188135. lajstromszámú szabadalom • Tiokarbamát- vagy halogén-acetanilid-származék herbicidet és N-ciano-alkil-halogén-acetamid-származék antidotumot tartalmazó szer
1 188 135 2 A találmány hatóanyagként N-(ciano-alkil)halogén-acetamid-származék antidotumot önmagában vagy tiokarbamát- vagy halogén-acetanilidszármazék herbiciddel együttesen tartalmazó készítményekre vonatkozik. A herbicid szerek, amint ismeretes, olyan készítmények, amelyek szabályozzák vagy módosítják a növények növekedését, például irtják a növényeket, késleltetik azok növekedését, levéltelenítik vagy kiszárítják azokat, szabályozzák a növények fejlődését, késleltetik a növények gyarapodását, valamint az oldalhajtások kialakulását, elősegítik vagy viszszaszorítják a növények hosszirányú fejlődését. A „növény” megjelölésen az összes növényrészt, így a magvakat, palántákat, csemetéket, gyökereket, gumókat, a törzset, szárakat, leveleket és a terméseket értjük. A „növénynövekedés” kifejezés a fejlődés valamennyi fázisát magában foglalja a mag csírázásától kezdve a növény életének természetes vagy mesterséges megszűnéséig. A herbicid szerek általában a káros növények irtására vagy elpusztítására használhatók. Ezeknek a szereknek a használata nagyon elterjedt, mert bebizonyosodott, hogy a káros növények irtása növeli a terméshozamot és csökkenti a betakarítási költségeket. A herbicid hatás számos tényezőtől függ. Ezek közé tartozik az alkalmazás ideje vagy módja. A leggyakoribb alkalmazási módok: a vetés előtti beágyazás a talajba, a talaj kezelése a növény kikelése előtt, valamint a növény vagy a talaj kezelése kikelés után. A herbicid hatásosságának legfontosabb meghatározója az irtandó gyomnövény érzékenysége a herbicid szerre. Bizonyos herbicid szerek számos gyomnövényfajtára nézve fitotoxikusak, másokra viszont nem. A herbicid szerek előállítói általában megadják azt a mennyiséget és koncentrációtartományt, amely a legnagyobb mértékű gyomirtást teszi lehetővé. E mennyiségtartomány közelítőleg a 0,0112-56 kilogram/hektár, szokásosan 0,112-28 kg/ha tartományban van. A mindenkori mennyiség számos változó függvénye, így függ az irtandó gyomnövény érzékenységétől és a ráfordítási költségektől. Sajnálatos módon csak néhány herbicid szer hatásos szelektív módon a gyomnövényekre. A legtöbbje egyaránt toxikus mind a gyomnövényekre, mind a haszonnövényekre. így bizonyos herbicid szer káros hatást fejthet ki a haszonnövényekre, másrészt azonban kitűnően irtja a haszonnövényeket károsító gyomokat. Annak érdekében, hogy megőrizzék a herbicid szerek gyomirtó hatását és csökkentsék a haszonnövényekre gyakorolt károsító hatását számos antidotumot fejlesztettek ki. Ezek az antidotumok csökkentik vagy megszüntetik a herbicid szereknek a haszonnövényekre gyakorolt káros hatását anélkül, hogy lényegesen csökkentenék azok gyomirtó hatását. Ilyen anyagokat írtak le a 4 021 224. számú amerikai egyesült államokbeli és a 846 894. számú belga szabadalmi leírásban. Az itt használt „antidotum” megjelölés olyan anyagokra vonatkozik, amelyek a herbicid szerek szelektív hatását biztosítják. Azt tapasztaltuk, hogy bizonyos N-(ciano-alkil)halogén-acetamid-származékok csökkentik a tiokarbamát- és halogén-acetanilid-származék hatóanyagot tartalmazó herbicid készítmények haszonnövény-károsító hatását. Ezek az N-(ciano-alkil)halogén-acetamid-származékok a (I) általános képlettel ábrázolhatok. A (I) általános képletben — R 1-4 szénatomos, 1-3 halogénatommal helyettesített alkilcsoportot; —R I hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot; és —R2 2-8 szénatomos ciano-alkil-csoportot, 5-12 szénatomos ciano-alkil-cikloalkilcsoportot, előnyösen 6-9 szénatomos ciano-alkil-cikloalkil-csoportot, 5-12 szénatomos ciano-cikloalkíl-csoportot, előnyösen 6-8 szénatomos ciano-cikloalkilcsoportot, 3-6 szénatomos ciano-alkoxicsoportot vagy ciano-benzil-csoportot jelent, azzal a megszorítással, hogy ha R2 ciano-alkil-csoportot képvisel, R jelentése dibróm-alkil-csoport. A találmány tehát olyan antidotum készítményekre vonatkozik, amelyek hatóanyagként (I) általános képletű N-(ciano-alkil)-halogén-acetamidszármazékot tartalmaznak. A készítmények herbicid hatóanyagot is tartalmazhatnak. Az ilyen, találmány szerinti készítmények egyik csoportját az olyan készítmények alkotják, amelyek hatóanyagként (I) általános képletű N-(cianoalkilj-halogén-acetamid-származék antidotumot — a képletben R, R, és R2 a fenti jelentésű - és olyan tiokarbamát-származék herbicidet tartalmaznak, amelynek (II) általános képletében —R3 1h5 szénatomos alkilcsoportot; — R„ 1-6 szénatomos alkilcsoportot vagy ciklohexil-csoportot; és — Rs 1-6 szénatomos alkilcsoportot jelent. A herbicid hatóanyagot is tartalmazó, találmány szerinti készítmények másik csoportját azok alkotják, amelyek hatóanyagként (I) általános képletű N-(ciano-alkil)-halogén-acetamid-származék antidotumot - a képletben R, R, és R2 a fenti jelentésű - és olyan halogén-acetanilid-származék herbicidet tartalmaznak, amelynek (III) általános képletében: —X és Y 1-4 szénatomos alkilcsoportot; — Ró 2-8 szénatomos alkoxi-alkil-csoportot; és — R, klór-, bróm- vagy jódatomot jelent. Az „alkil-csoport” kifejezés alatt mind egyenes, mind elágazó láncú alkilcsoportokat értünk. Az N-(ciano-alkil)-halogén-acetamid-származékokat kétlépéses eljárással állíthatjuk elő. I. Az első lépésben nitril-amint állítunk elő oly módon, hogy keton, ammónium-klorid és éter elegyéhez lassú ütemben vizes kálium-cianid-oldatot adunk. A reakcióelegy hőmérsékletét a hozzáadás során 5-10 °C-on tartjuk, majd azelegyet 10-20 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük. Az aminszármazékot bármilyen szokásos módszerrel elkülönithetjük. Eljárhatunk például úgy, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
