188141. lajstromszámú szabadalom • Azetidin-származékot tartalmazó virágpor-sterilizáló készítmény és eljárás a hatóanyag előállítására
1 ISS 141 2 kezeljük, illetőleg katalizátor jelenlétében hidrogéngázzal kezelünk, vagy b) az Y helyében —CHR csoportot tartalmazó azetidin-származék előállítására - R jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport - egy (111) általános képletű vegyület benzil-észter-származékát - a képletben a Hal szubsztituensek jelentése egymástól függetlenül klór- vagy brómatom, X és Y jelentése a fentiekben megadott - benzil- vagy ct-fenil-benzil-amin jelenlétében ciklizálunk, majd a kapott vegyületröl a benzil- vagy a-fenil-benzil-védőcsoportot katalizátor és hidrogéngáz segítségével végzett hidrogenolízissel leszakítjuk, majd a fentiek szerint kapott vegyületeket kívánt esetben savaddíciós sóvá, észterré vagy amin-származékká alakítjuk. Ha fenti a) vagy b) eljárásmód szerint kapott azetidin-származéktól eltérő (1) általános képletü azetidin-származékot kívánunk előállítani, akkor a fenti módon kapott származékot önmagában ismert módon a kívánt másik (I) általános képletü azetídin-származékká alakíthatjuk át. A találmány szerinti eljárás fenti a) változatát bármely olyan ismert módszerrel folytathatjuk le, amely alkalmas a cianocsoportnak karboxilcsoporttá való átalakítására. A cianocsoport hidrolízise például a ciano-vegyület vizes savval vagy vizes alkálivegyülettel, enyhe körülmények között történő kezelésével folytatható le; így az azetidin-származékot szabad sav vagy ennek a megfelelő sója alakjában kapjuk. A cianocsoport alkoholízise oly módon történhet, hogy a ciano-vegyületet alkoholban, száraz hidrogén-klorid jelenlétében forraljuk visszafolyató hütő alkalmazásával; így az azetidinszármazékot a megfelelő észter vagy ennek hidroklorid sója alakjában kapjuk. Ha a fenti eljárás kiindulási vegyületében egy A védőcsoport volt jelen, akkor ezt a védőcsoportot a kapott reakciótermékből bármely erre alkalmas módszerrel eltávolíthatjuk. Ilyen A védőcso,portként különösen a benzílcsoport és elsősorban az a-fenil-benzil-csoport alkalmazható; ezeket az azetidin-gyűrüről enyhe reakciókörülmények között hasíthatjuk le, gázalakú hidrogénnel katalizátor, például palládiumos vagy palládium-hidroxidos aktívszén jelenlétében történő kezelés útján. A fenti eljárásban kiindulási anyagként alkalmazható ciano-vegyület például oly módon állítható elő, hogy a megfelelő hidroxil-vegyületet metilszulfonil-kloriddal reagáltatjuk, amikor is a megfelelő 3-metil-szulfonil-azetidin-analógot kapjuk, majd ez utóbbi vegyületet alkálifém-cianiddal, célszerűen nátrium-cianiddal reagáltatjuk. A kiindulási vegyületként alkalmazható 3-hidroxi-vegyület halogén-epoxidnak primer aminnal való reagáltatása útján állítható elő. A találmány szerinti eljárás b) változata esetében a (II) általános képletü vegyületet bárium-hidroxiddal való kezelés útján ciklizálhatjuk; igy ha a (II) általános képletü kiindulási vegyületet szabad sav alakjában alkalmazzuk, akkor ciklizált reakciótermékként a megfelelő azetidin-2-karbonsav báriumsóját kapjuk. Az eljárás b) változatát azonban előnyösen (III) általános képletü vegyület észterének amin jelenlétében történő ciklizálásával folytatjuk le, még pedig oly módon, hogy a két reagenst poláros oldószerben, például acelonitrílben forraljuk visszafolyató hűlő alkalmazásával. Aminként előnyösen ben/il-aminl vagy u-fenil-benzil-amint alkalmazunk.. így a kapott reakciótermék azetidingyűrűjéről a benzil- illetőleg u-lénil-benzil-csoporl könnyen eltávolítható a fentebb, az a) eljárásváltozat esetében említett hidrouénezési módszerrel. A (II) általános képletü kiindulási vegyiilelek az ismert Gabriel-féle ftálimid-szinlézis egy módosított alakjának alkalmazásával állíthatók elő. Kzoly módon történhet, hogy (IV) általános képletü vegyüleleket c képletben X és Y jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel halogénezzük, előnyösen bróm és vörös foszfor alkalmazásával, majd az. így kapott (V) általános képletü vegyiiletel ahol X, Y és Hal jelentése a fentivel egyező- halogén-hidrogén-savval kezeljük a kívánt aminhidrohalogenid felszabadítása céljából. A találmány szerinti eljárásban kiindulási vegyületként ugyancsak alkalmazható (III) általános képletü vegyületeket oly módon állíthatjuk elő, hogy (VI) általános képletü laktont e képletben X és Y jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel - halogénnel, előnyösen brómmal reagáltatunk vörös foszfor jelenlétében, majd a kapott reakcióterméket alkohollal reagáltatjuk savas katalizátor jelenlétében. Ennek az eljárásnak egy előnyös kiviteli módja esetében benzil-alkoholt alkalmazunk alkoholként, így a (111) általános képletü reakciótermékként kapott benzil-ész.lerl benzilaminnal vagy ot-fenil-benzil-aminnal reagáltathatjuk, amikor is a (VII) általános képletü vegyülethez- ahol X és Y jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel, A1 pedig benzil- vagy u-lenilbenzil-csoportot képvisel - jutunk. A találmány szerinti hatóanyagokat tartalmazó készítményekben a hatóanyagot bármely olyan vivőanyaggal összekeverhetjük, amely elősegíti a készítménynek a kezelendő növényekre való felpermetezését, illetőleg megkönnyíti az anyag tárolását, szállítását és kezelését. A vivőanyag szilárd vagy folyékony állapotú lehet, de alkalmazható vivőanyagként atmoszferikus nyomáson j»ázalakú anyag is, folyadékká sajtolt állapotban. Általában azonban a mezőgazdasági készítményekben szokásos közönséges vivőanyagokat alkalmazzuk a találmány szerinti készítményekben is. A készítményekben alkalmazható szilárd vivőanyagok példáiként természetes és szintetikus agyagok és szilikátok, például természetes szilikátok, mint diatomaföldek, magnézium-szilikálok, mint talkumok, magnézium-aluminium-szilikátok, mint atlapulgilok és vermikulitok, alumínium-szilikátok, mint kaolinitek, montmorillonitok és csillámok, továbbá kalcium-karbonát, kalcium-szulfát, szintetikus hidráit szilícium-oxidok és szintetikus kalcium- vagy alumínium-szilikátok, elemek, mint szén vagy kén, természetes vagy szintetikus gyanták, mint kumaron-gyanták, polivinil-klorid, sztirol-polimerek és -kopolimerek, szilárd poliklorfenolok, bitumenek, viaszok, mint méhviasz vagy paraffin és klórozott ásványi viaszok, valamint szilárd műtrágyák, mint szuperfoszfátok említhetők. Az alkalmas folyékony vivőanyagok sorába a 5 10 15 20 25 30 Ï35 40 45 50 55 60 65 3
