188295. lajstromszámú szabadalom • Növénynövekedésszabályozó és fungicid szerek és eljárás azok hatóanyagát képező halogénezett triazolil-vinil-keto- és triazolil-vinil-karbinolszármazékok előállítására
1 2 188 295 Ha komplex hidrideket alkalmazunk, akkor hígítószerként poláros szerves oldószereket használhatunk. Ide tartoznak előnyösen az alkoholok, mint pl. metanol, etanol, butanol, izopropanol és éterek, mint pl. dietil-éter vagy tetrahidrofurán. A reakciót 5 általában -10 °C és +30 °C közötti, előnyösen - 10 °C és +20 °C közötti hőmérsékleten hajtjuk Végre. Ebben az esetben 1 mól (la) képletű ketonra számítva mintegy 1 mól komplex hidridet, mint pl. nátrium-bórhidridet, kalcium-bór-hidridet vagy li- 10 tium-alanátot használunk. Az (I) általános képletű redukált vegyűletek izolálásához a maradékot hígított sósavval feloldjuk, meglúgosítjuk, és szerves oldószerrel extraháljuk. A további feldolgozást szokásos módon végezzük, 15 ugyanúgy adott esetben az E/Z-izomerelegy szétválasztását is elvégezzük. Ha alumínium-izopropiláttal dolgozunk, akkor hígítószerként előnyös ^alkoholokat, mint pl. izopropanolt, vagy inert szénhidrogéneket, mint pl. benzolt használhatunk. A reakcióhőmérséklet itt is széles határok között változhat; általában 20 és 120 °C közötti, előnyösen 50 és 100 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk. 1 mól (la) általános képletű ketonra számítva mintegy 1-2 mól alumínium- 25 -izopropilátot használunk. Az (I) általános képletű redukált vegyűletek izolálását oly módon végezzük, hogy a fölösleges oldószert vákuumban ledesztilláljuk, és a keletkezett alumíniumvegyületet hígított kénsavval vagy nátronlúggal elbontjuk. A további 30 feldolgozást szokásos módon végezzük. Az alumínium-izopropiláttal végzett redukcióval kizárólag Z-izomer keletkezik. A két geometriai izomer egyértelmű jellemzője a két triazol-proton H1-magrezonanciája. A két pro- 35 ton eltolódásértékeinek különbsége az E-izomemél körülbelül kétszer akkora, mint a megfelelő Z-izomemél. A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek fiziológiailag elviselhető savaddiciós sóinak 40 előállítására a következő savakat használhatjuk: halogén-hidrogén-savakat, mint pl. klór-hidrogénsav, bróm-hidrogénsav, különösen klór-hidrogénsavat, továbbá foszforsavat, salétromsavat, kénsavat, egy- és kétértékű karbonsavakat és hidroxi- 45 -karbonsavakat, mint pl. ecetsavat, maleinsavat, borostyán-kősavat, fumársavat, borkősavat, citromsavat, szalicilsavat, szorbinsavat, tejsavat, valamint szulfonsavakat, mint pl. p-toluol-szulfonsavat és 1,5-naftalin-diszulfonsavat. 50 Az (I) általános képletű vegyűletek savaddiciós sóit egyszerű módon, szokásos sóképzési módszerekkel, például az (I) általános képletű vegyületeknek alkalmas, inert oldószerben történő oldásával és sav, pl. sósav hozzáadásával állíthatjuk elő, majd 55 ismert módon, pl. szűréssel elválaszthatjuk, és adott esetben inert szerves oldószerrel végzett mosással tisztíthatjuk. Az (I) általános képletű vegyűletek fémsó-komplexeinek előállítására előnyösen a periodikus rend- 60 szer II—IV. főcsoportja és az I. és II., valamint a IV-VIII. mellékcsoportjában található fémek sói használhatók, például réz, cink, mangán, magnézium, ón, vas és nikkel sói. A sók anionjaiként a következő savakból szár- 65 mazó anionok előnyösek: halogén-hidrogénsavak, mint pl. klór-hidrogénsav és bróm-hidrogénsav, továbbá foszforsav és kénsav. A találmány szerinti hatóanyagok a növények metabolizmusába avatkoznak be, és így mint növekedésszabályozók alkalmazhatók. A növénynövekedés-szabályozókra még mindig érvényes az az eddigi tapasztalat, hogy egy bizonyos hatóanyag több különböző hatást gyakorolhat a növényre. Az anyagok hatása lényegében atíól függ, hogy a növény milyen fejlődési szakaszban van az alkalmazás idejében, valamint attól, hegy mekkora hatóanyag-mennyiséget alkalmazunk a növényen vagy annak környezetén, és milyen módon alkalmazzuk a hatóanyagot. A növénynövekedés-szabályozó anyagokat például a növények vegetatív növekedésének gátlására alkalmazhatjuk. Ilyen növekedésgátlásnak többek között a füveknél van gazdasági jelentősége, mert ily módon a díszkertekben, park- és sportlétesítményekben, útszéleken, repülőterekén vagy gyümölcsük etvényeken a fűnyírások gyakorisága csökkenthető. A lágyszárú és fásszárú növények növekedésgátlásának nagy jelentősége van útszéleken és csővezetékek vagy földfeletti vezetékek közelében vagy egészen általánosan olyan területeken, ahol a növények erős utánnövekedése nem kívánatos. A növekedésszabályozók alkalmazása gabona hossznövekedésének gátlására szintén fontos alkalmazási terület. Ezáltal a növények aratás előtti megdőlésének veszélye csökkenthető vagy teljesen megszüntethető. Ezen kívül a gabonánál a növekedé^szabályozók a szár erősödését is előidézhetik, ami szintén a megdőlés veszélyét csökkenti. A növekedésszabályozók szárnövekedés csökkentésére és szárerősödés fokozására történő alkalmazása megteremti a lehetőséget arra, hogy nagyobb mennyiségű trágyát hordjanak ki a termés fokozására, anélkül, hogy a gabona megdőlésének veszélye előállna. A vegetatív növekedés gátlása sok kultúrnövény esetén lehetővé teszi a sűrűbb beültetést és így ugyanazon a területen többszörös termés érhető el. Az így kapott kisebb növényeknek az is előnye, hogy a kultúra könnyebben megművelhető és aratható. A növények vegetatív növekedésének gátlása azáltal is hozamnövekedéshez vezethet, hogy a tápanyagok és az asszimiláció nagyobb mértékben a virágzás és termésképzés javára fordítódik, mint a vegetatív növényrészekére. Növekedésszabályozóval gyakran a vegetatív növekedést is fokozni lehet. Ez akkor hasznos, ha a vegetatív növényrészeket aratják. A vegetatív növel edés fokozása egyúttal a generatív növekedéshez is vezethet, az asszimiláció fokozódása követke2tében több vagy nagyobb termék képződik. Hozamnövekedést néhány esetben a növényi anyagcserébe való beavatkozással is el lehet érni, anélkül, hogy a vegetatív növekedés változása észrevehető lenne. A növekedésszabályozókkal továbbá, a növény összetételének változása érhető el, ami ismét a learatott termék minőségének javításához vezethet. így például lehetséges a cukorrépában, eu! omádban, ananászban, valamint a citruszfélék 4
