188156. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vékonyfalú, egy darabból álló üreges fémtestek előállítására, elsősorban nyomásálló tartályokhoz és az eljárással előállított üreges fémtest

1 188 156 2 A találmány tárgya eljárás vékonyfalú, egy da­rabból álló üreges fémtestek előállítására, elsősor­ban nyomásálló tartályokhoz, és az eljárással előál­lított üreges fémtest. Ismerétes, hogy különösen az utóbbi években a fémtartályok gyártói nagy figyelmet fordítottak a költségcsökkentésre. Mivel egy tartály árának kb. 50%-át az anyagköltség teszi ki, nyilvánvaló, hogy a teljes költség elsősorban a felhasznált fém meny­­nyiségének csökkentésével mérsékelhető. Ez lénye­gében a tartály hengeres fala vastagságának csök­kentésével érhető el, mivel ennek előállításához szükséges a felhasznált fém legnagyobb része. Az erre irányuló erőfeszítések azonban nem ve­zethetnek egykönnyen eredményre, mivel a tartály falának nemcsak a belső üzemi nyomásnak kell ellenállnia, hanem kellő szilárdságot kell tanúsíta­nia a külső mechanikai hatásokkal szemben is a használat különböző fázisaiban, így a szállításnál, a feltöltésnél, a lezárásnál és a továbbiak során is. Az említett tartályok gyártásánál további nehéz­séget okoz az, hogy a jó mechanikai tulajdonságok­kal rendelkező fémek megmunkálása nehéz, és kü­lönösen a nagy belső üzemi nyomást is elviselő tartályokat illesztések és hegesztések nélkül egy darabból célszerű készíteni, amelynek általában fél­gömb alakú, vagy csúcsos fejrészén egyetlen szűk nyílás van a lezáró és kibocsátó szelep számára. Egy ilyen típusú tartály a hegesztéssel, vagy más módon csatlakoztatott külön fejrésszel rendelkező tartályokhoz képest azzal a lényeges előnnyel ren­delkezik, hogy sokkal biztonságosabb a tartály esetleg veszélyes tartalmának szivárgásával szem­ben. Az egy darabból készült tartály az említett más típusokkal ellentétben azzal a további előnnyel is rendelkezik, hogy a gyártás folyamán kevesebb hulladék keletkezik. Az említett előnyök még szem­betűnőbbek az olyan tartályokhoz viszonyítva, amelyeknek fal és/vagy fenékrészén is illesztések vannak. A gyártási eljárások tekintetében ismeretes az, hogy az említett típusú nyomásálló tartályokat, amelyek pl. aeroszolok befogadására alkalmasak, jelenleg általában úgy gyártják, hogy először egy kívánt falvastagságú hengert állítanak elő egy da­rabban, homorúan bemélyített fenékkel, majd a henger falának felső részét peremezik, vagy beszű­kítik, attól függően, hogy külön felillesztett fejjel rendelkező, vagy egy darabból álló tartályt kíván­nak előállítani. Mindkét típusú tartály végső for­májában egy szűk, peremezett nyílással rendelkezik a szelep elhelyezéséhez a töltés után. Az említett hengert különböző technológiákkal lehet gyártani, de elsősorban a rúdsajtolást, illetve a mélyhúzást és nyújtást alkalmazzák. Az előbbi technológiánál a hengert egyetlen lé­pésben állítják elő, amely után azonban a legkor­szerűbb eljárásoknál egy méretre készítési művele­tet hajtanak végre kismértékű nyújtással és a fenék bemélyítésével egy húzópadon. Az említett rúdsajtolási technológia előnyösen alkalmazható könnyen megmunkálható fémekhez, pl. alumíniumhoz, de nem használható más fémek, pl. a 3004 H 19 jelű alumínium ötvözet alakításá­hoz, mivel a kis falvastagság miatt, valamint a termelékenységgel (az időegységenként előállított gyártmányok száma) kapcsolatban különböző mű­szaki nehézségek lépnek fel. Az utóbbi, legkorszerűbbnek tekintett technoló­gia lényegében egy fémlemezín végrehajtott kivá­gási és mélyhúzási műveleten alapszik, ami általá­ban egy kettősműkődésű, többszerszámos, süly­­lyesztékbe sajtoló préssel történik, m^jd az így elő­állított hengeres csészét nyújtják egy húzópadon, amelynek megfelelő alakú nyomófeje a csészét át­­kényszeríti két vagy három külön elhelyezett kalib­rált gyűrűn, amelyek kissé csökkenő belső átmérő­vel rendelkeznek. Ezen a módon a csésze fala a nyújtás miatt számottevően meghosszabbodik, va­lamint egyidejűleg csökken a falvastagság és a hen­ger falméretei igen pontossá válnak. Mindkét említett technológiánál mechanikai szempontok miatt a henger egy adott magasságá­ban körülvágási műveletet hajtanak végre és kis­mértékben alakítják a henger felső szélét, hogy előkészítsék a fej számára. Amikor egy darabból álló tartályokat állítanak elő, lehetséges a henger sajtolási műveletének kom­binálása a hengerfej beszűkítésével, annak követ­keztében, hogy az elsőként említett technológiának megfelelő megmunkálásnál a már ismertetett okok­ból olyan jól alakítható fémeket használnak, ame­lyek az extruderrel történő alakítás következtében nem keményednek és ezzel nem nehezítik meg, vagy nem teszik lehetetlenné a beszűkítési műveletet. Az említett kombinációt viszont eddig nem való­sították meg a másik technológiánál, amelynél a hengert mélyhúzással és nyújtással állítják elő hú­zópadon, amikoris a hengerek fala, elsősorban a kis vastagságú falak, igen erősen keményednek, ami főként azoknál a fémeknél nehezíti meg a to­vábbi alakítást, amelyek szerkezeti és fizikai­mechanikai tulajdonságaik következtében a nyúj­tásnál különösen könnyen keményednek. Célunk a találmánnyal olyan eljárás létrehozása egy darabból álló, homorú fenékkel és domború, előnyösen félgömb alakú, vagy csúcsos fejjel és peremezett nyílással rendelkező üreges fémtestek előállítására, amely szerint az egy darabból álló fémtesteket igen vékony oldalfallal állítjuk elő, amely nagyfokú hidegalakítási keményedést mutat jó mechanikai jellemzők mellett. További célunk a találmánnyal olyan, a fentiek­ben leírt típusú, egy darabból álló üreges fémtestek előállítása, amelyek könnyebbek, mint az ismert eljárásokkal gyártott hasonló ta rtályok, de azokkal egyenértékű mechanikai jellemzőkkel rendelkez­nek. A találmány szerint a kitűzött feladatot úgy old­juk meg, hogy kombináljuk a henger előállításának húzópadon végzett mélyhúzással és nyújtással vég­rehajtott technológiáját a hengerfej szűkítésére szolgáló olyan technológiával, amely a fejet szűkítő több egymást követő lépésen alapszik, továbbá elő­nyösen az említett eljárás egy lényegében csak a henger szűkített felső részére korlátozott hevítéssel köthető össze, amelyet a nyújtási művelet és a szű­kítés i művelet között hajtunk végre. A javasolt szűkítési technológia az említett heví­­tési lépéssel együtt biztosítja, hogy gyártási hibák-5 10 15 .20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom