak különösen rizs kórokozók ellen. Megfelelő koncentrációban a találmány szerinti készítmények herbicid, illetve növekedésszabályzó hatást mutatnak. A hatóanyagokat a szokásos módon alakíthatjuk készítményekké, így oldatokká, emulziókká, szuszpenzióvá, porrá, porozószerré, habbá, péppé, granulátummá, aeroszollá, koncentrátummá, hatóanyaggal impregnált természetes és szintetikus anyaggá, polimer anyagban lévő finom kapszulákká, vetőmagot tartalmazó védőmasszává, továbbá éghető anyagokat tartalmazó készítményekké, például füstölő patronokká, füstölő dobozokká, füstölő spirálokká, valamint ULV-hideg és melegköd készítményekké. Ezeket a készítményeket ismert módon állíthatjuk elő például oly módon, hogy a hatóanyagokat a vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt cseppfolyósított gázokkal cs/vagy szilárd hordozókkal összekeverjük és adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeálószereket és/vagy diszpergálószereket és/ vagy habképzőszereket is alkalmazunk. Amennyiben hordozóanyagként vizet alkalmazunk, az elegyhez szerves segédoldószert is adhatunk. Folyékony oldószerként például aromás vegyületeket, például xilolt, toluolt vagy alkil-naftalinokat, klórozott alifás szénhidrogéneket vagy aromás vegyületeket, például klór-benzolokat, klór-etiléneket vagy me lilén -kloriclot, alifás szénhidrogéneket, például ciklohexánt vagy paraffinokat, például kőolajfrakciókat, alkoholokat, így butanolt vagy glikolt, valamint ezek étereit és észtereit, ketonokat, így acetont, metilctil-ketont, metil-izobutil-ketont vagy ciklohexanont, erősen poláros oldószereket, így dimetil-formamidot, dimetil-szulfoxidot és vizet használhatunk fel. Cseppfolyósított vivő- vagy hordozóanyagokon olyan folyadékok éitendők, amelyek normál hőmérsékleten és nyomáson gázhalmazállapotúak, így aeroszol hajtógázok, például lvalogén-szénhidrogének, így freon vagy szénhidrogének, például propán, nitrogén vagy szén-dioxid; szilárd hordozóanyagként a természetes kőlisztek, így a kaolin, agyagfiád, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorrilonit vagy diatomaföld és szintetikus kőlisztek, például nagy d;szperzitásű kovasav, alumínium-oxid és szilikátok jöhetnek szóba; szemcsékbe szilárd hordozóanyagként tört és frakcionált természetes kőzetek, például kalcit, márvány, horzsakő, szepiolit, dolomit alkalmazható, valamint előállíthatunk szintetikus szemcséket szervetlen vagy szerves lisztekből és szemcséket előállíthatunk szerves anyagból, például falisztből, kókuszhéjból, kukori:acsutkából és dohányszárból; emulgeálószerként és/ vagy habképző anyagként nem-ionos és anionös emulgcátorokat, például poli(oxi-etilén)-zsírsav-észtert, poli(oxi-etilén)-zsíralkohol-étert, például alkil-aril-poliglikolétert. alkil-szulfátokat, alkil-szulfonátokat, aril-szulfonátokat, például lignin-szulfitszennylúgot és metil-cellulózt alkalmazhatunk. A készítményekben előfordulhatnak kötőanyagok is, amelyek a tapadást segítik elő, például karboxi-metilccllulóz, természetes és szintetikus por alakú, szemcsés vagy latex-formájú polimerek, például gumiarábikum, poli(vinil-alkohol), poli(vinil-acetát). Festékek, például szervetlen pigmentek, például vasoxid, titánoxid, ferrociánkék és szerves festékek, mint például alizarin, azofémftalo-cianin -színezékek és nyomelemek, mint például vas, mangán, bór, réz, kobalt, molibdén és cinksók is felhasználhatók. A készítmények általában 0,1—95 súly%, előnyösen 0.5-90 % hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti eljárással előállított hatóanyagokat más ismert hatóanyagokkal kombinálva is formálhatjuk, például fungiciddel, inszekticiddel, akariciddel, nematociddal, herbiciddel, madáreledelt védő anyaggal, növekedést serkentő anyaggal, növényi tápanyaggal és a talaj szerkezetét javító szerrel keverhetjük össze. A hatóanyagokat vagy formált alakjukban vagy hígított felhasználási formájukban, mint felhasználásra kész oldatokban, emulziókban, szuszpenziókban, porokban, pasztákban vagy granulátumokban alkalmazzuk. Az alkalmazás a szokásos formában történik: locsolás, fecskendezés, permetezés, ködösítés, párologtatás, szétkenés, szórás, száraz csávázás, nedves csávázás, iszapos csávázás vagy inkrusztálás. A hatóanyag koncentrációja a növényi részek kezelésénél tág határok között változhat. Általában 1-0,0001 súly%, előnyösen 0,5-0,001 súly% között lehet. Vetőinagkezelésnél általában 0,001-50 g/vetőmag kg-ja, előnyösen 0,01-10 g a szükséges hatóanyagmennyiség. A talajkezeléshez 0,00001-0,1 súly%, előnyösen 0,0001—0,02 súly% szükséges a hatás helyén. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
