188198. lajstromszámú szabadalom • Intenzív hőcserélő berendezés gáz (gőz) és/vagy folyadék nemű közegek hőtartalmának cseréjére

A találmány szerinti intenzív hőcserélő gáz(göz) és/vagy folyadék nemű közegek hötartalmának cseréjére szolgál. Az intenzív höcserét és az ebből származó előnyöket a höleadó illetve a hőfelvevő közegeket elválasztó fal mindkét oldalához rendelt, azzal hővezető kapcsolatban lévő apróbordás hőát­adó felület biztosítja. A találmány tárgya főleg gázokban lévő veszen­dőbe menő hőenergia (pl. füstgázok vagy egyéb melléktermék - pl. szárító gázok hőenergiája, klí­matechnika) visszanyerésére szolgál, de alkalmaz­ható minden olyan esetben, amikor a közeg vagy közegek höátadási tényezőjét javítani szükséges. Mint az ismeretes - főleg a „hulladék energiák” hasznosítására való törekvés miatt -, az utóbbi időben igen intenzív kutatás folyik, különösen az úgynevezett gáz-gáz hőcserélők területén. Mint az a szakirodalomból megállapítható a ku­tatás főleg abban az irányban halad, hogy a hőcse­rélők adott teljesítményre vonatkoztatott térfoga­tát csökkentsék. Ilyen megoldást ismertet például a 169 785; 170 550; 171234; 171637; 171669; 171 923; 172 008; 175 375 és a 176 417 számú magyar szaba­dalom, illetve a Ca-329 számú szabadalmi bejelen­tés. A szabadalmat kapott hőcserélő megoldások közös jellemzője, hogy a hőátadó fal (oldallemez stb.) felülete sík, hullámosított vagy egyéb módon megnövelt felületű. A Ca-329 számú bejelentés olyan hőcserélőt ismertet amelynek lényege, hogy (pl. apróbordázott) lemezek (falak) között - a le­mez mindkét oldalán - vagy a hőleadó vagy a hőfelvevő közeg áramlik; a hőcsere elsősorban ve­zetéssel jön létre, amit a lemez hővezetése biztosít az egyik „kamrából” a másikba. A megoldásokból kitűnik, hogy a hőcserélők vagy olyan kialakításúak, hogy a közegeket elvá­lasztó fal egy-egy oldalán csak a hőleadó illetve csak a hőfelvevő közeg áramlik, vagy olyan kialakí­tásúak, hogy a fal mindkét oldalán azonos funkció­jú közeg (vagy hőfelvevő, vagy hőleadó) áramlik. Az első esetben a hőcserélő javítását a falfelület (hőátadó felület) növelésével pl. hullámosításával érik el, erre azonban az jellemző, hogy a közeggel érintkező fal (lemez) mentén a hőátadási tényező nem kedvező a kialakuló lamináris határréteg mi­att, ugyanakkor a hővezetésből származó höellen­­állás kicsi, tekintettel arra, hogy a hőenergiát csak a falvastagságon kell átvezetni. Ebben az esetben a höátbocsátást a kedvezőtlen „falmenti” hőátadási tényező határozza meg. A második esetben a hőcsere javítását úgy oldják meg, hogy a lemezeket (falakat) apróbordázzák, azaz kedvező höátadási tényezőt alakítanak ki, ugyanakkor e kialakításnál a hővezetésből szárma­zó ellenállás fokozottabban jelentkezik, mert a hőt az egyik funkciójú közegből (hőleadó közeg) a má­sik funkciójú kôzegbç. (hőfelvevő közeg) kell átve­zetni a hőfelvevo lemez (fal) hossza mentén. Ebben az esetben a höátbocsátást a hővezetésből szárma­zó hőellenállás befolyásolja hátrányosan, illetve sok esetben ez válik jneghatározóvá. A találmány szeHúti-megoldás célja olyan hőcse­rélő kialakítása, amiajelhözott hátrányokat kikü­szöböli, azaz „faímehti” hőátadási tényezője nagy, a hővezetésből származó hőellenállása pedig kicsi. A kitűzött célt a találmány szerinti berendezés azzal valósítja meg, hogy olyan közegelválasztó fallal bír, amelynek mindkét oldalán azzal hővezető kapcsolatban lévő apróbordás hőátadó felület van kialakítva úgy, hogy az apróbordák homlokélei a közeg fő áramlási irányától eltérő célszerűen arra merőleges kialakításúak, ami igen jó hőátadási té­nyezőt biztosit a fal felülete mentén, ugyanakkor a hővezetési ellenállása kicsi, mivel a hőenergiát lé­nyegében csak a falvastagságon kell átvezetni. Ebben az esetben apróborda alatt azt a szerkezeti elemet vagy elemrészt értjük, amelyen a lamináris határréteg kialakulása illetve nagysága korlátozva van azáltal, hogy a borda kiterjedése az áramlás fő irányában rendre megszakad. Az apróbordák hom­lokélei alatt a bordáknak az áramló közeggel szem­benálló élfelületét értjük. A találmány szerinti berendezés egymás után elren­dezett a fentebb ismertetett jellemzőjű közegelvá­lasztó falakból, a szomszédos falak között magából a falból kiképzett (pl. perem), vagy attól elkülöní­tett távtartó elemekből (pl. keret) adott esetben közéjük helyezett tömítő elemekből van kialakítva úgy, hogy a közegelválasztó falak között a hőcseré­ben résztvevő közegek izolált terelésére járat vagy járatok vannak kiképezve, amely járatok rendre a hőfelvevő - illetve hőleadó közegelosztóhoz illetve közeggyűjtőhöz csatlakoznak. A hőcserélőt célsze­rűen véglapok zárják le. Az egyes elemeket szorító erő (pl. csavarorsós kötés) vagy adhéziós illetve kohéziós kötés (pl. ra­gasztás, forrasztás, hegesztés stb.) kapcsolja egy­máshoz. A hőcserélő úgy üzemel, hogy az előzőek szerint kialakított egység hőleadó közeg elosztójába beve­zetik a magasabb hőmérsékletű közeget, ugyanak­kor a hőfelvevő közeg elosztójába bevezetik az alacsonyabb hőmérsékletű közeget. A különböző funkciójú (hőleadó vagy hőfelve­vő) közegek a szomszédos járatokban áramolnak - ellen-, egyen-, kereszt- vagy vegyes áramba kap­csolva -, azaz a közegelválasztó fal két oldala men­tén (vagyis a szomszédos járatokban) mindig más funkciójú közeg áramlik, ezáltal a hőcsere úgy jön létre, hogy az egyik oldaion elhelyezkedő apróbor­dás felület átveszi a hőmennyiséget a höleadó kö­zegtől, majd a falon keresztül történt átvezetés után a másik oldalon elhelyezkedő apróbordás felület leadja a hőmennyiséget a hőfelvevő közegnek. A járatokból a közegek közeggyűjtőbe, esetleg új­raelosztóba kerülnek illetve közvetlenül a szabadba távoznak. A találmány szerinti berendezés közegelválasztó falaihoz rendelt apróbordás hőátadó felület apró­bordái lehetnek zárt vagy nyitott kialakításúak. Zárt apróborda kialakítás alatt azt értjük, hogy az apróborda mindkét vége, nyitott apróborda kiala­kításon pedig azt értjük, hogy annak csak egyik vége csatlakozik a közegelválasztó falhoz. Az egyik vagy másik kialakítás előnye a gyártási technoló­giában jelentkezik. Az apróbordázott hőátadó felület előnyösen ké­szülhet táblalemezből vagy szalagból, azokból ki­hasított vagy kiemelt apróbordákkal; de készülhet 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom