188198. lajstromszámú szabadalom • Intenzív hőcserélő berendezés gáz (gőz) és/vagy folyadék nemű közegek hőtartalmának cseréjére

1 188 198 2 egymástól elkülönített apróbordákkal is. Ebben az esetben az apróbordázott elemet (elemeket) vagy külön apróbordákat adhéziós vagy kohéziós kötés (pl. pont- vagy vonalhegesztés, sajtolás, forrasztás stb.) kapcsolja a höátadó falhoz. Az egyik vagy másik kialakítás előnye a gyártási technológiában jelentkezik; pl. az elkülönített apróbordák hulla­dékból is készülhetnek. A kötések célszerűen úgy készülhetnek, hogy a kötési vonalak illetve helyek a közegelválasztó fal két oldalán egymással szem­ben helyezkednek el. Ennek a megoldásnak az elő-, nye abban jelentkezik, hogy a hővezetési út a mini­málisra csökken azaz a hőátbocsátás megnő. A közegelválasztó falhoz rendelt apróbordák hő­átadó felülete előnyösen készülhet úgy is, hogy az magából a falból van kiemelve pl. kihasítással vagy rétegelt lemez esetén a lemezréteg kiemelésével. En­nek a megoldásnak az előnye abban jelentkezik, hogy az apróbordákat nem kell a falhoz külön rögzíteni és a hővezetési híd is kedvező. A közegelválasztó fal célszerűen készülhet úgy is, hogy az apróbordázott elemek (pl. táblák, szala­gok) hátoldalukkal résmentesen, közvetlenül egy­máshoz csatlakoznak. E megoldás előnye abban van, hogy nem kell külön tartófalat alkalmazni és a hővezetési út lecsökken ezáltal a hőátbocsátás megnő. A közegelválasztó falhoz rendelt apróborda ki­alakítás előnyösen olyan lehet, hogy az apróbordák homlokélei vagy azok egy része a közegelválasztó fal síkjával szöget zár be. Abban az esetben például ha ez a szög a bordaelem egy részénél (például zárt bordák esetén a bordahidat az apróbordázott felü­lettel összekötő elemnél) a közeg belépési oldalon a közegáramlás felé, kilépési oldalon pedig ellenke­zőleg dől, úgynevezett hőegyenértékü felület (az elem minden keresztmetszetében azonos a hőáram sűrűség) alakítható ki. E megoldás előnye a hőveze­­tési ellenállás csökkentésében jelentkezik. A közegelválasztó falhoz rendelt apróbordák ki­alakítása célszerűen lehet olyan is, hogy felső élük a fal síkjából tekintve különböző magasságú. E megoldás előnye a közegelválasztó falak egymás­hoz rendelésekor (szerelésekor) jelentkezik. A közegelválasztó falak egymáshoz rendelése előnyösen lehet olyan, hogy a szomszédos közegel­választó falak apróbordái a közegáramlási irányá­ból tekintve átfedik egymást, vagy nem fedik át egymást. Az első esetben a megoldás előnye abban jelent­kezik, hogy az apróbordás elem gyártása egysze­rűbb szerszámmal történhet, ugyanakkor a rendel­kezésre álló járatkeresztmetszet jól kihasználható, a második esetben az előny abban jelentkezik, hogy a szerelés egyszerűbb, ugyanakkor a járatkereszt­metszet jól kihasználható. A két szomszédos közegelválasztó fal előnyösen szerelhető úgy is, hogy a falak távtartására az apró­bordák, vagy azok egy része illetve külön támasztó­elem szolgál. E megoldásra abban az esetben van szükség, ha a nyomáskülönbségből származó erő okozta deformációt kompenzálni szükséges. A kü­lönböző megoldású támasztóelemek alkalmazása elsősorban gyártási illetve szerelési előnyökkel jár. Az egyes szerkezeti elemek célszerűen jó hőveze­tési tulajdonsággal bíró szerkezeti anyagokból pl. fémből készülhetnek de adott esetben készülhetnek műanyagból is pl. ha azt korrózióveszély szüksé­gessé teszi. Az továbbiakban a találmányt példaként ábrák segítségével ismertetjük. Az 1. és 2. ábra a hőcserélő berendezés általános elrendezését mutatja. Az 1. ábra a 2. ábrán bejelölt B-B metszetnek megfelelő képet tünteti fel. A 2. ábra az 1. ábrán bejelölt A-A metszetnek megfelelő kép. A 3. ábra a hőcserélő egy másik általános elren­dezését mutatja részmetszet formájában. A 4. ábra a hőcserélő újabb általános elrendezé­sét szemlélteti részmetszet formájában. Az 5., 6. és 7. ábra a hőcserélő ismét újabb általá­nos elrendezését mutatja. Az 5. ábrán a 6. ábrán bejelölt D nézetnek megfe­lelő kép látható. A 6. ábra az 5. ábrán bejelölt E-E metszetnek megfelelő képet szemlélteti. A 7. ábra a 6. ábrán bejelölt C nézetnek megfele­lő képet mutatja. A 8. ábra a közegelválasztó fal egyik kialakításá­nak részletét mutatja, metszetben. A 9. ábra a 8. ábrának megfelelő kiviteli példát mutatja oldalnézetben, metszetben. A 10. ábra a hőcserélőnek azt a részletét mutatja, ahol a 8. ábrának megfelelő,szomszédos közegelvá­lasztó falak egyik célszerű elrendezése látható elöl­­nézetben, metszetben. A II. ábra a 10. ábrának megfelelő kiviteli példát mutatja oldalnézetben, metszetben. A 12. ábra a közegelválasztó fal egy másik kiala­kításának részletét mutatja metszetben. A 13. ábra a 12. ábrának megfelelő kialakítást mutatja oldalnézetben, metszetben. A 14. ábra a hőcserélőnek azt a részletét mutatja, ahol a 12. ábra szerint kialakított szomszédos kö­zegelválasztó falak egyik célszerű elrendezése látha­tó elölnézetben, metszetben. A 15. ábra a 14. ábrának megfelelő képet szemlél­teti oldalnézetben, metszetben. A 16. ábra a közegelválasztó fal újabb célszerű kiviteli példáját mutatja elölnézetben, metszetben. A 77. ábra a 16. ábrának megfelelően kialakított egységet mutatja oldalnézetben, metszetben. A 18. ábra a közegelválasztó fal újabb célszerű kiviteli alakját mutatja elölnézetben, metszetben. A 19. ábra a 18. ábrának megfelelően kialakított egységet szemlélteti oldalnézetben, metszetben. A 20. ábra a közegelválasztó fal ismét újabb célszerű kiviteli alakját mutatja elölnézetben, met­szetben. A 27. ábra a 20. ábrának megfelelően kialakított egységet szemlélteti oldalnézetben, metszetben. \ 22. ábra a közegelválasztó fal ismét újabb célszerű kiviteli alakját mutatja elölnézetben, met­szetben. A 23. ábra a 22. ábrának megfelelően kialakított egységet szemléleti oldalnézetben, metszetben. A 24. ábra két szomszédos közegválasztó fal egyik lehetséges kitámasztá'sát ábrázolja elölnézet­ben, metszetben. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom