188285. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázok katalitikus tisztítására

1 188 285 2 iránya változik. A tisztítandó gáz melegítését szol­gáló hőforrás a katalizátorágy középső részén he­lyezkedik el. Hőforrásként használható a katalizá­torágyba helyezett membrános hőcserélő, a katali­zátorágy középső részébe vezetett csőkígyón ke­resztül áramoltatott füstgáz, elektromos fűtőszál vagy bármely egyéb, a katalizátorágy középső ré­szébe vezetett hőátadó közeg vagy készülék. To­vábbi hőforrás a katalitikus reakció eredménye­ként keletkező hő, amely szintén a reaktor középső részében halmozódik fel. Amennyiben a katalitiku­sán tisztítandó gáz viszonylag nagymennyiségű szerves szennyeződést tartalmaz, a reakció beindí­tása után nem szükséges további hőforrás biztosí­tása. A találmány szerinti eljárás oxidációval vagy redukcióval átalakítható mérgező vegyi anyagokat tartalmazó ipari hulladékgázok tisztítására is fel­használható. Az eljárás alkalmazható továbbá a csökkent oxigéntartalmú védőgázok előállítására és a semleges gázok oxigénmentesítésére. A talál­mány szerinti eljárásban minden olyan katalizátor típus alkalmazható, amelyet a gázok hagyományos tisztítási eljárásai során alkalmaznak, legyen az oxid vagy fém. A reaktoron átfolyó gázáram iránya megfordítá­sának gyakorisága változtatható és függ a katalizá­torágy kívánt hőmérsékletétől, a gáz hőtani adatai­tól, valamint a katalizátorágy középső részébe he­lyezett hőforrás teljesítményétől. A hőforrást he­lyezhetjük magába a katalizátorágyba úgy, hogy a katalizátorral közvetlenül érintkeztetjük. A másik megoldás szerint a katalizátor teret két részre oszt­juk és a két katalizátor rész közötti, a katalizátor anyagától perforált lemezekkel elválasztott térbe helyezzük a hőforrást. A találmány szerinti katalitikus gáztisztitási eljá­rást a mellékelt ábrán vázolt készülék segítségével vizsgáltuk. A környezetből a levegőt az 1 fúvó ven­tillátor segítségével a 2 rotaméteren keresztül a 3 reaktorba fúvatjuk. A szennyező gázokat a 15 spe­ciális adagolószivattyúval adagoljuk a levegőáram­ba. A 3 reaktor 150 mm átmérőjű és magassága 1500 mm. A reaktor középső részén a 4 perforált lemezen helyezkedik el az oxidációs és redukciós folyamatokat elősegítő 5 katalizátorágy. A katali­zátorágy alatt és fölött a 6 és 7 perforált lemezeken helyezkedik el a 15x15x15 mm-es kerámiagyű­rűkből álló 8 töltet. A katalizátorágy középső ré­szén található a 9 elektromos fűtőegység, a 10 fe­szültségfüggő autotranszformátorral szabályozott állítható feszültségszabályozóval. A gázkeverék a 3 reaktoron keresztül váltakozva hol az egyik, hol a másik irányba áramlik. Ha a 11 és 12 szelepeket nyitjuk és a 13 és 14 szelepeket zárjuk, a gáz a folytonos nyilaknak megfelelően felfelé áramlik. Amikor pedig a 13 és 14 szelepeket nyitjuk és a 11 és 12 szelepeket zárjuk, akkor a gáz lefelé halad a szaggatott vonalakkal meghúzott irányban. Kísérleteink során bebizonyosodott, hogy a ta­lálmány szerinti eljárással a hőfelhasználás néhány­szor kisebb, a tisztasági fok viszont magasabb, mint azokban az eljárásokban, melyeknél a gáz­áramlás irányát a reaktorban nem fordítják meg. A folyamat hőenergia fogyasztása igen csekély, és mértéke attól függ, hogy a gázáram irányát milyen gyakran változtatjuk, valamint attól, nogy milye­nek a tiszítandó gáz hőtani adatai. A kezdeti iniciá­­lási szakasz után à reakció akár önfenntartó is lehet, ha a gázokban lévő szennyeződések mennyi­sége elég nagy. A találmány szerinti eljárást ipari léptékű, hely­hez kötött berendezésben hajtottuk végre, melyet óránként több ezer m3 mérgező gázt kibocsátó ipari berendezések nagymennyiségű hulladékgázá­nak tisztítására alkalmaztunk Az eljárást több ipa­ri reaktorban alkalmaztuk 6000-20 000 m3/óra tisztított gáz kapacitással. A hőáram irányának a reaktoron belül való ritmikus változása miatt az eljárást „SWINGTHERM” eljárásnak nevezzük. Az eljárás hatékonysága függ; a katalizátorágy re­akcióhőmérsékletre való gyors felfűtésétől és a hő­mérsékletnek az eljárás során való megfelelő tartá­sától. A katalizátorágy hőmérséklete a katalizátor és a töltet fizikai és termikus tulajdonságaitól, a reaktoron átfolyó gáz lineáris és térfogati arányá­tól, a reaktor középső részébe bevezetett gáz meny­­nyiségétől és a reaktoron átfolyó gáz áramlási irá­nya megváltoztatásának gyakoriságától függ. I. példa Az 1 fúvóventillátor segítségével a 3 reaktorba óránként 50 normál m3 (Nm3) mennyiségű levegőt fúvattunk be. Adagolószivattyúval egyidejűleg óránként 100 liter propilént vezettünk a levegő­áramba. Oxidáló katalizátorként réz-cink katalizá­tort használtunk. A katalizátor előállításának és felhasználásának ismertetése megtalálható az 57 512. sz. lengyel szabadalmi leírásban. A katali­zátor térfogata 6 liter volt. A katalizátor-réteg felett és alatt 15x15x15 mm-es kerámiagyűrűk helyez­kedtek el. A katalizátorágyba 0,5 kW fogyasztású elektromos fűtőegységet tettünk. A kiáramló­­nyílásnál mért propilénkoncentráció 0,2 tí% volt. A reaktoron áthaladó gázáram irányát a 11, 12, 13 és 14 jelű szelepekkel szabályoztuk. A gázáram irányát 5 percenként egyszer megfordítottuk. Az eljárás megkezdése után 1 órával a reaktort elhagyó gáz propiléntartalma 0,05 lf%, 2 óra után 0,02 tf%, 3 óra után 0,005 tf% volt. E koncentráció az eljárás folyamán változatlan maradt. II. példa Az I. példában ismertetett kísérlet szerint jártunk el azzal a különbséggel, hogy az adagolt propilén mennyisége a korábbi 100 1/óra helyett 200 1/óra volt. A propilén koncentrációja a reaktor előtt 0,4 tf% volt. A reaktor beindítása után 1 órával a kimenő gázok propilénkoncentrációja 0,04 tf%, 2 óra múlva ugyanez 0,01 tf% volt. Az eljárás kivite­lezésének 3. órája után a propilénkoncentráció 0,001 tf%-ra esett. Az elektromos fűtés kikapcsolása után a kilépő gáz propilénkoncentrációja 0,005 tf%-ra növeke­dett majd ugyanezen az értéken maradt a további­ak során. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom