188125. lajstromszámú szabadalom • Szűrtvízű tó

1 188 125 2 A találmány tárgya szürtvizű tó, amely nagyki­terjedésű, szabad felszínnel rendelkezik. Ez olyan kis mesterséges tó, amelynek a medre tisztított víz­zel van megtöltve, és amely esetében a víz elpiszko­lódását meggátoljuk. A felszíni vizek, folyók, a tavak, tengerek és hasonlók elpiszkolódása ijesztő méreteket ölt. Sok felszíni víz manapság már nemcsak ivásra vagy fürdésre alkalmatlan, hanem lassanként már ipari célra sem alkalmazható. Ezeket a vizeket gyakran „holt víznek” kell tekintenünk, amelyekben az élet biológiai értelemben lehetetlen. Az iparnak, a mezőgazdaságnak és a lakóközös­ségeknek tisztított, higiéniai, közegészségügyi érte­lemben tiszta vízzel való ellátása olyan gond, amelynek megoldása egyre sürgetőbb. Érthető te­hát, hogy ezzel kapcsolatban több javaslat is is­mertté vált. Fürdésre alkalmatlanná vált felszíni víz esetében olyan medencékkel rendelkező strandokat alakíta­nak ki, amelyek az üdülési funkciókat és követel­ményeket kielégítik. Ezt az elképzelést valósítják meg a Gabcsikovo-Nagymaros körzetében a Duna mellett kialakítandó vízlépcső-rendszer esetében. Az ilyen strandoknak a befogadó képessége azon­ban igen korlátozott, az építési, üzemeltetési és fenntartási költségek rendkívül magasak, ráadásul ezt a megoldást csak egy célra, csak a fürdés céljára lehet alkalmazni. Víztermelő területek vízadó képeségét talajvíz­dúsító medencékkel lehet növelni, amelynek vizét mechanikus úton előtisztítják. Ezt a módszert több közlésben is leírták már, most a Hidrológiai köz­löny 7/1976. számának Getferth Károly: „Duna­­vízzel végzett talajvízdúsítás hidrobiológiái vizsgá­latának néhány tanulsága” és 1/1975. számának Dr. Takács Sándor-Dr. Andrik Péter: „Talajvízdú­sítás hatása a kútvizek bakteriológiai állapotára” c. cikkére utalunk. Ennek a megoldásnak az esetében is jelentkezik azonban az a hátrány, hogy a talajvíz­dúsító medencéket csak egy célra lehet használni, a mechanikus úton előtisztított vízzel csak a vízter­melő területről kinyerhető viz mennyiségét lehet fokozni. Olyan megoldás is ismeretes, amely során jó víz­­vezető képességű réteggel rendelkező talaj esetén a kinyerhető víz kis mennyiségét mechanikus úton előtisztított felszíni vízutánpótlással növelik. Ezt ismerteti a Hidrológiai közlöny 1973/8. számában Bauer Mária „A talajvízdúsítás Hollandiában al­kalmazott módszerei erősen szennyezett felszíni vi­zek tisztítására” c. cikkében. A gyakorlat során bebizonyosodott azonban, hogy ez a módszer gaz­daságtalan, a fenntartási és üzemeltetési költségek magasak, ráadásul az így kapott víz emberi célokra nem használható. Ismeretes, hogy tavaszi árvizek esetében a víz kevésbé szennyezett, mint máskor. Ezt a vizet biz­tonsági víztározókban tározzák és az erősebben szennyezett kis vizek idejében felhasználják. Ezt mutatja be például Mohos Ottó „A Tatabánya— Székesfehérvár térségi többcélú vízgazdálkodási rendszer kialakítása” c. munkája. Mondanunk sem kell, hogy emberi célokra ez a víz sem alkalmas. A biztonsági tározók vizszint ingadozása ezenkívül igen nagy, ami eme tározók környékének üdülési területként való kihasználását lehetetlenné teszi. Láthatjuk tehát, hogy az ismert módszerek egy részének esetében is már a víznek valamilyen előze­tes kezelésére, előtisztítására van szükség. Az is­mert módszerek eredményeképpen kapott vizet még így sem lehet további tisztítás nélkül emberi célokra felhasználni. A víztisztításra többféle javas­lat is ismertté vált. Az 1 918 682 sz. német szabadalmi leírás olyan szűrőberendezést ír le, ahol több, egymással párhu­zamos, szűrőmasszával feltöltött szűrőzóna van, amelyek között egy-egy csatorna van kialakítva. A csatornákat porózus membrán veszi minden ol­dalról körül. A 2 400 497 sz. német szabadalmi leírás folyami, tavi és tengeri víznek biológiai feljavítására vonat­kozó eljárást ismertet. A szennyezett víz egy részét ömlesztett anyagot tartalmazó, levegővel átjárt tar­tályba vezetik olyan módon, hogy a tartályt átmosó víz a telítési pont közeiéig telítődik oxigénnel. Ezt a feljavított vizet azután visszavezetik a szennyezett vízbe. Ezt a módszert természetesen csak kis mér­tékben szennyezett vizek esetében lehet alkalmazni. A többi víztisztító eljárást csak laboratóriumok­ban, legalábbis kis vízmennyiségek esetén lehet al- - kalmazni. A 2 610 334 sz. német szabadalmi leírás eljárást ismertet szilárd anyagokkal és ionos szeny­­nyeződésekkel terhelt folyékony anyagoknak dara­bos anyagból lévő szűrőágyban történő mechani­kus és kémiai kezelésére. A 2 636 094 számú német szabadalmi leírás szerint a vizet úgy regenerálják, hogy emelik az energianívót és ezzel a biológiai értéket. A 2 530 722 sz. német szabadalmi leírás szerint a vizet szilárd ágyban és biológiai szilárd ágyas reaktorokban nitrifikálják, mangánmentesí­tik és vasmentesítik. Ezek a módszerek tehát sem­miképpen sem alkalmasak olyan vízmennyiség tisz­títására, ami szűrtvizű tó létrehozásához szükséges. A technika állásának a találmányunkat megelő­ző szintjét vizsgálva összefoglalóan megállapítható, hogy a víztisztítás problémája még messze nincsen megoldva. Az eddig javasolt megoldások többnyire egy funkciót töltenek be, egy kérdést oldanak meg, rendkívül gazdaságtalanok, fenntartásuk, de külö­nösen létesítésük rendkívül költséges. A találmánnyal megoldandó feladat a víztisztítás problémáinak megoldása, de legalábbis enyhítése nagy vízhozamú, illetve nagy víztömegű felszíni vizek esetében is, anélkül, hogy az ismert megoldá­sok nehézségei jelentkeznének. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a kitűzött feladat egyszerűen megoldódik, ha a tisztí­tott vizet tóban tározzuk, az ehhez szükséges nagy­­mennyiségű vizet azonban nem különleges szűrőbe­rendezésekkel, hanem megfelelően kialakított szű­rőgáttal tisztítjuk, az ilyen módon kialakított és tisztított vízzel megtöltött tavat pedig közvetlenül a szennyezett felszíni víz mellett kell elrendezni. A továbbfejlesztés, azaz maga a találmány most már abban van, hogy a nagykiterjedésű, szabad felszínnel rendelkező szűrtvizű tó nagy vízhozamú, illetve nagy víztömegű felszíni vizek mentén van. elhelyezve, eme felszíni vizek és a szűrtvizű tó kö­zött pedig szűrőgát van.kialakítva. Ennek a megol­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom