188125. lajstromszámú szabadalom • Szűrtvízű tó
1 188 125 2 dásnak a legfőbb jelentősége abban van, hogy a találmány szerint kialakított szűrtvizű tó háromféle funkciót tölthet be: vízkitermelés, víztározás és üdülés. A szűrtvizű tavat ezenkívül rendkívül egyszerűen és olcsón lehet kialakítani, üzemeltetési költségei alacsonyak. A tó létrehozását más vízgazdálkodási feladattal, vízhasznosítással, vízkár-elhárítással, kombinált feladatokkal, valamint az ásványvagyon kitermelésével lehet összekapcsolni. A találmány szerinti szűrtvizű tó legszembetűnőbb tulajdonsága tehát a gazdaságosság. A szűrőgátat a találmány szerint célszerűen úgy alakíthatjuk ki, hogy a felszíni vizet mechanikailag, kémiailag, biológiailag és/vagy bakteríológiailag tisztítsa. A szürőgát létrehozása szempontjából két alapeset különböztethető meg. Természetes szűrőgát esetében a helyszínen található jó szűrőképességű talajt használjuk fel. A szűrőgátat mesterséges szűrőgátként is kialakíthatjuk, amikor a szűrőkarakterisztikát a helyszínre szállított megfelelő szűrőképességű talajból vagy mesterséges anyagokból alakítjuk ki. Ezt a két alapesetet természetesen kombinálni is lehet. A szűrőgáttal kapcsolatos eme alapkoncepció rendkívül sokféle változatot enged meg, amellyel a mindenkori területi, talajtani, geológiai és geodéziai adottágokhoz igazodunk. Eljárhatunk például úgy is, hogy megfelelő szűrőképességü, de sík talaj esetén a szűrtvizű tavat vizet át nem eresztő gáttal vesszük körül. A szűrés ekkor a szűrőgátnak a vizet át nem eresztő része alatt következik be, amely tehát maga a talaj. Ilyen szűrtvizű tavat például a felszíni víz egyik öblében is kialakíthatunk, amikor az öblöt vizet át nem eresztő gáttal zárjuk le. Természetesen itt is feltétel, hogy a felszíni víz medrének talaja megfelelő szürőképességgel rendelkezzen. A lezárt öbölből a szennyezett vizet kiemelhetjük, a beáramló víz pedig már tisztított lesz. A szűrtvizű tó a találmány értelmében vízbázisként is szolgálhat. A vízkinyerést a fold alatti vízkészletből parti szűrésű kútsorokkal és mederkutakkal, a felszín feletti vízkészletből felszíni vízkivételi mű, zsilip, vagy vizátemelő szivattyú segítségével oldhatjuk meg. A találmány szerinti tó ilyen módon biztonsági vízbázisként is szolgálhat, amely a tisztított vizet csúcs szennyezés, szennyezési katasztrófák idején tárolja. Ha a felszín alatti vízkészletet hasznosítjuk, akkor „kétszer szűrt” vizet kaphatunk. A vízátemelő szivattyút úgy is kialakíthatjuk, hogy szívócsöve a tó feneke közelébe nyúljon, ahonnan ekkor az ottlévő szennyezettebb vizet kiemelhetjük, ezzel is fokozhatjuk a szűrtvizű tó tisztaságát. A tó környékén lévő domborzati és geológiai vízgyűjtő területet a tó tisztasági követelményeinek megfelelően alakíthatjuk ki, amihez területrendezést végezhetünk. Ezzel egyúttal megakadályozhatjuk azt is, hogy a szennyezett víz vagy a környék szennyvize a tóba jusson. A vízgyűjtő területek kis vízfolyásait kolloidfogó, illetve biológiai tisztító tavakon át vezethetjük a tóba, amelyeknek a vize a tóba való bejutásakor tehát már meg van tisztítva. A környék szennyvizét is zárt szennyvízcsatornában gyűjthetjük és így megfelelő tisztítás után ereszthetjük a szűrtvizű tóba. Szélsőséges esetekben, amikor a kis vízfolyások vagy a szennyvíz nagyon erősen szennyezett, a célszerűen kialakított megkerülő ágakon vagy megkerülő szennyvízcsatornán át a szennyezett felszíni vízbe vezethetők. A területrendezés során gondoskodhatunk a találmány szerinti szűrtvizű tó harmadik funkciójának a kielégítéséről is; partja mentén üdülőterületeket alakíthatunk ki. A fürdőzés kellemesebbé tétele érdekében ekkor a mederfenék épített és/vagy termett is lehet. A találmány további részleteit kiviteli példák kapcsán a mellékelt rajzra való hivatkozással mutatjuk be. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti szűrtvizű tó egyik célszerű kiviteli alakjának helyszínrajza, felülnézete, a 2. ábra az 1. ábra II—II vonala szerint vett metszet, a 3. ábra az 1. ábra III—III vonala szerint vett metszet Az 1. ábrán a találmány szerinti szűrtvizű tónak azt a célszerű kiviteli alakját mutatjuk be helyszínrajz segítségével, amelynek megvalósítása a gyakorlatban is szóban van. A szűrtvizű 2 tónak viszonylag nagy, szabad felszíne van, ezzel különbözik elsősorban az ilyen jellegű, szűrt vizet tartalmazó tározóktól, amelyek esetében a találmányhoz hasonlatosan a vizet a talaj szűri. Az ismert tározóknak viszonylag kis, szabad felületük van, gyakran nem rendelkeznek ilyennel. A szűrtvizű 2 tó 1 felszíni vízmentén van elhelyezve, amelynek folyó esetében nagy vízhozama, állóvíz esetében nagy víztömege van. Az 1 felszíni víz többé-kevésbé szennyezett. Közte és a szűrtvizű 2 tó között 3 szűrőgát van kialakítva, amely tehát az 1 felszíni víz szennyezett vizét a 2 tó szűrt vizétől elválasztja. Az ábrán látható példa esetében a 2 tó körül 4 és 5 üdülőterületek is ki vannak alakítva, amelyek közül az előbbi beépítetlen, az utóbbi pedig beépített. -A 2 tónak vízkivételi helyei is vannak. A 2 tó partján több sorban parti szűrésű kutak vannak, amit az 1. ábrán az általuk elfoglalt folytonos vonallal körülkerített területtel jeleztünk. Magában a 2 tóban pedig 7 mederkutak vannak kialakítva. A parti szűrésű 6 kutakból és a 7 mederkutakból kétszeresen szűrt vizet lehet kinyerni, mert a víz nemcsak a 3 szűrőgáton halad át, hanem a part, illetve a 2 tó medrének talaján is. A 2 tó felszíni vízkészletét felszíni 8 vízkivételi művel, 9 zsilippel, valamint 10 szivattyúval tudjuk hasznosítani. A 9 zsilip egyúttal árapasztó szerepet is betölthet. A 10 szivattyú szívócsonkjára olyan hosszú csövet is csatlakoztathatunk, amely a 2 tó medrének feneke közelébe nyúlik le, ahonnan a 10 szivattyú segítségével kiemelhetjük az itt található erősebben szenynyezett vizet. Ezt a szennyezett 1 felszíni vízbe juttatva növelhetjük a szűrtvizű 2 tó víztisztaságát. Az 1. ábrán feltüntettük a 2 tó domborzati 11 vízgyűjtő területét (szaggatott vonal) és geológiai 24 vízgyűjtő területét (hullámvonallal szaggatott 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
