188295. lajstromszámú szabadalom • Növénynövekedésszabályozó és fungicid szerek és eljárás azok hatóanyagát képező halogénezett triazolil-vinil-keto- és triazolil-vinil-karbinolszármazékok előállítására
1 188 295 2 gyümölcsében levő cukortartalmat növelni, vagy a szójában vagy a gabonákban a proteintartalmat fokozni. Lehetséges például az is, hogy a kinyerni kívánt anyagok, mint pl. a cukornádban vagy a cukorrépában a cukor, lebomlását az aratás előtt vagy az után megakadályozzuk. Ezenkívül a másodlagos kinyerendő anyagok termelése vagy kiválasztása pozitív módon befolyásolható. Erre példaként említhető a kaucsuktermelés fokozása gumifa esetén. A növekedésszabályozók hatására szűznemzéssel létrejött gyümölcsök képződhetnek. Továbbá a virágzat neme befolyásolható. A pollen sterilizálása is elérhető, ami hibrid vetőmag nevelésénél és előállításánál igen nagy jelentőségű. Növekedésszabályozók alkalmazásával a növények ágképzése is irányítható. Egyrészt a csúcshajtás fejlődésének akadályozásával az oldalhajtások fejlődése fokozható, ami különösen a dísznövénykertészetben a növekedés akadályozása mellett igen kívánatos lehet. Másrészt lehetséges az oldalhajtások növekedésének gátlása is. Ez a hatás nagy jelentőséggel bír a dohánytermelésben és a paradicsom telepítésben. A növekedésszabályozók hatása alatt a növény leveleinek tartóssága oly módon szabályozható, hogy a növény levélhullása egy bizonyos kívánt időben következzen be. Ilyen szabályozott lombhullásnak nagy jelentősége van a gyapot gépi betakarításánál, de más kultúrák esetén is, pl. a szőlőnél fontos lehet a szüretelés megkönnyítése miatt. A növények lombhullatását olyan célból is elősegíthetjük, hogy a növények átültetésekor a párologtatást csökkentsük. Ugyanígy szabályozható a gyümölcshullás is növekedésszabályozókkal. Egyrészt meg lehet előzni a korai gyümölcshullást, másrészt elősegíthetjük, hogy a gyümölcsök, sőt a virágzat egy bizonyos kívánt része maradjon csak meg (ritkítás) az ingadozás megakadályozása miatt. Az ingadozáson azt a jelenséget értjük, hogy egyes gyümölcsfajtáknál évente nagy különbség van a terméshozamban. Végül a növekedésszabályozókkal a betakarítás időpontjában a gyümölcsök leszedéséhez szükséges erő csökkenthető, ami mind a gépi, mind a kézi betakarítást megkönnyíti. A növekedésszabályozókkal továbbá a termény érésének gyorsítása vagy lassítása érhető el a betakarítás előtt vagy után. Ez különösen abból a szempontból előnyös, hogy ezáltal a piac követelményeihez könnyebb alkalmazkodni. Ezen kívül a növekedésszabályozókkal az érés időbeli koncentrálása is elérhető. Ezzel meg lehet teremteni a feltételeket ahhoz, hogy például a dohány, paradicsom, vagy a kávé betakarítását egyetlen munkamenetben akár gépi, akár kézi úton elvégezzék. Növekedésszabályozók segítségével továbbá a csíra, mag és a rügyek nyugalmi idejét is befolyásolni lehet, és így pl. az ananász vagy a kertészetekben a dísznövények egy bizonyos kívánt időben csíráznak, hajtanak ki és virágzanak, ami normális körülmények között nem szokott bekövetkezni. A rügyek kihajtásának lassítása vagy a magok csírázásának növekedésszabályozókkal történő lassítása különösen fagyveszélyes vidékeken lényeges, ahol így a késői fagyok károsító hatása elkerülhető. Végül a növekedésszabályozók segítségével a növények fagyállósága, szárazságtűrő képessége vagy sós talaj tűrő képessége fokozható. Ezáltal lehetségessé válik olyan növények termesztése bizonyos vidékeken, amelyek az illető vidéken normális esetben nem termeszthetők. A találmány szerinti hatóanyagok erős mikrobaölő hatással is rendelkeznek, és nem kívánt mikrobák ellen jól alkalmazhatók. így ezek a hatóanyagok növényvédőszerként alkalmasak. A növényvédelemben a fungicid szerek Plasmodiophoromycetes, Domycetes, Chytridiomycetex, Zygomycetes, Ascomycètes, Basidiomycetes és Deuteromycetes gombák ellen alkalmazhatók. Az a tény, hogy a hatóanyagokat a növények jól tűrik, lehetővé teszik, hogy a növénybetegségek leküzdésében az illető hatóanyagot a szükséges koncentrációban alkalmazzuk a növények föld feletti részeinek, vetőmagok és ültetésre szánt növények, valamint a talaj kezelésére. Növényvédőszerként a találmány szerinti hatóanyagok különösen hatásosan alkalmazhatók olyan gombák leküzdésére, amelyek valódi lisztharmat-betegségeket okoznak; így Erysiphe-fajták, pl. az árpa vagy gabona lisztharmat kórokozói (Erysiphe graminis) és az uborka lisztharmat kórokozója (Erysiphe cichoracearum) ellen, valamint Pyricularia oryzae és Pellicularia sasakii ellen. Különösen kiemelendő, hogy a találmány szerinti hatóanyagok nem csupán egyetlen hatást fejtenek ki, hanem szisztemikusan is hatásosak. így a növényeket lehet gombásodás ellen védeni úgy is, hogy a hatóanyagot a növény föld feletti részeihez a talajon és a gyökérzeten át vagy a vetőmagon át juttatjuk el. Megfelelő alkalmazási mennyiségeknél a találmány szerinti vegyületek herbicid hatást mutatnak. A hatóanyagokat a szokásos kiszerelési formákban lehet előállítani, így oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, habok, paszták, granulátumok, aeroszolok, hatóanyaggal impregnált természetes vagy mesterséges anyagok, polimer kapszulák, vetőmag-bevonó anyagok formájában, továbbá éghető kiszerelési formák, mint füstölőszerpatronok, -dobozok, -spirálok, mint pl. ULV-hideg és melegköd fejlesztő készítmények alakjában. Ezeket a kiszerelési formákat a szokásos módon lehet előállítani, pl. a hatóanyagoknak hígítószerekkel való keverése útján, így pl. folyékony oldószerekkel, nyomás alatti készítmények gázával és/vagy szilárd hordozóanyagokkal, adott esetben felületaktív anyagok alkalmazása mellett, így pl. emulgeáló szerek és/vagy diszpergálószerek és/vagy habképző szerek alkalmazása mellett. Víz mint hígítószer alkalmazása esetén szerves oldószerek is használhatók mint segédhígítószerek. Folyékony oldószerként lényegében a következők alkalmazhatók: aromás oldószerek, mint xilol, toluol, vagy alkil-nafta linók, klórozott aromás oldószerek vagy klórozott alifás szénhidrogének, mint pl. klór-benzol, k ór-etilén vagy metilén-klorid, alifás szénhidrogének, mint pl. ciklohexán vagy paraffin, pl. kőolaj frakciók, alkoholok, mint pl. butanol vagy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
