188241. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hashajtó vegyületek előállítására szenna drogból
1 188 241 2 tisztítjuk meg a káros szennyeződésektől, hogy a szennozid legnagyobb része ásványi savval történő megsavanyítás után körülbelül 1,5-2,0 pH értéknél közvetlenül a raffinât fázisból kristályosodik ki. Ásványi savként előnyösen sósavat vagy kénsavat alkalmazunk. A szennozidnak a raffinât fázisból történő kikristályosítására ezt a fázist egy tartályba visszük át és keverés közben annyi savat adunk a folyadékhoz, hogy az oldat pH értéke körülbelül i,5-2,0 legyen. Azután az oldatot szennozid kristállyal beoltjuk és időnként megkeverve, egy hétig hagyjuk kristályosodni. Másrészt a kristályosítást folyamatosan működő kristályosító készülékben is végrehajthatjuk. Miközben a raffinátfázis körülbelül egy hétig marad ebben a kristályosító berendezésben és két vagy több sorbakapcsolt tartályra osztjuk fel, amelyek dekantálóhoz csatlakoznak. A kristályosítótartályokat állandóan gyengén keverjük és az oldat megsavanyítására az első tartályba keverés mellett ásványi savat adagolunk. A tartályokban a függőleges lamináris áramlás értéke körülbelül 0,3-0,4 mm/perc. Ez az áramlási sebesség biztosítja a megfelelő szedimentációt. A kristályos terméket leszűrjük, vízzel és metanollal vagy acetonnal kimossuk és azután megszárítjuk. Adott esetben a nyers terméket átkristályosítjuk az alábbiakban megadott módon. A kristályosítással nyert nyers szennozidot adott esetben átkristályosítjuk. Ehhez előnyösen a nyers szennozidot körülbelül 10%-nyit aceton-víz 50 : 50. arányú elegyében szuszpendáljuk, majd nátrium2 hidroxid hozzáadásával a pH-t 7,5-9 értékre állítjuk be, hogy a nátriumsó képződjék és a szennozidot az oldat pH-jának sósavval 1,5-2,0 értékre történő beállításával újra kicsapjuk, elválasztjuk, aceton-víz eleggyel mossuk és megszárítjuk. A találmány tárgyát képező eljárással a szennozidot csaknem 100%-os tisztasággal nyerhetjük a nyers drogból. Továbbá a találmány tárgyát képező eljárás esetén a szennadrogból a laxatív hatású anyagok kinyerése többé nem igényli a drog előzetes extrakcióját, amely a technika mai állása szerint alkalmazott eljárások esetén szükséges. Mivel a találmány szerinti eljárással nyert szennozidok kémiailag és farmakológiailag egyneműek és egységesek, így meghatározott tulajdonságokkal rendelkező galenikus gyógyszer készítmények formulázásához alkalmazhatjuk azokat. Ezzel szemben a technika mai állása szerint alkalmazott eljárások szerint csak többé vagy kevésbé határozatlan összetételű galenikus extraktumokat nyernek. A következő példák a találmány tárgyát képező eljárást közelebbről szemléltetik. 1. példa Két 250 1 ürtartalmú, sorbakapcsolt perkolátorba egyenként 40 kg szennadrogot teszünk és lyuggatott acéllemezzel fedjük be. Az extrakcióhoz oldószerként 70%-os metanolt alkalmazunk, amelyet az első perkolátorban lévő drogra töltünk. A perkolátor alján szűrőszövettel ellátott fenéklap van. Az ez alatt a lap alatt elhelyezett ürítőcsap segítségével vezetjük be az oldatot arra a drogra, amely a második perkolátorban van. Az első perkolátoron az oldószert hagyjuk keresztül csurogni. Az oldószert az első perkolátor ürítöcsapjához csatlakozó szivornya segítségével juttatjuk a második perkolátorba. Az áramlási sebességet az első perkolátor ürítőcsapjának a segítségével állítjuk be. A második perkolátor kifolyását olyan módon szabályozzuk, hogy az oldószer szintje a második perkolátorban olyan magas legyen, hogy a lyuggatott acéllapot 0,7 kg/dm2 súllyal terhelje meg. A 40 kg szennadrog extrakcióhoz összesen 160 liter oldószert alkalmazunk. Miután ezt, 70%-os metanol formájában mindkét perkolátoron átvezetjük és a megfelelő mennyiségű perkolátumot megkaptuk, a perkolátor ürítőcsövet az utóperkolátortartályhoz kapcsoljuk és még pótlólag 60 liter 70%-os metanolt vezetünk át a perkolátorokon. Ezután a megmaradt tiszta oldószert az első perkolátorból a második perkolátor felső részébe vezetjük és összegyűjtjük az utóperkolátumot, míg annak össztérfogata 120 liter lesz. Azután az első perkolátort kiürítjük és újra 40 kg szennadrogot teszünk bele és az utóperkolátumot szivattyúzzuk rá a drogra, amihez a 120 liter utóperkolátum elegendő, hogy a drogot a perkolátorban befedje. Ezt követően a perkolátor csőcsatlakozását egy szivattyúhoz és egy hőcserélőhöz és onnan a perkolátor tetejéhez kapcsoljuk és az oldatot mindaddig cirkuláltatjuk, míg az oldat hőmérséklete 30 °C lesz. Ezt követően egy éjszakán át állni hagyjuk. A következő napon ezt a perkolátort az előzőleg extrahálttal kötjük össze és az extrakciót a fentiekben leírt módon hajtjuk végre. 40 kg drogból 160 liter perkolátumot gyűjtünk össze, amelyből a metanolt töltött kolonnával ellátott rotációs vákuumbepárló készüléken desztilláljuk le. Körülbelül 30 liter fenékterméket kapunk, amit egy 10 lépcsős „Mixer-Settler” készülékben 40 liter vízzel telített butanol-2-vel extrahálunk. Körülbelül 38-40 liter vizes raffinátumot és körülbelül 30-32 liter butanol-2 extraktumot nyerünk. A vizes raffinátumot keverés közben 93%-os kénsavval 20 óra alatt megsavanyítjuk, ez a mennyiség 1,6 térfogatszázalék (a megsavanyítandó folyadéktérfogatra számítva). A megsavanyított oldat pH-ja 1,5-2,0. Az oldatot további 6 napon át keverjük, a kivált csapadékot egy éjszakán át hagyjuk leülepedni, szűrjük, vízzel mossuk, mig a mosóvíz színtelen nem lesz, metanollal mossuk és szobahőmérsékleten levegőn szárítjuk. A kitermelés 40 kg nyersanyagra számítva 760-790 g szárazanyag, amelynek a szennozidtartalma 90-94%. A kitermelés így körülbelül 70%-os a nyersanyagban lévő szennozid mennyiségre vonatkoztatva. 0,5 kg nyersterméket 5 liter aceton-víz 1 : 1 arányú elegyében szuszpendálunk, keverés közben annyi 48%-osnátriumhidroxidot adunk hozzá, míg az oldat pH-ja 8,5-9 lesz, a fel nem oldott maradékot leszűrjük és koncentrált (35%) sósavat adunk a szürlethez. míg az oldat pH-ja 1,5-2,0 lesz. Az oldatot a kezdődő kristályosodásig keverjük és azután legalább 3 óra hosszat hagyjuk kikristályosodni. A csapadékot leszűrjük az oldatból, a szűrön I 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
