188250. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bázikus oxim-éterek előállítására

1 188 250 2 C) ha n jelentése 6, úgy C,) R jelentése fenilcsoport, A jelentése trimeti­­léncsoport és R1 és R2 jelentése külön-külön metil­­csoport; vagy C2) R jelentése fenilcsoport, A jelentése etilén­csoport és R' és R2 jelentése külön-külön izopropil­­csoport; azzal a feltétellel, hogy amennyiben n je­lentése 5, R jelentése fenilcsoport, A jelentése eti­léncsoport és R1 és R2 jelentése külön-külön izo­­propilcsoport, úgy az (I) általános képletű vegyület, Z,E-konfigurációjú és a többi esetben E,E-konfigu­­rációjú. Találmányunk narkózispotencírozó, fájdalom­­csillapító és/vagy antiarrithmiás hatással rendelke­ző új bázikus oxim-éterek előállítására vonatkozik. A 169 298 Isz. magyar szabadalmi leírásban he­lyiérzéstelenítő, görcsoldó, antiparkinson, antiepi­­leptikus és antidepresszáns hatású bázikus oxim­­étereket írtak le. E vegyületek előállítása az említett magyar szabadalmi leírás szerint a megfelelő keton vagy tion és amino-alkil-hidroxilamin-származék reakciója, vagy a megfelelő oxim és halogén-alkil­­amin-származék reagáltatása, majd a keletkező ha­logén-származék aminálása útján történik. Azt találtuk, hogy a 169 298 lsz. magyar szaba­dalmi leírás általános képlete alá tartozó, azonban ott ténylegesen nem ismertetett bizonyos bázikus oxim-éterek a 169 298 lsz. magyar szabadalmi le­írásban közölt vegyületektől eltérő hatásspektrum­mal rendelkeznek. így ezek az új vegyületek jelen­tős narkózispotencírozó, és fájdalomcsillapító ha­tást mutatnak kedvező antiarrithmiás hatás mel­lett, ugyanakkor az antidepresszáns hatásra jellem­ző rezerpin antagonista hatás gyakorlatilag meg­szűnik. A 169 298 lsz. magyar szabadalmi leírásban a vegyületek narkózispotencírozó, fájdalomcsilla­pító és antiarrithmiás hatásáról említés sem történt. Találmányunk tárgya eljárás narkózispotencíro­zó, fájdalomcsillapító és/vagy antiarrithmiás hatás­sal rendelkező (I) általános képletű bázikus oxim­­éterek és gyógyászatilag alkalmas savaddíciós sóik előállítására (mely képletben A) ha n jelentése 4, úgy A, ) R jelentése fenilcsoport, A jelentése trimeti­­léncsoport és R’ és R2 jelentése külön-külön izo­­propilcsoport vagy a szomszédos nitrogénatommal együtt N-fenil-piperazino-csoportot képeznek; vagy A2) R jelentése fenilcsoport, A jelentése etilén­csoport és R1 és R2 jelentése külön-külön izopropil­­csoport; vagy A3) R jelentése fenilcsoport, A jelentése — CH2—CH(CH3)-csoport és R1 és R2 jelentése külön-külön metilcsoport; vagy A4) R jelentése 4-klór-fenil-csoport, A jelentése trimetiléncsoport és R1 és R2 jelentése külön-külön izopropilcsoport; vagy Á5) R jelentése 4-klór-fenil-csoport, A jelentése etiléncsoport és R1 és R2 jelentése külön-külön me­tilcsoport; vagy B) ha n jelentése 5, úgy B, ) R jelentése fenilcsoport, A jelentése etilén- 1 csoport és R‘ és R2 azonos és jelentésük metil- vagy izopropilcsoport; vagy B2) R jelentése fenilcsoport, A jelentése —CH2—CH(CH3)-csoport és R1 és R2 jelentése metilcsoport; vagy B3) R jelentése 3-klór-fenil-csoport, A jelentése trimetiléncsoport és R1 és R2 a szomszédos nitro­génatommal együtt N-benzil-piperazino-csoportot képeznek; vagy C) ha n jelentése 6, úgy CJ R jelentése feniicsoport, A jelentése trimeti­­léncsoport és R1 és R2 jelentése külön-külön metil­csoport; vagy C2) R jelentése fenilcsoport, A jelentése etilén­csoport és R1 és R2 jelentése külön-külön izopropil­csoport; azzal a feltétellel, hogy amennyiben n jelentése 5, R jelentése fenilcsoport, A jelentése etiléncsoport és R1 és R2 jelentése külön-külön izopropilcsoport, úgy az (I) általános képletű vegyület Z,E-konfigu­­rációjú és a többi esetben E,E-konfigurációjú oly módon, hogy a) valamely (II) általános képletű vegyületet egy (III) általános képletű vegyülettel vagy savaddíciós sójával reagáltatunk (mely képletekben R, n, A, R1 és R2 jelentése a fent megadott; X jelentése oxigén­vagy kénatom és Y jelentése H2N—O— képletű amino-oxi-csoport, vagy X jelentése =N—OH képletű hidroxi-imino-csoport és Y jelentése halo­génatom); vagy b) valamely (II) általános képletű vegyületet egy (IV) általános képletű halogén-származékkal rea­gáltatunk, majd a kapott (V) általános képletű ve­gyületet egy (VI) általános képletű aminnal vagy savaddíciós sójával hozzuk reakcióba (mely képle­tekben R, n, R1, R2, A, X és Y jelentése a fent megadott és Hab jelentése halogénatom); majd kívánt esetben egy, az a) vagy b) eljárással kapott (I) általános képletű vegyületet gyógyászati­lag alkalmas savaddíciós sóvá alakítunk vagy sójá­ból felszabadítunk. A leírásban használt „halogénatom” kifejezés a fluor-, klór-, bróm- és jódatomot öleli fel. Az (I) általános képletű vegyületek savaddíciós sói gyógyászatilag alkalmas szervetlen vagy szerves bázisokkal képezett sók lehetnek. A sóképzéshez pl. az alábbi savak alkalmazhatók előnyösen : só­sav, hidrogén-bromid, kénsav, foszforsav, illetve ecetsav, propionsav, metán-szulfonsav, p-toluol­­szulfonsav, borkősav, borostyánkősav, maleinsav, fumársav, citromsav, almasav, tejsav stb. A találmányunk szerinti eljárás előnyös fogana­­tosítási módja szerint 2-(E)-fenil-metilén-l-[(E)-(3'­diizopropil-amino-propoxi-imino)]-ciklohexánt vagy savaddíciós sóit állítjuk elő. A találmányunk tárgyát képező a) eljárás egyik foganatosítás! módja szerint X helyén oxigénato­mot vagy kénatomot tartalmazó (II) általános kép­letű vegyületet Y helyén H2N—O— képletű ami­­no-oxi-csoportot tartalmazó (III) általános képletű vegyülettel hozunk reakcióba. A reakciót előnyö­sen bázikus kondenzálószer jelenlétében végezzük el. E célra előnyösen szerves aminokat, különösen piridint, pikolint vagy lutidint alkalmazhatunk. A reakciót inert oldószerben végezzük el. Reakció-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom